+ A | - a | Visszaállít
2013. jan.
13
  Rég kihalt lények egyedeit fedezték fel az oroszok
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
Egyre újabb és újabb, illetve ősibb mikrobákat fedeznek fel az orosz kutatók, miután egyre több jégmintát sikerül kinyerniük az antarktiszi, több ezer méter vastag jég alatt fekvő Vosztok-tóból. Az orosz kutatók óriási előrelépéseket érnek el az Antarktisz, valamint az egész Föld megismerésében. Felfedezéseiket azonban még az űrkutatás is hasznosíthatja, ha majd szondát küldenek a Jupiter-övezetbe.

Vosztok, de nem az űrben

Olyan frissen fagyasztott jégdarabról van szó, amely 2012 februárja óta eltelt 10 hónap során alakult, amikor az orosz kutatók furata a világon először érte el a jégréteg alatti tó vízét, amely az Antarktiszban több millió évvel ezelőtt vált elszigeteltté az egész világtól.

A fúrás során kapott újabb jégdarab alapján a kutatók olyan élőlényeket találhatnak a vízben, amelyek ismeretlenek a tudományos világ számára, és amelyeknek a Föld más tájain vannak "rokonaik" - olvasható a posztinfo.hu cikkében, amely az orosz állami hírügynökség, az Itar-TASS jelentésére hivatkozik.

A Vosztok-tavat orosz és brit kutatók fedezték fel 1994-ben, de csak 1996-ban sikerült minden kétséget kizáróan igazolni a létezését radarfelvételek és különböző adatok segítségével.

Ez az Antarktisz legnagyobb tava, mely édesvizű. Az orosz szakemberek szeizmikus hullámok segítségével végezték méréseiket, de mivel ez a mélységmérési módszer csak elszigetelt pontokon adott megközelítőleg biztos eredményt, átfogó képet a teljes tófenékről csak egy új módszerrel sikerült kapni. Lézeres magasságmérő és jégbe hatoló radar segítségével mérték meg a tó elhelyezkedését, méreteit.

Az űrkutatásra is kihat az új felfedezés

Az orosz Vosztok-kutatóbázis szakemberei már évtizedek óta mélyfúrásokat végeznek a jégben, állandóan egyre közelebb jutva a tó vizéhez. A kutatás igen fontos az asztrobiológia, az űrkutatás, valamint a biológiai őstörténet tudománya, azaz a paleontológia számára. A Vosztok-tó ugyanis a nagy valószínűséggel a mai ismert felszíni mikroorganizmusoknál jóval kezdetlegesebb, ősi mikrobáknak adhat otthont.

Továbbá egy későbbi expedíció számára a Jupiter Europé nevű holdjára - melynek óceánját vastag jégpáncél fedi - fontos információk szerezhetők itt. Mivel a jég megóvhatta a külső hatásoktól a tó ökoszisztémáját, ezért ha a tavat kutatják, tulajdonképpen az ősi Földet kutatják.
Az orosz kutatók mindeddig folyamatosan közelítették a tavat, legutóbb már csak kevesebb, mint 200 méter választotta el a furatot a tótól. Az egyre mélyebb fúrások során vett jégminták egyre primitívebb sejteket, mikroorganizmusokat mutatnak. Ma már félmillió éves jégminták is a kutatók rendelkezésére állnak, s az azokban talált mikrobák már teljesen újak voltak a szakemberek számára, azaz mára valószínűleg kihaltak.

Az orosz kutatókat folyamatos nemzetközi bírálat éri, mert korszerűtlen, környezetszennyező módszerekkel fúrnak.

A fúrófejet közvetlenül hűtő és kenő fúrófolyadékként petróleum és freon keverékét használják, a tudósok úgy vélték, ha az oroszok lefúrnak a tó felszínéig, beszennyezhetik az évmilliók óta érintetlen egyedi ökoszisztémával rendelkező tó vizét.

2012. február 6-án - 3768 méter mélységben - elérték a tó felszínét. Miután lefúrtak a tó felszíne felett 19-30 méterrel fekvő rétegbe, a mechanikus fúrófejet egy kamerával is ellátott hőfúróra cserélték, melyek napi 1,7 m-t haladtak tovább. A vízfelszín elérésekor a víz nyomása felfelé nyomta a fúróeszközt, így a tó vize is a furatba jutott, amely ezután megfagyott és kiemelhetővé vált. Az elképzelések szerint a mintát majd csak a sarki tél elmúltával, 2012 decemberében emelték ki részletes vizsgálatra. A mostani jégdarab egy újabb fontos mérföldköve az Antarktisz és Földünk megismerésének - zárul a cikk.

forrás:/stop.hu/posztinfo/
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz