2011. ápr.
01
01
Nibiru – a halálbolygó visszatér ?!... (IV.rész) Milyenek voltak az annunakik ?Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: fulldragon
szerző: nordi
Az annunakik sem voltak halhatatlanok, csak a saját bolygójuk ciklusa szerint éltek, ahol egy év sokkal hosszabb, mint nálunk. Ma már ismert az a törvény, hogy mindenki saját életciklusa szerint éli életét.
Nem véletlen, hogy az Annunakiknak több ezer év kellett ahhoz, amihez nekünk ma évek kellenek (technikai fejlődés).
Az idő arányosan telik saját életünkhöz.
Köztudott, hogy az annunakik ittrekedésük után elindították a sumer civilizáció fejlődését, több törzsre ( az ókori sumer leírások szerint 7 törzsre) szakadtak és a föld több pontján újabb és újabb népcsoportok fejlődését indították el, melyek közül a sumer mellett a leglátványosabbak a maya, az egyiptomi az inka és az Indus-völgyi civilizációk hirtelen fejlődése, majd eltünése. Ezekkel kapcsolatban rengeteg elmélet, (és a cáfolataik, természetesen) látott már napvilágot, de aránylag keveset írnak arról, hogyan is néztek ki a "földreszálltak"?
Hogyan is néztek ki az annunakik?
Talán kezdjük az egészet Sitchin az annunaki elmélet atyjának kinevezett és valószínüleg a téma legjobb ismerőjének kitérő válaszával:
"Zecharia Sitchin: Ha valaki azt kérdezi, hogy hasonlítanak-e ránk, azt válaszolom, nem, mi hasonlítunk rájuk. Genetikai manipuláció útján hoztak minket létre, ők indították be az evolúciónk gépezetét. Fizikailag és lelkileg egyaránt az ő hasonmásaik vagyunk. Az élettartamunk azonban jelentős mértékben különbözik az övéktől. A Nibiru lakói számára egy év annyi idő, ami alatt a bolygójuk megkerüli a Napot. És mivel ez nem kevesebb, mint 3600 földi éven át tart, az Annunaki-faj képviselői számára egyetlen földi évecske csupán egy röpke pillanatnak tűnik. Ezért van az, hogy az Idegenek szinte halhatatlannak tűnnek, pedig csak arról van szó, hogy mások a körülményeik, és hozzánk képest igen sokáig élnek."
Mi pedig nézzük a tényeket az annunakik kinézetéröl:
Itt elsőrsorban a sumer ábrázolásokhoz kell visszanyúlnunk, mivel valószinüleg ez a kultura volt a kiindulópontja a többi ősi civilizációk fejlődésének is. Másodsorban innen maradt a legtöbb tárgyi emlék (bizonyiték) a földreszállt annunakikról.
Az ősi summer kultura az annunakikat hosszú koponyájú (csúcsfejü) emberformájú lényeknek ábrázolja. Természetesen erre is megszülettek a vadabbnál vadabb elméletek, az agy-térfogat és az intelligencia összefüggéseitől kezdve az annunaki-ember-hibrid elméletekig, amelyekkel most nem foglalkozunk. A sumer ábrázolások jellemzői a hosszú fej, a párhuzamos arcél és a szobrok kifejező tekintete, (emberi tulajdonságokra utaló arckifejezés).
Ha ránézünk egy annunakit ábrázoló szoborra azonnal tudjuk az ábrázolt lény emberi tulajdonságait (szigorú, megbocsájtó, jóságos esetleg ellenszenves) mindemellett tudjuk, érezzük, hogy nem embert ábrázoló szoborral van dolgunk.
Na, de nézzünk csak széjjel, mi a helyzet az egyiptomi fáráók, a napisten leszármazottai birodalmában?
Az alaphelyzet hasonló a sumerokéval, vagyis az istenek az egből jöttek és leszármozattaik "az istenek Fiai" vezetik, irányitják az egész birodalmat.
Visszatérve az ábrázolásokhoz, itt sem kell sokáig kutakodni, hogy megtaláljuk a annunakikat jelemző csúcsfejeket, bár itt az ábrázolások kifinomultabbak, és az istenek és leszármazottaik különböző fejfedőket viselnek.
Van itt minden, az őskori fejvédőktöl, a cilinderkalapok ösein keresztül a modern asztronauták szkafandereig, mindent megtalálunk az ókori egyiptomi istenábrázolásokban.
Az istenek nemcsak szenvedélyeik és sorsuk révén, hanem külsőre is hasonlók az emberekhez. De ezek az emberarcú istenek gyakran állatok ábrázatát öltik magukra: Hórusz, a gyermekisten, hol sólyomisten, hol pedig sólyomfejű ember; Ámont szokás kosfejjel megjeleníteni; Hathor, a könyörületes istennő tehén alakjában jelenik meg, vagy legalábbis tehénfejet visel stb. Egy idő múlva az egyiptomiak ún. "szent" állatokat kezdtek imádni, mert isteneik megtestesülését látják bennük.
Innen már csak egy apró lépés, hogy kiválasszuk az éppen nekünk tetsző elmélet bizonyitékait.
Az egészben a legérdekesebb, hogy az Indus-völgyi civilizáció, ( amely elfogadottan az annunakiknak köszönhető) ránk hagyott remekmüvei alig-alig tartalmaznak nyujtott koponyájú emberábrázolásokat.
A Husvét sziget titka
....és végül a legnagyobb titok , a Husvét szigeti óriási kőkolosszusok titka. Kiket ábrázolnak a szobrok, kik és hogyan készitették őket. Természetesen az interneten most is mindenre megkapod a választ, ömlesztve és cáfolatokkal együtt. Itt aztán lehet válogatni az elméletek és cáfolataik között. Nekünk persze az annunakik ábrázolása tünik a legkézenfekvőbbnek. Nagyon érdekes, hogy ez az elmélet aránylag kevés teret kapott, mivel Thor Heyerdahl népszerü elméletei, regényeinek és kalamdjainak köszönhetően túlsúlyban vannak. Mi sem mehetünk el szó nélkül a munkássága és eredményei mellett:
"...Három évvel később Heyerdahl egy huszonöt fős expedíció élén a Húsvét-szigetekre indult, hogy kiterjedt régészeti ásatásokat folytasson. Az előkerült leletek igazolták, hogy a szigeteken három különböző kulturális korszak létezett, melyek közül a másodikból származnak a híres húsvét-szigeteki kőszobrok.
Az ásatások során napvilágra kerültek olyan régebbi szobrok is, melyekhez hasonlókat Bolíviában találtak. Heyerdahl elgondolása Polinézia településtörténetéről és a régióban végbement ősi kultúraáramlásról továbbra is igen érdekes, bár antropológusok gyakran illetik kemény kritikával. ..."
Mivel témánk, hogy milyenek is voltak az annunakik, most nem foglalkozunk a szobrok készitésének és szállításának szerteágazó problematikájával, csak gyönyörködünk az impozáns szobrokban, összehasonlítva őket az ősi civilizációk annunakikat megidéző kisplasztikáival, és egyre erősödik bennünk a meggyőződés, hogy bizony-bizony, ezek a szobrok is annunakikat ábrázolnak.
Hiszen kik is lehetnének mások, akik ilyen mély nyomot hagytak az ókori civilizációk fejlődésében, kulturájában és müvészetében, ha nem ők az annunakik, a földreszállt istenek, egy idegen földönkívüli civilizáció küldöttei ?...
Az annunakik sem voltak halhatatlanok, csak a saját bolygójuk ciklusa szerint éltek, ahol egy év sokkal hosszabb, mint nálunk. Ma már ismert az a törvény, hogy mindenki saját életciklusa szerint éli életét. Nem véletlen, hogy az Annunakiknak több ezer év kellett ahhoz, amihez nekünk ma évek kellenek (technikai fejlődés).
Az idő arányosan telik saját életünkhöz.
Köztudott, hogy az annunakik ittrekedésük után elindították a sumer civilizáció fejlődését, több törzsre ( az ókori sumer leírások szerint 7 törzsre) szakadtak és a föld több pontján újabb és újabb népcsoportok fejlődését indították el, melyek közül a sumer mellett a leglátványosabbak a maya, az egyiptomi az inka és az Indus-völgyi civilizációk hirtelen fejlődése, majd eltünése. Ezekkel kapcsolatban rengeteg elmélet, (és a cáfolataik, természetesen) látott már napvilágot, de aránylag keveset írnak arról, hogyan is néztek ki a "földreszálltak"?
Hogyan is néztek ki az annunakik?Talán kezdjük az egészet Sitchin az annunaki elmélet atyjának kinevezett és valószínüleg a téma legjobb ismerőjének kitérő válaszával:
"Zecharia Sitchin: Ha valaki azt kérdezi, hogy hasonlítanak-e ránk, azt válaszolom, nem, mi hasonlítunk rájuk. Genetikai manipuláció útján hoztak minket létre, ők indították be az evolúciónk gépezetét. Fizikailag és lelkileg egyaránt az ő hasonmásaik vagyunk. Az élettartamunk azonban jelentős mértékben különbözik az övéktől. A Nibiru lakói számára egy év annyi idő, ami alatt a bolygójuk megkerüli a Napot. És mivel ez nem kevesebb, mint 3600 földi éven át tart, az Annunaki-faj képviselői számára egyetlen földi évecske csupán egy röpke pillanatnak tűnik. Ezért van az, hogy az Idegenek szinte halhatatlannak tűnnek, pedig csak arról van szó, hogy mások a körülményeik, és hozzánk képest igen sokáig élnek."
Mi pedig nézzük a tényeket az annunakik kinézetéröl:
Itt elsőrsorban a sumer ábrázolásokhoz kell visszanyúlnunk, mivel valószinüleg ez a kultura volt a kiindulópontja a többi ősi civilizációk fejlődésének is. Másodsorban innen maradt a legtöbb tárgyi emlék (bizonyiték) a földreszállt annunakikról.
Az ősi summer kultura az annunakikat hosszú koponyájú (csúcsfejü) emberformájú lényeknek ábrázolja. Természetesen erre is megszülettek a vadabbnál vadabb elméletek, az agy-térfogat és az intelligencia összefüggéseitől kezdve az annunaki-ember-hibrid elméletekig, amelyekkel most nem foglalkozunk. A sumer ábrázolások jellemzői a hosszú fej, a párhuzamos arcél és a szobrok kifejező tekintete, (emberi tulajdonságokra utaló arckifejezés).
Ha ránézünk egy annunakit ábrázoló szoborra azonnal tudjuk az ábrázolt lény emberi tulajdonságait (szigorú, megbocsájtó, jóságos esetleg ellenszenves) mindemellett tudjuk, érezzük, hogy nem embert ábrázoló szoborral van dolgunk.
Na, de nézzünk csak széjjel, mi a helyzet az egyiptomi fáráók, a napisten leszármazottai birodalmában? Az alaphelyzet hasonló a sumerokéval, vagyis az istenek az egből jöttek és leszármozattaik "az istenek Fiai" vezetik, irányitják az egész birodalmat.
Visszatérve az ábrázolásokhoz, itt sem kell sokáig kutakodni, hogy megtaláljuk a annunakikat jelemző csúcsfejeket, bár itt az ábrázolások kifinomultabbak, és az istenek és leszármazottaik különböző fejfedőket viselnek.
Van itt minden, az őskori fejvédőktöl, a cilinderkalapok ösein keresztül a modern asztronauták szkafandereig, mindent megtalálunk az ókori egyiptomi istenábrázolásokban.
Az istenek nemcsak szenvedélyeik és sorsuk révén, hanem külsőre is hasonlók az emberekhez. De ezek az emberarcú istenek gyakran állatok ábrázatát öltik magukra: Hórusz, a gyermekisten, hol sólyomisten, hol pedig sólyomfejű ember; Ámont szokás kosfejjel megjeleníteni; Hathor, a könyörületes istennő tehén alakjában jelenik meg, vagy legalábbis tehénfejet visel stb. Egy idő múlva az egyiptomiak ún. "szent" állatokat kezdtek imádni, mert isteneik megtestesülését látják bennük.
Innen már csak egy apró lépés, hogy kiválasszuk az éppen nekünk tetsző elmélet bizonyitékait.
Az egészben a legérdekesebb, hogy az Indus-völgyi civilizáció, ( amely elfogadottan az annunakiknak köszönhető) ránk hagyott remekmüvei alig-alig tartalmaznak nyujtott koponyájú emberábrázolásokat.
A Husvét sziget titka....és végül a legnagyobb titok , a Husvét szigeti óriási kőkolosszusok titka. Kiket ábrázolnak a szobrok, kik és hogyan készitették őket. Természetesen az interneten most is mindenre megkapod a választ, ömlesztve és cáfolatokkal együtt. Itt aztán lehet válogatni az elméletek és cáfolataik között. Nekünk persze az annunakik ábrázolása tünik a legkézenfekvőbbnek. Nagyon érdekes, hogy ez az elmélet aránylag kevés teret kapott, mivel Thor Heyerdahl népszerü elméletei, regényeinek és kalamdjainak köszönhetően túlsúlyban vannak. Mi sem mehetünk el szó nélkül a munkássága és eredményei mellett:
"...Három évvel később Heyerdahl egy huszonöt fős expedíció élén a Húsvét-szigetekre indult, hogy kiterjedt régészeti ásatásokat folytasson. Az előkerült leletek igazolták, hogy a szigeteken három különböző kulturális korszak létezett, melyek közül a másodikból származnak a híres húsvét-szigeteki kőszobrok.
Az ásatások során napvilágra kerültek olyan régebbi szobrok is, melyekhez hasonlókat Bolíviában találtak. Heyerdahl elgondolása Polinézia településtörténetéről és a régióban végbement ősi kultúraáramlásról továbbra is igen érdekes, bár antropológusok gyakran illetik kemény kritikával. ..."
Mivel témánk, hogy milyenek is voltak az annunakik, most nem foglalkozunk a szobrok készitésének és szállításának szerteágazó problematikájával, csak gyönyörködünk az impozáns szobrokban, összehasonlítva őket az ősi civilizációk annunakikat megidéző kisplasztikáival, és egyre erősödik bennünk a meggyőződés, hogy bizony-bizony, ezek a szobrok is annunakikat ábrázolnak.
Hiszen kik is lehetnének mások, akik ilyen mély nyomot hagytak az ókori civilizációk fejlődésében, kulturájában és müvészetében, ha nem ők az annunakik, a földreszállt istenek, egy idegen földönkívüli civilizáció küldöttei ?...
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
