+ A | - a | Visszaállít
2010. jún.
12
  Ember a Holdon? - 1. rész
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Ernő

"Járt ember a Holdon!"... "Soha nem járt ember a Holdon!" A ma élők milliárdjai - a negyven év alattiak - számára a két állí­tás közötti különbség nem tűnik nagynak. A Hold ma is ugyanolyan távolinak és elérhetetlennek tűnik, mint a hatvanas években. Ez mintha azoknak az elméletét igazolná, akik szerint a holdra szállás valójában sose történt meg, csupán egy nevadai filmstúdióban. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kérdés - ott voltunk-e vagy sem - mintha nem is lenne igazán érdekes.

A különféle - elsősorban amerikai - közvéleménykutatások szerint azok részaránya, akik kételkednek abban, hogy Neil Alden Armstrong 1969. július 20-án a Hold felszínén mondta el sokat idézett "Kis lépés egy embernek - nagy ugrás az emberiségnek" mondatát, 6 és 40 százalék között váltakozik. Az arány elsősorban attól függ, hogy hogyan teszik fel a kérdést. Az "ön szerint járt-e Armstrong a Holdon?" kérdésre tí­z százalék alatt adnak nemleges választ, de az "Elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai kormány a hatvanas években szükség esetén akár meghamisí­tott volna egy holdra-szállást?" tí­pusú kérdésre akár a megkérdezettek több, mint harmada is igennel válaszol.

Hát igen! A kormányok, a katonaság vezérkarai bizony igen gyakran manipulálnak a tényekkel, titkosí­tanak terveket, dokumentumokat. Az amerikai holdprogram - no és persze a szovjet is - elsősorban (hmm... inkább jórészt) politikai, és nem tudományos indí­ttatású volt.

Másrészt viszont éppen a politikai indí­ttatás okán bizonyos fokú nyilvánosságot biztosí­tani kellett.

Titokban végrehajtani egy holdutazást politikailag se lett volna értelmezhető.
Mindenesetre a második formában feltett közvéleménykutatási kérdésre valószí­nűleg magam is igennel feleltem volna.

Igen, adott esetben bizonyosan igyekeztek volna legalább látszólagosan végrehajtani a holdutazást, átverni elsősorban az oroszokat és nem utolsósorban saját lakosságukat.
Nagyon kétlem azonban, hogy ez ténylegesen sikerülhetett volna.

A Hold-összeesküvés

Bár már 1978-ban feldolgozták a Magyarországon Földi űrutazás cí­men vetí­tett filmben, hogy az Apollo program csupán egy nagy átverés volt, de ez az összeesküvés-elmélet akkor kapott igazán erőre, amikor az amerikai Fox televí­zió 2001. február 14-én í–sszeesküvés-elmélet: Tényleg leszálltunk a Holdra? cí­mmel háromnegyed órás összefoglalót állí­tott össze az állí­tólagos bizonyí­tékokról.

Mint szkeptikus ember, nem söpörhetem le az asztalról automatikusan ezt az elképzelést. Ha vannak komoly érvek, akkor azokat meg kell vizsgálni. A holdra szállás tényét kétlő ember tulajdonképpen hasonszőrű velem: szkeptikus, nem hajlandó egy nem mindennapi kijelentést - ember szállt le a Holdra - egyszerűen, megfontolás nélkül elfogadni.

Az összeesküvés-elméletet propagáló szkeptikus „kollégával” akkor kerülök konfliktusba, amikor azt látom, hogy a hipotézisét komolyan megingató bizonyí­tékok, információk ellenére továbbra is mereven ragaszkodik elképzeléséhez. Amikor az összeesküvés-elmélet már bonyolultabb, hihetetlenebb, mint magának a holdutazásnak a megvalósí­tása, akkor a kolléga kételkedése, szkepticizmusa már dogmává alakul át.

A holdra szállás tényét tagadók érveit számos független szakértő cáfolta. Ők igyekeztek komolyan venni és részletesen megválaszolni a furcsaságokat észlelők megfigyeléseit. Jó összefoglaló található Phil Plait a Bad Astronomer Igen, tényleg jártunk a Holdon, Redzero MoonHoax weboldalán és az Exposing Pseudo Astronomy cí­mű weboldalon. Én csupán egy rövid összefoglalót adok az összeesküvéselmélet-hí­vők legelterjedtebb érveiből:

Érv: A Holdon készült fényképeken nem látszanak a csillagok, pedig az ég fekete és még légkör sem nehezí­ti a csillagok megfigyelését.

Magyarázat: A csillagok fényképezéséhez jó néhány másodperces záridőt (megvilágí­tási időt) kell alkalmazni, mert a csillagok azért bizony elég haloványak. A holdfelszí­ni tárgyak, az asztronauták a Nap fénye miatt nagyon világosak. Ezek fotózásához századmásodperces rekeszidőt kell alkalmazni (csakúgy, mint napfényes időben földi fotózáskor). Ez a rekeszidő alkalmatlan a csillagok fotózására.

Érv: A kitűzött amerikai zászló láthatóan lebeg, márpedig ez nem magyarázható az atmoszférával nem rendelkező Holdon.

Magyarázat: A zászló fémszálakkal valamelyest mereví­tve van, hogy ne fityegjen épp a szél hiánya miatt. Valójában mozogni a filmfelvételeken csak két esetben lehet látni. Egyrészt akkor, amikor éppen kitűzik, másrészt akkor, amikor a holdkomp felszáll. Első esetben maga az űrhajós "lengeti" azzal, ahogy a zászló nyelét csavaró mozdulatokkal befúrja a Hold talajba. A második esetben a holdkomp fúvókáiból szétáramló gáz lebegteti a zászlót. Sok más felvételen látszik a zászló, de azokon sosem mozog.

Érv: A fényképfelvételekre még a fényképezéskor automatikusan a későbbi adatfeldolgozást segí­tő hajszálkeresztek kerülnek.

Ezek néhány esetben bizonyos tárgyak mögé kerültek, ami azt bizonyí­tja, hogy ezeket a fotókat utólagosan manipulálták, bizonyos elemeket később másoltak rájuk.

Magyarázat: A fényképezőgépbe épí­tett hajszálkeresztek megakadályozzák, hogy ott fény kerüljön a fotólemezre, ezért ezek a területek feketék maradnak. Azonban ahol a kereszt nagyon világos térrészre esik, ott a környező részek túlexponálása miatt a a vékony leárnyékolt csí­k is exponálódik.
Ez egy ismert effektus: a túlexponált régiók környezete is exponálódik a filmen. A példaképpen felhozott képeken mindig ez a helyzet: egy túlexponált fehér tárgy "elfedi" a hajszálkereszt átfedő részét.

Érv: Bár csak egy fényforrás van, a Nap, mégis, az árnyékok nem párhuzamosak. Ez is azt igazolja, hogy műtermi felvételekről van szó, több fényforrással.

Magyarázat: A különböző irányú árnyékokat egyrészt a parallaxishatás magyarázza, másrészt az, hogy a felszí­n nem egyenletes, és a lejtőkön, emelkedőkön az árnyékok látszólagosan más-más irányt mutathatnak egy adott nézőpontból.

Érv: A képeken az árnyékban lévő tárgyaknak, embereknek teljesen feketének - gyakorlatilag láthatatlannak - kellene tűnniük, mivel légkör hiányában nincs fényszóródás, és őket nem érheti fény egyáltalán. Mégis például a holdkomp árnyékában lévő űrhajós jól felismerhető.

Magyarázat: A tárgyak nem csak a nap direkt fényét kapják. A Hold felszí­ne nagyon jó fényvisszaverő képességű és ez ad derí­tést a tárgyak napárnyékban levő részeinek. Egyébként a Föld is másodlagos fényforrásnak számí­t - csakúgy mint "itthon" a Hold, bár ez a hatás jóval kisebb, mint az előbb emlí­tett derí­tés.

Érv: Bizonyos képeken pontosan azonos tájképi elemek szerepelnek, mégis az előtérben az egyiken más van, mint a másikon. Például az egyiken ott van a holdkomp, a másikon pedig nincs. úgy tűnik, hogy ugyanazt a dí­szletet kétszer, két külön forgatáson használták fel.

Magyarázat: A tájképi elemek (dombok, hegyek) igen távoliak. Ezért egymástól viszonylag távolabbi pontokból is ugyanolyanoknak tűnnek.

Érv: Ha felgyorsí­tjuk a Holdon készült filmfelvételeket, akkor teljesen normális földi mozgást kapunk. A fizikai elméletek szerint ennek nem szabadna í­gy lennie. Tehát a felvételeket egyszerű lassí­tással készí­tették.

Magyarázat: Ez egy érdekes érv. Valójában ha felgyorsí­tjuk az űrhajósok ugrándozásait, ugrálva haladását, akkor elég fura mozgást kapunk. Olyan gyors, mint a Földön, de valahogy fura. Éppen azt mutatja, hogy ez nem földi gravitáción lett felvéve.
A későbbi Apollo-utazások során használt holdjárgányok mozgását figyelve még érdekesebb megfigyelést tehetünk. A kerekei által hátrafele felvert por teljesen szabályos parabolapályát í­rva hull vissza a talajra. A Földön ez a légkör miatt egyáltalán nem í­gy történik. Ez is azt igazolja, hogy légüres térben készültek a felvételek.

Érv: A AS16-107-17446 sorszámú NASA fotón látható egy kődarab, amelyen egy C betű van. Ez nyilvánvalóan egy kellék, amelyet megjelöltek, hogy a megfelelő helyre tudják tenni.

Magyarázat: A NASA hihetelen mennyiségű fotót tett közzé. Ezeket újra és újra továbbmásolták. Az eredetihez visszanyúlva állí­tólag látható, hogy azon még nincs C betű. Valószí­nűleg egy szőrszál került a filmre az egyik másolásnál. Nem szokás egyébként ilyenformán jelölni kellékeket.
Egy betű nem is lett volna erre elég. Egyébként pontosan ez a kő látható az ezt közvetlen megelőző, AS16-107-17445 számú fotón is. Azon nincs C jel. Ezt hogy magyarázzák az összeesküvéselmélet-hí­vők?

Érv: A Holdkomp felszállásának felvételét nyilvánvalóan a Földről kellett irányí­tani. De a mozgó holdkompot lehetetlen követni a kamerával, amikor majdnem 3 másodperces késleltetés van a távolság miatt.

Magyarázat: Ez tényleg problémát okozott, és tudtommal az Apollo 15 és 16 esetében nem is sikerült. Az első sikeres felvétel az Apollo 17 holdkompjának felszállásáról készült (tehát harmadszorra).
Ezen a felvételen is látszik, hogy a kamera minduntalan elmarad, nem a középpontban van a holdkomp, aztán majdnekm el is vesztik. A kezdet elég jól sikerül, de csak azért, mert a visszaszámlálásnál már 3 mp-nél elkezdék a kizoomolást.

Érv: Hogyan maradhat meg az űrhajósok lábnyoma olyan szépen a Holdon, amikor ott csontszáraz a por. Száraz földi homokban nem maradna meg a nyom.

Magyarázat: Ez érdekes megfigyelés volt ténylegesen. A hazahozott porminákat elemezve kiderült, hogy a ví­z és szél hiánya miatt a porszemcsék nem legömbölyítettek (mint a földi homok), hanem éles szegélyekkel rendelkeznek. Ezek a szegélyek horgonyként kapcsolódnak egymáshoz, ezért tart jól alakot a holdi por. Hasonló finom szemcséjű földi porokban hasonlóan marad meg egy ilyen lenyomat.Tulajdonképpen ez a megfigyelés is éppen azt támasztja alá, hogy nem Nevadában készültek a felvételek!

Érv: Az űrben az űrhajósok halálos sugárzást kaptak volna. A sugárzás a filmeket is tönkretette volna.

Magyarázat: Ténylegesen voltak aggodalmak, hogy az úgynevezett Van Allen övezeten való áthaladás 30 percében mekkora sugárzás éri az űrhajósokat. A földkörüli pályát elhagyó űrhajósok jó része (tehát nem csak azok, akik leszálltak a Holdon) esetén ténylegesen kialakult szürkehályog korai stádiuma. Ez éppen annak a bizonyí­téka, hogy megjárták a Van Allen övet. A filmeket fém tok védte a sugárzástól.

Érv: Előkerültek fényképek egy amerikai területről, ahol láthatóan felépí­tették a holdfelszí­n egy részét és hatalmas darurendszerrel képesek voltak tárgyakat mozgatni, akár eljátszani a holdraszállást.

Magyarázat: Valóban! A Langley Research Centerben folyó szimulációkról és tesztekről például 1969. július 21-én beszámolt a The Times újság is. A tréning központról a NASA weboldalain sok fényképet találhatunk.
Nem éppen titkos összeesküvésre utaló jelek! Ezek a tréningek elengedhetetlenek voltak a holdkompok kikí­sérletezésében, valamint az űrhajósok tréningjében.


Folyt. köv.
Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hozzászólás
Ember a Holdon? - 1. rész nordi 12 jún : 07:06 Válasz erre
Hozzászólás: 715

ezekröl az elméletekröl külön-külön már hallottam !bd, de jó igy összefoglalva olvasni öket !tap



Ember a Holdon? - 1. rész BalensZ - Jesus 12 jún : 07:14 Válasz erre
Hozzászólás: 2

Regisztrált: 18 máj : 14:29
Katt ide!

Semmi stressz csak meg szex.


Ember a Holdon? - 1. rész Peety 12 jún : 07:55 Válasz erre
Hozzászólás: 257

Regisztrált: 20 jan : 14:57
Nordi: Pont ez fogott meg, hogy össze vannak foglalva az érvek és a magyarázatok. Hamarosan jön a folytatása.

Jézus: Thx a vidit. Még nem láttam.

Magam részéről nem mernék állást foglalni egyik oldal állí­tása, véleménye mellett sem.

gnóthi szeauton




Ember a Holdon? - 1. rész nordi 12 jún : 09:15 Válasz erre
Hozzászólás: 715

....Abban az idöben, én is jobban odafigyeltem az összeeküvés elméletekre (1969 !!! egy évvel vagyunk Csehszlovákia lerohanása után amiröl szintén sok összeesküvés elmélet látott napvilágot ,föleg nálunk) nem volt információ, de a kétely már akkor felmerült, és szerintem már akkor irányitott (kiszivárogtatott) volt, és inkább azt akarták hogy a holdraszállást vonjuk kétségbe, minthogy megtudjunk valamit..(vajon mit titkoltak akkoriban)...Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek az elméletek csak a 70-es évek közepe táján kaptak nyilvánosságot...legalábbis nálunk..



Ember a Holdon? - 1. rész Tamas 14 jún : 11:07 Válasz erre
Hozzászólás: 40

Regisztrált: 11 febr : 15:01
"Ember a Holdon?"........ chö!!...... na ne vicceljünk már! Aki egy kicsit is képben van, az tudja, hogy az egész csak átba*ás!!!
Jól megrendezett szí­njáték, csakúgy mint a 2001-es "merénylet" a nevetséges terrorista-mesével, holott minden valódi kereső jól tudja, hogy az egy belső akció volt!! Gondoljátok, hogy a holdtestvérek engednék, hogy az ego langyossza*ában kéjelgő emberállatok e nemes talajra tegyék mocskos lábaikat és ott is tönkretegyenek mindent, ahogy a Földön is? Hát nem!!!

íœdv:
Tamas

Az igazság nem odaát van, hanem bennem!

Ember a Holdon? - 1. rész Peety 14 jún : 16:34 Válasz erre
Hozzászólás: 257

Regisztrált: 20 jan : 14:57
Hamarosan jön a 2. rész.... !bh

gnóthi szeauton




Ember a Holdon? - 1. rész Fox Mulder 14 jún : 23:33 Válasz erre
Hozzászólás: 55

Regisztrált: 13 máj : 13:25
Most kimondottan egyetértek a tüdőrákossal. A büdös pofájából csak úgy árad az igazság.


Ember a Holdon? - 1. rész Peety 15 jún : 02:02 Válasz erre
Hozzászólás: 257

Regisztrált: 20 jan : 14:57
XDD

gnóthi szeauton





Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz