Kezdőlap Fórum Kezdölap 2014 Epsion Tájékoztató A Mars titkai Zene |
:: Fórumok :: Sewaja ezoterikus fórum :: Irodalom, Mag népe, Idézetek, Versek, Mesék |
|
<< Előző téma | Következő téma >> |
Szép Versek, Mesék |
Oldal: >> | |
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
|
Szerző | Üzenet | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | "Egy kis rózsa élete..." Egy kis rózsa élete... "Eljött a tavasz. Lassan nyújtózva tágította bimbója héját a kis rózsa. Lágy langyos szellő remegtette meg bokrai leveleit és úgy érezte, egyre erősebben vágyik ki a világba, hogy érezhesse a Nap melegét, hogy rászállhassanak szárára a színes lepkék, hogy fülébe dalolhassanak a madarak. -De csodálatos a világ - sóhajtott, és egy nagyot nyújtózva épp kidugni készült egyik kis szirma szélét,mikor a szárán előbb egy szorítást érzett, majd a kisgyerek aki megmarkolta, hangosan felkiáltott. -Jaaaj, de fáj ! Megszúrt ez a csúnya virág ! Kis rózsánk villámgyorsan visszahúzta szirmát. -Jaj,nekem ! Mit tettem?-sopánkodott-Bántottam szegény gyermeket, most biztosan nem szeret.Hogy lehetek ilyen ostoba és gonosz? í‰s egyáltalán miért vannak ilyen csúnya, szúrós tüskéim, melyekkel csak bántani tudok másokat? Nagyon elszomorodott a rózsa és elhatározta, hogy ő bizony ki sem nyílik soha többé, mert csak bajt okoz, és csak ártani tud másoknak. Fenn az égen a Nap lenézett a kicsi rózsára és látva szomorúságát megsajnálta. -Ugyan már rózsácska- szólította meg-Ne légy így elkeseredve. -Miért ne lennék- kiáltotta felháborodva a kis rózsa- Minek örülnék, amikor nincs rajtam semmi szeretni való? Csúnya vagyok és veszélyes.Csak megsértem azokat, akik hozzám közelednek. Tele vagyok tüskékkel, melyekkel mindenkinek csak fájdalmat okozok. -í‰des kicsi rózsa- mosolyodott szelíden a Nap-Ne haragudj a tüskéidre. Åk csak oltalmaznak téged. Most is megvédtek attól, hogy leszakítsanak és aztán elpusztulj. -Hm. úgy gondolod, csak engem védenek meg?-kérdezte a Napot. -így van- válaszolta szeretetteljesen a Nap. -De miért kellett ettől így megsérteni azt a gyermeket, másképp nem tudtak volna megvédeni? -Åk így tudnak megvédeni, ha lenne más módjuk is, mellyel kevesebb fájdalmat okoznak, biztosan azt választanák.De egyenlőre szúrni tudnak, mást nem. A kis rózsa belegondolt, hogy tüskéi , csak az ő kis életét védelmezik. -Most mit tegyek?- sóhajtozott, itt vannak a tüskéim, pedig olyan szívesen megmutatnám magam a külvilágnak, olyan szívesen kinyílnék: megmutatnám magam a Napnak, a felhőknek, a pillangóknak és az....embereknek. Az embereknek! De mi lesz ha , valamelyik le akar szakítani? í‰s a tüskéim megint védelmezni akarnak majd és ugyanúgy meg fogják szúrni ! í‰s bár azzal, ha leszakít az életemet veszi el, de én nem akarom őt bántani... Sőt még az otthonába is szívesen vele tartok, ha ezzel örömöt okozok neki. De a tüskéim..... -Kedves kis rózsa- szólt a nap- csodálatos dolog, hogy így gondolkozol, de félelmed helyett arra gondolj, mi az amit szeretnél. -í‰n..én...nagyon szeretnék kinyílni...kibontani szirmaimat, megmutatni a színeimet a világnak. -Hát akkor mire vársz?- kérdezte a Nap- Nyiladozz, alig várom, hogy végre gyönyörködhessek a szirmaid pompájában. -De mi lesz ha megint megszúrok valakit?-aggodalmaskodott a kis rózsa. - Evvel most ne törödj- biztatta a Nap- csak nyíladozz és meglátod, ha átengeded magad szíved vágyának, minden a lehető legjobban alakul. Egyre erősebb vágyat érzett arra, hogy kinyíljon, hát engedett vágyainak, és lassan, de egyre határozottabban bontakoztatta ki szirmait a bimbóból. -Csodálatos- ámuldozott csillogó szemmel a Nap. A kis rózsa leírhatatlan örömöt és boldogságot érzett, végre megmutathatja magát a világnak! Később két ember jött arra, egyikük kisebb volt, a másikuk nagyobb. A kis rózsa megijedt. -úristen-gondolta- Itt az ember , mi lesz, ha leakar szakítani, és én megszúrom? -Jaj, de gyönyörű- kiáltotta a gyermek- Nézd ,mama ! -Igen , tényleg csodaszép! A gyermek közelebb hajolt, épp nyúlt volna a rózsa szára felé, mikor hirtelen valami megcsillanva magára vonta figyelmét. -Nézd csak mama- szólt édesanyjának a kislány. Valami csillog a szárán. -Igen, kicsim- szólt az anya- Az ott a tüskéje. -Tüskéje?Miért van ilyen gyönyörű virágnak tüskéje? -Ezzel védi magát attól, hogy a hozzád hasonló kislányok leszakítsák. A kislány elhallgatott és csendesen nézte a rózsát. -Mama- szólalt meg- én nem akarom leszakítani, és nem azért , mert félek a tüskéktől, hanem azért, mert így szép, ahogy itt van.Nézd milyen szépen csillognak a tüskéi is a napfényben. -Mama, meddig él egy ilyen virág? -Akár több napot is gyönyörködhetünk benne, mielött elhervadna és új életet kezdene. -Eljövünk hozzá holnap is?- szeretném mindennap látni, amíg életben van. A kis rózsa álmában sem gondolta volna, hogy az élet ilyen csodaszép. Csodálatosan teltek napjai. Minden pillanat maga volt az álom... Szinte még azt sem vette észre , amikor eljött annak az ideje, hogy szirmait ledobva nyugovóra térjen és elmúlva itt hagyja ezt a csodálatos világot. Nem bánkodott, nem volt szomorú. Rövidke kis életének hajnalát , ugyan beárnyékolta félelme, ám vágyainak átengedve magát, végül olyan csodákban volt része, melyek közül, ha csak egyetlen- egyet élt volna át, az is megérte volna az elmúlást. Boldogan tért hát meg, és tudta, hogy egyszer újra.......eljön a tavasz." Szeretettel :ígica Forrás: * The secret [ Módosítva szo aug 11 2012, 03:36 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | Örök igazság Mióta ember van a földön. A létezése okát kereste, Istent látott a Tűzgolyóba nappal, S holdfényben, csillagokban este. S ha sok halat adott a tenger. Vagy dögvész lepte barmait meg: Azt képzelte szegény, hogy égben s földön Harca folyik az isteneknek. Jó és gonosz véres küzdelme! Miből agya semmit sem ért meg... - Érzi, hogy ember, aki vadat ejt le, Mégis kicsi, nyomorgó féreg. S terhét hurcolva roskadásig, Lelke egy jobb létért esengett, S megalkotá a tulvilág hitét, mely Sebére hint gyógyitó cseppet. S jött egy próféta, akinél jobb Lelket nem látott a világ még, S az emberszeretet hitét hirdetve Feláldozta magát fajunkért. Két ezredév mult el azóta, S az emberiség ma se boldog, A tudás törte fel a titok nyitját: Önzés az Élet, s erőszak a Jog! Testvériség! - csak hiú álom Az "Én" a cél, a törvény, sarkpont, Jó az, mi Nékem jó és gonosz minden, Mi vágyam elé sorompót vont. Legszebb nő az, ki Nékem legszebb, S az Én hitem igaz s a legjobb, S barátom az, ki a nagy ádáz harcban Egy célra tör s Velem kezet fog. A harc folyik és földtekénken Minden rög egy gyengébbnek sírja, S az erősebb válik ki diadallal, Mert az győz - aki jobban bírja... S igy lesz mindig s uj korszakokban Uj jelszók váltják fel a régit, Hitvallások lesznek majd mások, ujak, Hirdetve koruk bölcseségit. S a jövő ködképében látok Egy nagy hajót fényben evezni, Melyet a változó korok eszméi Sem hagytak a hullámba veszni. Egy hitvallás hajója az, mely Egy igazságot visz magával, Melyet, ha már nem hiszünk semmit, semmit: - Minden lélek magáénak vall. Igazság, mely mindig igaz volt, Mit vall a sziv és tud az elme, Egy igazság! - mely túl él minden kort s ez: Az anyaszív örök szerelme! S megy a hajó, folytatja útját, S a hullámokat büszkén járja, S az élet tengerén a szél zúg: "Szent anyasziv! - Oh Ave Mária". Réthy László [ Módosítva szo jan 26 2013, 10:35 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | Gondolatok a tudásról... "Aki tud és tudja, hogy tud, az veszélyes, attól óvakodjatok! Aki nem tud és tudja, hogy nem tud, az okos, azt tanítsátok! Aki tud és nem tudja, hogy tud, az bölcs, attól tanuljatok! Aki nem tud és nem tudja, hogy nem tud, az hülye, azt hagyjátok!" [ Módosítva szo aug 11 2012, 03:37 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | A nők és a Szeretet (Danaiz versére) A nők tudnak csak igazán szeretni, odaadással és önzetlenül. Megbocsátani és gyorsan feledni, pedig jól tudják, hogy többe kerül átlépni könnyen nehéz megcsalások szívet alázó árulásait, rejtve könnyet, hogy meg ne lássák mások miként hal bele lassanként a hit. Csak a nők tudnak igazán szeretni, aratás nélkül, mindig-mindig vetni, s tiszta marad a meghurcolt tekintet. Mi, férfiönzésből összegyúrt lények kik eredendőn nem vagyunk szerények, hát megbocsátjuk, hogy szeretnek minket! * A nők és a Szeretet [ Módosítva szo aug 11 2012, 03:37 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | Szeretni Szeretni ezt az életet, az egyetlent a végest, Szeretni még ha bánt is, ha mostohánk is néhanap, van benne boldogság is. E szép és szörnyű kor során csodákat tesz a tudomány a titkok titka tárul, a tudás fája lombosul de atom felhő tornyosul: mérges gyümölcs a fárul. Nem ölni, vért nem ontani, a tüzeket eloltani, s nem gyújtani, hogy égjen ország és város, hol a nép gyönge megvédi életét s hogy békességben éljen. Még harcok dúlnak lángban ég a megbolygatott messzeség, madár se leli fészkét futnak az erdő vadjai, csak borzalomról, hallani: Világ teremts már békét! Fogyó hold már az életem, de dolgom még töméntelen, még tenni, adni vágyom. Csak lenne még erőm elég, zengni a béke énekét... e felbolydult világon! Csak élni, élni emberek! Időnk oly gyorsan elpereg egy perc csupán az életet... de ez a perc lehet csodás teremtő munka, alkotás amely megőriz téged! Várnai Zseni [ Módosítva szo aug 11 2012, 03:37 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | [ Módosítva szo aug 11 2012, 03:37 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | [ Módosítva szo aug 11 2012, 03:38 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | Meditációs vers - út magamhoz (MAGomhoz) A világ álmát magamról lefújom szemem lehunyom lassan felébredek tompa hétköznapjaimból. Vágyak, félelmek elvárás-láncok tömege rólam lepereg. Kilélegzem, mi nem enyém: a haragot fájdalmat, szégyent, irigységet, bánatot. Elengedem csendben a szomorúságot az elkeseredettséget, a kishitűséget: Méreg-telenítek. A világ terhei leszakadnak rólam. Leteszem őket, mint egy csomagot. Csak lélegzek, s, mint a levegő magam is oly áttetsző vagyok. Még benne vagyok a négy elemben de már összerendeződnek bennem: tűz ereje nem emészt; fénye messzire világít szívemben víz hulláma nem nyel el; átmossa, tisztítja vérem levegő nem űzi gondolataim; megtanít mindenhol ott lenni a térben föld röghöz nem köti vágyaim; ölelve szilárdan tart középen. Hét bolygó táncát bennem járja három behívását várja gúnyám a csillagos ég-anya a tejúton szaladok haza. Időt mérek, időtlent érzek s útjára lépve az Idő Mesterének az illúzió fátylain, a tér-időben visszafelé átvezet. Magamhoz térek Középre érek: a MÉRTÉKhez hol a négy elem összerendezett. Zászlómat kitűzöm megpihenek, élvezem a tiszta életet. Hát itt vagyok a négy elemmel, részeimmel Egy. Majd lassan felnézek s hová szememmel látok, ott vagyok egészen. Tekintetemet a csúcsra szegezem, ez röpít magasba ki a mátrixból sebesen. A Mennyiség világát magam mögött hagyva a Minőség kapujához érkezem. Csodálatos lény hazája ismeretlen ismerős: mása bennem az egyszarvú fényes paripája. Minden tisztaság forrása. Megszólítom, a nevét kérdezem: válasza hang, és fény együttes játéka melyben a hangot fényként látom s e fény beszél hozzám nem szavakban de zenében, ritmusban, dalban, geometriában. Értem látható szavát, válaszát: Én Te vagyok, aki sem nem Te, sem nem "nem Te" A "Te vagyok"-ban a VAN vagyok. Nevem nyelveden az ÉRTÉK, a mag, mely mindenben ott szunnyad s mely a MÉRTÉK egyensúlyában életre kel. Ott, hol zászlódat kitűzted, s élvezted a harmóniát. Számom ősidők óta nyílt titok, s csak a hozzám elérkezettek ismernek fel benne. Ki rám talált, annak jelen vagyok. Minden középpontban én vagyok a mag, s a kinyílt virág, az élet illatával beborítalak, míg szívedben időzöl, és az ÉRTÉK előtt ajtódat megnyitod. Ez életed, mellyel a Minőséget a Mennyiség világába lehozod. Személy nélkül a személyben én vagyok A VAGYOK. AKI VAN, a lényeg, a forrás mely felé tudón, vagy tudatlanul törekszik minden emberi tapasztalás. Ki MÉRTÉKét megtalálja fényével magját felnöveszti, az élet benne élő patakká, folyóvá duzzad s vizével sokakat táplál. Minden kinyílt szív-virág virág-nyelven ért, szól, és érez, pompázik, illatozik: benne a valóság lakik. E virág-nyelv közös örökségetek. Emlékezzetek. Margarita * MEDITíCIí“S VERS /forrás/ [ Módosítva szo jan 26 2013, 10:29 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | Csak, szeliden szólj.. Csak szelíden szólj Ha velem beszélsz Hangod halk legyen Mint amikor a sírás fojtogat Vagy amikor egy gyermek kéreget Vagy amikor a miatyánk alatt Ahogyan a hangod megremeg Vagy ahogy egy könny csillan elő szemeden Szelíden szólj, csak szelíden Ha hozzám beszélsz Ha van hozzám szavad Szelíd legyél, mint a pirkadat Mi télutón dereng a hegy felett Elhessentve kissé a felleget S remegve, mint első szeretőt Szelíden öleli a hegytetőt S aztán némán átfesti a tájat Kell, hogy legyen egy kis alázat Benned, ha tudod, hogy varázslat Elfogadás és kis büszkeség, igen, Szeretettel szólj, és szelíden. A gyarlóság konok berkeiben Hinni mindig az emberiben Angyalként szólj, s csak szelíden. * Ezüst Hold blogja [ Módosítva szo aug 11 2012, 03:38 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Solyom |
| ||
Regisztrált tag #67 Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34Üzenetek: 3096 | Összhang "Ha magadnak megbocsátasz, Élsz isteni keggyel. Ha másnak már nem ártasz, Tiszta szívű leszel. És, hogy mért jó, ha így van ez? Mert máshogy nem lelsz. Hogy mire? Hát összhangra. Harmóniára ember. Eszmélés Csendesedj! Nézz körül, Lásd meg a bajokat! Mélyebbre tekints, Vizsgáld az okokat! Igazság és szeretet, Kísérjen mindenhova, Orvosold e kettővel, Minden gondodat! Hit Ha valamitől félsz, Az csak a képzelet. Tudd meg, a gondolatok, Formálják a hitet! Ám, ha magad bizonyosodsz meg, A dolgok mibenlétéről, A hit lészen igazság, Szeretet, bölcsesség, erő." /FÉNYKÜLDÖTTEK/ [ Módosítva szo jan 26 2013, 10:22 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Oldal: >> | |