Petícióval fordult tegnap az Európai Parlamenthez (EP) a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Szellemi Hon­védelmi Mozgalom és a Székelyföldért Társaság annak érdekében, hogy az erdélyi magyar kisebbség egy egységes régióban élhessen Románia területén. Csizmadia László, a CÖF egyik alapítója Bagó Zoltán fideszes EP-képviselőnek adta át a petíciót, aki az EP petíciós bizottságának tagjaként azt hivatalosan is beterjesztette. Csizmadia elmondta, hogy a cél a székelyek autonómiájának biztosítása, amelyet 7150 szellemi honvédő támogatott aláírásával.

Bagó Zoltán rámutatott, hogy az elsődleges cél: a petíciós bizottság tűzze napirendre a beadványt annak érdekében, hogy a bizottság plénuma előtt elhangozzanak a jogi érvek, a dokumentum végcélja pedig az, hogy Románia a túlnyomórészt svédek lakta, de Finn­országhoz tartozó Åland-szigetek, a Dánia részeként széles körű autonómiát élvező Feröer-szigetek vagy a döntő részben német ajkúak lakta olaszországi Dél-Tirol mintájára alakítsa ki közigazgatási régióit. A fideszes politikus szerint a beadvány nem a kollektív jogok, hanem a regionalizmus és az önkormányzatiság szemszögéből közelít a kérdéshez, a petíciós bizottság plénuma pedig decemberben vagy januárban foglalkozhat az üggyel.

A beadványban az aláírók többek között az unió szerződésének második cik­kében lefektetett megkülönböztetés, diszkrimináció tilalmára hivatkoznak.

Kifejezetten elismerik, hogy az EU-jogban nem szerepelnek közvetlen kisebbségvédelmi ren­delkezések, és az a nemzeti kisebbségek autonómiájáról sem ren­delkezik konkrétan, éppen ezért az uniós szubszidiaritás, a regionalitás és az önkormányzatiság elvére hivatkoznak. Megálla­pítják ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarság autonómiája rég­óta napirenden levő kérdés, mégsem történt ebben az ügyben Romá­ni­á­ban semmilyen előrelépés. A beadvány aláírói az ENSZ, valamint az Eu­rópai Biz­tonsági és Együtt­működési Értekez­let és az Európa Tanács dokumentumaira is hivatkoznak, akárcsak a magyar–román alapszerződés bizonyos passzusaira.

A petícióban arra kérik az EU intézményeit, hogy ne támogassák a tagállamok disz­k­riminatív közigazgatási in­tézkedéseit, állapítsák meg, hogy az etnikai kisebbség fogalmába beletartoznak-e az őshonos nemzeti ki­sebbségek, s ha igen, létezik-e jogi eszköz az ő védelmük­re, illetve vizs­gálják meg, mennyi­re áll össz­hangban az EU alapvető céljaival „a békétlenséget, konfliktust keltő” tagállami kisebbségpolitika. „Az autonómia semmilyen körülmények között nem veszélyezteti vagy fenyegeti az azt biztosító állam szuverenitását és területi egységét” – áll a beadványban.

Csizmadia László arról is beszélt, hogy szerinte Ro­mánia esetében világosan látszik: egy közösséget akarnak tönkretenni és megszüntetni, de a civilek úgy gondolják, hogy „nem engedhetik el székely testvéreik kezét”. „Cé­lunk az, hogy Európa figyeljen fel arra: békesség Euró­pában csak abban az esetben lehet, ha a kisebbségek is megkapják azokat a jogokat, amelyek járnak nekik” – hangsúlyozta a CÖF alapítója. Nem vitatunk egyetlen határt sem – nyomatékosította továbbá Csizmadia.

forrás:/3szek.ro/