Ki a Garabonciás ?

Garabonciás képzetünk három rétegből áll: egy egyetemes pogány európai, egy középkori keresztény és egy pogány magyar képzetből.
Az első a germán vihardémonnal (Wilder Jí¤ger), a másik a középkori vándordiákkal (vagans, goliard) hozható kapcsolatba. Az utóbbi ördöggel cimboráló bűvésznek, varázslónak tüntette fel magát. A két idegen eredetű képzeletbe beleolvadt a magyar táltos hit némely vonása is.

A garabonciás szó görög eredetű, amely a latinon át olasz közvetí­téssel került nyelvünkbe, ahol az eredeti „halottidéző, szellemidéző” jelentést a középkori „fekete iskola diákja” jelentés váltotta fel. Tévedés tehát pogánykori papi rendre („garaboncok”) következtetni a garabonciás képzetből.

Garabonciás, garabonciás diák

A garabonciás diák a magyar népi hitvilág természetfeletti személyeinek egyike. Egyéb elnevezései: barboncás, verboncás, tókás diák. A hozzá fűződő hiedelemkör legfontosabb motí­vumai: a táltoshoz hasonlóan foggal vagy több foggal születik. Jellemzői: életkedv, temperamentum, csapongó jókedv.

Rongyos köpenyben, kezével könyvvel kopogtat be a házakba: tejet vagy tojást kér; sok nem kell neki, de nem szabad kimérni. Egész köcsög tejet kell eléje tenni: ha eltagadják, megmondja, hogy van a háznál tej, és fenyegetődzik: "majd adnál, de már késő lesz". Büntetésül vihart, jégverést okoz vagy könyvéből "kiolvassa" a sárkányt és azon lovagol a falu fölött. A sárkány hosszú farka lesöpri a házak tetejét, fákat pedig tövestül kicsavarja.

A garabonciás ellen harangozással lehet védekezni, szokta is mondogatni: "a falu kutyái (= harangjai) igen harapósak, különösen a kisebbik."

A garabonciás a 13 iskolát végez, í­gy bűvös könyvhöz jut. Bűvös könyve segí­tségével a levegőbe tud emelkedni. Sárkány húsából tesz a nyelve alá, akkor nem érzi a napközelében a hőséget.

A garabonciás és a sárkánykí­gyó.

1. Fekete tyúk tojásából gyí­kok kelnek ki, az emberek agyon ütik őket. Másnap egy kis gyerek jön, keresi a gyí­kokat: „ Ezek lettek volna az én lovaim.”

2. Télen egy ember gödörbe esik. Két óriás kí­gyó van a gödör fenekén. Nem bántják, sót nyalnak. Az ember is azt teszi. A garabonciás időnként meglátogatja őket, de az öreget nem engedi ki, csak hét év múlva. Az egyik sárkány - kí­gyót neki kell megnyergelnie. Hazamegy, nemsokára meghal. Valószí­nűleg ponyváról elterjedt történet, pontos mását í­rja le a Gesta Romanorum (CXIV).

3. A garabonciás a kí­gyó szájába kantárt vert, ellovagol Szerecsenországba. Ott a szerecsenek felkoncolják a kí­gyót, húsát a nyelvük alá teszik, mert a kí­gyóhús (sárkányhús) hűsí­t.

4. Emberek aratáskor egy nagy lyukat találnak. Szalmával betömik, meggyújtják. í“riás kí­gyó jön elő és egy alacsony, széles, vörös bőrű ember kí­gyóbőrbe csavarva. Ráül, elszállnak.

5. Valaki lelövi a garabonciás lovát, a sárkányt. A grabonciás beszól az ablakon, fenyeget. Az ember reggelre meghal.

6. Templomkerülő vadász vasárnap rálő egy állatra. Sárkánykí­gyóvá változik. Elviszi a vadászt, aki hét napot tölt vele a levegőben. A garabonciás imádkozza le.

A garabonciás iskolái.

A garabonciás 13 iskolát végez, egy barlangban az ördög taní­tja. 13-an vannak. Szerencsekerékre ülnek, egy feltétlenül lebukik.
A garabonciás a 13 iskola végeztével bűvös könyvhöz jut. Bűvös könyve segí­tségével a levegőbe tud emelkedni. Sárkány húsából tesz a nyelve alá, akkor nem érzi a napközelében a hőséget.

Ez a csodatévő, de az ördöggel is cimboráló vándordiák azért is bí­rt babonás tekintéllyel, mert a „legmagasabb szintű” iskolát is elvégezte és latinul is tudott. Alakja két humorisztikus hetilap cí­meként is megjelent 1861-ben és 1882-ben. Az utóbbi szerkesztője a neves í­ró, Gárdonyi Géza volt.

Garabonciás, tejkérés, vihar.

A garabonciás aludttejet kér. Nem akarnak adni neki. Tejük vérré válik (béka ül benne). Vihar keveredik, Aki megtagadta a tejet, az szenvedi a legnagyobb kárt, az adakozók megmenekülnek.
A garabonciás a mezőn dolgozókat a közelgő viharra figyelmezteti. Szemtanuk látják amint előhí­vja a sárkánykí­gyót. Akik nem hallgattak rá károsulnak. A határban leereszkedő felhőből három garabonciás száll le, juhásszal bárányt süttetnek maguknak. újra leszáll a felhő, elmennek. Ezek a legnépszerűbb mondatí­pusok.

A garabonciás és a könyve.

Kocsira kéredzkedik. A kocsis (vagy utasa) az alvó garabonciás könyvébe bele olvas. A kocsi emelkedni kezd, amikor abbahagyja, leszállnak. (Elterjedt tí­pus.)

Változatok: A garabonciás könyvébe néző személy távoli helyen (pl. a miskolci piacon) találja magát. Amikor visszalapoz újra haza jut.
A garabonciás könyvébe egy gyerek bele lapoz. Először egy kis kí­gyó, majd egy nagy jön ki, rátekeredik, megfojtja.

A garabonciás és a kincs.

1. A garabonciás csodásbojtár segí­tségét kéri „lova” (két kí­gyó) megnyergeléséhez. Nem szabad elvéteni a nyergelést, a kantárt a kí­gyó szájába kell vágni.
A bojtár egy hét múlva rengeteg kinccsel tér haza, ti. a kí­gyók egy barlangban kincset őriztek.

2. Kí­gyók mágikus fűvel ajtót nyitnak a földbe. Egy juhász titokban utánozza őket, utánuk megy. Kincset talál: „emberalakforma” őrzi. Titoktartásra esketi.
Egy telet tölt a föld alatt. Kiszabadulva a garabonciás „kipofozza” belőle a titkot, az emberformájú lény ugyanis az ő eltűnt „lova”. Visszaváltoztatja.
A juhász sajnálja, hogy otthagyta a gyémántkövet és a márványkövet, amelyet nyalogatva elmúlik az éhség.

3. A garabonciás egy zsák krumplit akar adni egy vargának, de az csak három szemet fogad el. Zsebében arannyá változik.

A garabonciás táltos vonásokkal.

1. A garabonciás kezében a bot a holdig nő, felmászik rajta a felhőkbe.

2. A garabonciások viaskodása szőke és fekete bika képében. A szőke garabonciás a társai segí­tségét kéri (verjék a fekete garabonciás körmét, heréjét, stb.). Győz, megszabadul, illetve új küzdelem vár rá, ahol elpusztul.

forrás:/mek.oszk.hu/