+ A | - a | Visszaállít
2011. ápr.
18
  Az öröklétre szánt nebrai korong
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
szerző: nordi

A titokzatos dropa korongok után ismerkedjünk meg egy kevésbé misztikus, de legalább annyi érdekességet rejtő, nem annyira mediatizált koronggal, amely amellett, hogy régebbi mint a summer kultura titokzatos kincsei, a legrégebbi univezumot ábrázoló lelet, az öröklétre szánt nebrai korong. A bronzból készült, két kilogramm tömegű, aranyberakásos korong a legkorábbi éjszakai-égbolt (univerzum) ábrázolás a világon. Két, mára már elí­télt sí­rrabló találta a becses leletet 1999-ben a szász-anhalti Nebra városka mellett.

A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy szí­nlelt vásárlás során foglalta le Svájcban, és jelenleg a németországi Halle város tartományi múzeumának állandó kiállí­tásának része.

Először azt hitték, hogy a kékes-zöld patinájú, aranybevéséses, kb.32 cm-es átmérőjű brozból készült korong, egy hamí­sí­tvány. Azóta a szakemberek többsége úgy véli, hogy a korong eredeti.
A bronzkori Unétice kúltúrához tartozónak tekintik, müvészeti stí­lusa azonban nem felel meg egyetlen abból a periódusból származó brozkori tárgyéval sem.

Egy Napot (vagy egy Teliholdat) ábrázol, valamint egy növekedésben lévő negyed-Holdat (sarló, vagy egy csónak), és 32 csillagot, kicsi körök formájában, ugyancsak egy csillag-csoportosulást, amely akár a Plejádok is lehetne.
A korong széle két, később hozzáadott, körí­vvel van dí­szí­tve (ezekből az egyik elveszett), melyek egymáshoz képest a napfogyatkozások szögében vannak elhelyezve. Az utolsó hozzáadás egy másik, szűkebb körí­v. Ennek az értelmezése bizonytalanabb: lehetne a Tejút, egy szivárvány, vagy akár egy napcsónak is.

Ezidáig úgy vélték, hogy az égboltot ábrázoló korong pályafutása négyszáz évig tartott.

Az új számí­tás bányatörténeti megfigyeléseken alapul - magyarázta Harald Meller régész, a németországi Szász-Anhalt tartomány műemlékvédelmi és régészeti tartományi hivatalának igazgatója.

A réz, amelyből a korong készült, Meller szerint az ausztriai Mitterberg község környékéről származik, ahol legkorábban 3750-3700 évvel ezelőtt bányásztak először rezet. A korongot azonban 3600 éve ásták el, tehát száz, de legfeljebb százötven évig lehetett használatban.

(paramoral)
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hozzászólás
Az öröklétre szánt nebrai korong fulldragon 21 ápr : 10:36 Válasz erre
Hozzászólás: 307

A 3600 éves nebrai korong A nebrai korong egy 32 cm átmérőjű bronz korong, amely a szélénél alig 1,7 mm vastag, a közepén viszont eléri a 4,5 mm-es vastagságot. A korongon jól kivehető módon ábrázolták a napot, a holdat és a csillagokat egy aranybevonat segí­tségével. Maga a bronzlap két helyről származó alapanyagból készült: az ötvözethez szükséges réz minden valószí­nűség szerint az ausztriai Salzburg környékéről származik, ám az aranybevonat erdélyi bányából származó aranyból készülhetett.
A korong korát radiokarbonos vizsgálat révén nem lehet megállapí­tani, hiszen az ötvözet nem tartalmaz szenet, í­gy a datálást csak a koronggal együtt megtalált többi tárgyon végezhették el. Két bronzkardot, két bárdot, egy véső és egy karperec darabjait találták a koronggal megegyező helyen. A két kilós korongot valamikor 3600 évvel ezelőtt készí­thették, és az idő folyamán többször változtatták a rajta található ábrázolásokon.

Wolfhard Schlosser, a bochum-i egyetem asztronómusa szerint a szászország-anhalti lelet az első kalendárium. úgy véli, a korong segí­tségével tudta összhangba hozni a bronzkori ember a holdévet a napévvel. A korong segí­tségével tudta megállapí­tani, hogy mikor is kell egy szökőhónapot beiktatnia kalendáriumába ahhoz, hogy a napév és a holdév ismét fedésbe kerüljön egymással. Ezt a véleményt képviseli egyébként Ralf Hansen, hamburgi asztronómus is.
Ő egy babiloni ékí­rásos szöveget felhasználva arra a megállapí­tásra jutott, hogy a bronzkori ember már 365 napos napévvel és 354 napos holdévvel számolt. A kettő összhangba hozása azonban olyan tudást feltételez, amelyre eddig gondolni sem mertek a kutatók a bronzkori ember kapcsán. Kérdés, hogy ha valóban ismeretekkel rendelkezett a csillagok állását illetően, akkor ezeket honnan szerezte? Saját maga jött rá az asztronómiai tényekre, vagy valahonnan keletről „importálta” a tudást.
forrás:/Nat.Geo., 3SAT/


[ módosí­tva 21 ápr : 10:49 ]


a szólásszabadság addig tart mig nem sérti a közizlést


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz