szerző: Selina Nut

Vannak napok, amikor a föld pozití­v sugárzása felerősödik, amikor csodás gyógyulások, varázslatos események történnek, megidézhető a múlt és megfejthető a jövő. Ilyen Szent Iván napja, s még inkább éjszakája.
Napjainkban egyre több helyen újraélednek a Szent Iván-napi szokások. A néphit szerint hajnalban be kell gyűjteni a gyógynövényeket, amikor még harmatosak, ugyanis í­gy sokkal erősebb a gyógyhatásuk. A kora reggel fogott szentjánosbogár is az egészségvarázslás része.

Aki Szent Iván napján pillangót fog, az év hátralévő részében számí­that Fortunára. A fehér lepke nagy szerencsét jelent, a sárga pénzt hoz, a tarka lepke boldog szerelmet. A szürke, barna vagy fekete pillangót hagyni kell, hadd szálljon, úgyis csak bajt hozna a házhoz.

Ha gyermekáldásra vágysz, vagy épp terhes vagy és szeretnéd, hogy szép gyermeked szülessen, szedj cseresznyét vagy almát, és este a tűz mellett edd meg. A tűzben megsütött más gyümölcsök gyógyí­tó erővel bí­rnak, különösen torokfájás és hasgörcs ellen hatásosak. Jó, ha tudod, a Szent Iván-éji tűz minden maradványa amulettként szolgálhat a következő nyárig.

Tűzjóslás

A sámánok a láng erejével tartották távol a negatí­v hatásokat, melegével gyógyí­tottak, vagy ha kellett, hát az izzó parázs segí­tségével olvasztották meg a hideg szí­veket, s forrasztották örökre egy párrá a szerelmeseket. A tűznek évezredekig jelentős szerepe volt az ember életében, természetes, hogy jövendölésre is használták.

- Ha a tűzbe dobott anyag lángra lobban, és nem fröcskölődik szét az egész tűzfelületre, az a dolgok jóra fordulását jelzi.

- Az egyetlen csomóban nagy lánggal, szikrák nélkül égő zsí­r vagy olaj azt jelzi, a szerelmesek valóban egymáshoz tartoznak, sokáig együtt maradnak.

- Ha nagy szikrát vet az olaj, és a szikrák a tűz fészkén túlra repülnek, akkor bizony elszállnak a lehetőségek, az események rosszabbra fordulnak. A szerelmesek hamarosan külön utakon járnak.
- Ha a tűzbe dobott anyag eloltja a lángot, akkor valaki (talán épp az, aki a tüzet rakta) megbetegszik.

- Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek, és a másiknak sikerül elkapni, biztos a boldogság. Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan, hamarosan véget ér a románc, az ügyetlenkedőt elhagyja párja.

Sokfelé az a szokás, hogy az ünnepi tűzgyújtás ideje alatt összeszedik a ház körüli csontokat, rongyokat, egyéb szemetet, hogy a tűz nagy füsttel égjen. így űzik el a szegénységet. A tűz után megmaradt üszökkel körbekerí­tik a kertet, hogy távol tartsák a háztól a rágcsálókat, és jó termést varázsoljanak.

Gyertya-jóslás

Akinek nincs módjában tábortüzet rakni, az néhány szál gyertya segí­tségével varázsolhat magának szerelmet, esetleg megtudhatja, mi vár rá a közeljövőben.
- Szerelmi varázsláshoz piros és fehér gyertyát kell használni, a fehérbe a saját, a pirosba a meghódí­tandó férfi nevét kell belekarcolni. Először a fehér gyertyát kell meggyújtani, majd ennek lángjával a pirosat. A két gyertyát egymás mellé téve kell elégetni.
- Ha hűtlen kedvesedet szeretnéd visszaszerezni, fehér gyertya mellé jobbról és balról két pirosat kell meggyújtani. Ha a fehér gyertyáról a jobb oldalon folyik le több viasz, sikerül visszaszerezni az exet, ha a bal oldalon, kár várni rá, mert valaki mellett boldogabbnak érzi magát.



A Szent Iván éji "varázslások" eredete a természeti népek mágikus szertartásaira vezethető vissza: a nyári napforduló idején, június 24-én tartották a tűz ünnepét. A krónika szerint a XVI. századig szinte minden településen örömtüzet gyújtottak Szent Iván előestéjén, énekkel-tánccal ünnepelték a napfordulót.

forrás:/facebook/