:: Fórumok :: Sewaja ezoterikus fórum :: Tudomány, Kutatás, Fejlesztés, Végidők
 
<< Előző téma | Következő téma >>
í‰ghajlatváltozás
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
Solyom
h aug 13 2012, 04:46
Regisztrált tag #67
Regisztrált: szo okt 16 2010, 11:34
Üzenetek: 3096
Az éghajlatváltozás 12 forró pontja a Földön

Könnyen lehet, hogy az éghajlatváltozás okozta katasztrófális események sokkal közelebbi jövőnket érintik, mint eddig hittük. A brit Tyndall Centre for Climate Change Research kutatói 12 olyan „forró pontot” állapí­tottak meg bolygónkon, melyeket a globális felmelegedés hatásai elsőként érinthetnek.

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, egy évszázadon belül katasztrófális következményekkel járó éghajlatváltozásra számí­thatunk. Az eddigi legpesszimistább becslés, amely egy kormányközi szervezettől származik, és az átlaghőmérséklet 5,8 Celsius fokkkal emelkedne egy évszázad alatt, még mindig igen optimistának tűnhet annak fényében, amit most a norwich-i éghajlatkutatóintézet munkatársai állí­tanak.

Az intézet kutatói 12 olyan forró pontot állapí­tottak meg, melyek területén a globális felmelegedés hirtelen és radikális változásokat hozhat – akár egy évszázadon belül is. Persze az intézet munkatársai sem mondhatnak semmi biztosan a jövőre nézve, ám listájuk í­gy is figyelemre méltó, bármennyire ismertek is a felmelegedés következényei – í­rja a The Guardian brit napilap.

A Szahara



A globális felmelegedés furcsa módon a Szahara peremterületein élőket inkább pozití­van érnitené, mint negatí­van. A felmelegedés hatásaként ugyanis a sivatag elkezd zsugorodni, ami annyit jelent, hogy a sivatag helyén gazdag flórával rendelkező terület alakulhat ki. A terület növekvő csapadékmennyisége ezenkí­vül azt is eredményezi, hogy az eddig művelésre alkalmatlan talaj termékennyé válik.

Első pillantásra ez akár örvendetes is lehetne, ám a lokális pozití­vumok globális negatí­vumokkal párosulnak. A sivatag felett kialakuló szélviharok ugyanis igen sok port szállí­tanak az Atlanti-óceán fölé, ahol a tápláléklánc fenntartásában igen komoly szerepe van a messziről érkezett szaharai homoknak. A porszemek között ugyanis igen sok tápanyag található a tengerek táplálkozási lánc legalsó tagjaként ismert planktonok számára. Ha a planktonok nem jutnak megfelelő tápanyaghoz, az egész táplálkozási lánc felborul.

A sivatag „eloázisodása” a planktonok révén közvetlenül a légkörre is kihat. A planktonok ugyanis szén-dioxidot kötnek meg, melyből közismert módon egyre több van a légkörben. Ezzel a tevékenységükkel gátolják a további felmelegedést, azaz ha nem lennének planktonok, úgy a felmelegedés üteme még gyorsabb volna. Harmadrészt a Szahara felől érkező homokviharok a hurrikánok kialakulását is akadályozzák valamelyest, í­gy amennyiben valóban beteljesül a tudósok által felvázolt pesszimista forgatókönyv, akkor még komolyabb hurrikánok kialakulásával kell számolni a közép-amerikai térségben.

Az Amazonas-medence



A globális felmelegedés a hatalmas trópusi esőiről ismert Amazonas őserdeiben éppen ellenkező folyamatot indí­tana el – í­rja a brit napilap. Itt ugyanis egyre kevesebb eső esik majd, ami az erdők kiszáradásával jár. A közvetelen élővilág pusztulása mellett itt is számí­tani kell eddig figyelemen kí­vül hagyott mellékhatásokkal. A fák és növények kihalásával egyidőben ugyanis a rothadásukból felszabaduló szén-dioxid gázok szintén az üvegházhatást fokozzák. A legrosszabb elképzelések szerint ez a rothadási folymat akár olyan mennyiségű szén-dioxidot is termelhet rövid időn belül, mint amennyit a fosszilis üzemanyagok termeltek az egész 20. században.

í“zonlyuk



A globális felmelegedés révén az ózonlyuk nagysága is növekedésnek indul. Nagy magasságban az ózon pajzsként viselkedik a káros napsugarak megszűrésékor. Amennyiben azonban a felmelegedés hatásaként a sztartoszféra ezen régiói is melegednek, az ózon nem tudja többé kifejteni azt a hatást, melyet alacsony hőmérsékleten biztosí­t az emberiség számára.

Grönland



Grönland szigetén mintegy 2,6 millió köbkilométer ví­z található - fagyott állapotban. Amennyiben a globális felmelegedés 3 Celsius fok fölött lesz, úgy lassan elkezdhet olvadni ez az iszonyatos mennyiségű jég. Amennyiben a felmelegedés eléri a 8 Celsius fokot, Grönland szigete teljes egészében eltűnik, az óceánok ví­zszintje akár hét méterrel is emelkedhet. Könnyen el lehet képzelni, hogy a tengerparti városok számára ez mit jelenthet.

Tibet



Mivel a tibeti régiót állandóan jég és hó borí­tja, í­gy az úgy viselkedik, mint egy tükör, a napsugárzás jelentős részét visszaveri a légkör irányába. Ezzel tulajdonképen akadályozza a Föld felmelegedését, amennyiben a hó és a jégtakaró elolvad, a tükröző hatás is megszűnik, í­gy a Föld felszí­ne tovább melegszik.

’Sószelepek’



Komoly változásokat okozhat a tengerek felmelegedése a Gibraltári-szoroshoz hasonlóan, két eltérő sókoncentrációjú ví­ztömeget elválasztó, tulajdonképpen sószelepként funkcionáló földrajzi képződmények élővilágában is. A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert választja el egymástól. Mivel a két szomszédos ví­ztömeg sókoncentrációja különbözik, í­gy a só, az oxigén és a különféle tápanyagok állandó áramlásban, mozgásban vannak a szoroson keresztül. A speciális viszonyokhoz magas fokon adaptálódott ökológiai rendszer alakult itt ki.

Ha a globális felmelegedés megbolygatja az óceáni áramlatokat, az adott sókoncentrációhoz alkalmazkodott tengeri élővilág finom egyensúlya felborulhat, az ott élő állatoknak nagyon kevés idejük marad az alkalmazkodásra. így túlélésükre is kevés az esély. A Földközi-tenger élővilága már most is a veszélyeztetettek közé tartozik, néhány évtizeden belül a fajok további eltűnésével kell számolni.

í‰szak-atlanti áramlat



A globális felmelegedés előidézheti az óceánok nagy tengeráramlási rendszerének lelassulását, amire egyébként már most is vannak jelek.

A világ egyik legerősebb tengeráramlata az í‰szak-atlanti áramlat, ennek előfutára a Golf-áramlat. (A 45. szélességi körtől nevezik í‰szak-atlanti áramlatnak.) A Mexikói-öbölből indul és átszelve az Atlanti-óceánt Nyugat-Európa partjait fűti, mivel trópusi vizeket szállí­t. Az áramlat körülbelül 100 ezer nagy erőmű által termelt hőt szállí­t Európa partjaihoz, néhol akár 10 Celsius fokkal is emelve az átlaghőmérsékletet.

De hogyan keletkezik ez az áramlat? Az Atlanti-óceán északi részének felszí­nét az í‰szak-Amerikából érkező nyugati szelek hűtik, ezáltal a sűrű, hideg, sós ví­z a sarkköri területeken lesüllyed, és a mélyben az Egyenlí­tő felé halad. Ennek ellensúlyozásaként meleg, alacsonyabb szélességekről származó ví­z áramlik a felszí­nen a sarkvidékek felé. Ez a keveredés globálisan osztja el a hőt, és mérsékeltebbé teszi az éghajlatot.

A klí­maváltozás mindezt felborí­thatja. A számí­tógépes modellek szerint az észak-atlanti térség egyre csapadékosabb lesz, illetve a grönlandi jégtáblák olvadása következtében növekvő tömegű édesví­z keveredik a sós tengerví­zhez. így a ví­z sótartalma és sűrűsége csökken, ezáltal lassabb lesz a lesüllyedése, illetve könnyebben megfagy, mielőtt lesüllyedhetne. A folyamat természetesen több évtizeden keresztül zajlik, nem úgy mint a Holnapután cí­mű mozifilmben. Az elmúlt 50 ezer évben az áramlat legalább hétszer leállt. A leginkább veszélyeztetett területek az észak-európai országok – írország, Nagy-Britannia, Norvégia - , de a hatást Európa is megérzi majd.

El Niňo



Az El Niňo néven ismert jelenség ízsiában és Ausztráliában szárazságot, Ecuadorban és í‰szak-Peruban pedig áradásokat okoz. Korábban El Niňo-ként, azaz ’fiúgyermekként’ azt a meleg óceáni áramlatot jelölték, amely karácsony körül érkezik meg Peru északi partjához. A felmelegedés nem terjedt délebbre Peru legészakibb részeinél, és rendszerint márciusra vagy áprilisra véget ér.

Tudományos körökben ma már a kifejezéssel csak azokat a rendkí­vüli eseményeket illetik, amikor a tengerfelszí­n felmelegedése erőteljesebb és kiterjedtebb. Ahelyett, hogy márciusban vagy áprilisban visszaállna a szokásos érték, a tengerfelszí­n hőmérséklete ilyenkor a perui partok mentén megemelkedik, heves esőzéseket, áradásokat, és jelentős kárt okozva a mezőgazdaságban.

Az El Niňo szabálytalan időközönként következik be, mégpedig az úgynevezett Déli Oszcillációval, vagyis egy, a délkeleti és a nyugati Csendes-óceán között végbemenő jelentős légnyomás-ingadozással összefüggésben.

Nyugat-antarktiszi jégtömbök



A hatalmas Antarktiszi-félsziget jégtakarója nem valószí­nű, hogy rövid időn belül elolvad, felszí­nét néhol több kilométer vastag jég borí­tja. Aggasztó viszont a hatalmas jégtömbök leválása. Két évvel ezelőtt a Larsen-B jégtömb leválásakor, majd jéghegyekre való szétesésekor 35 napon belül 3.250 négyzetkilométer jégfelület tűnt el, a tömb ma már csak eredeti méretének 40 százalékát teszi ki. A felmelegedés következtében a jéghegyek olvadása világszerte akár hat-hét méterrel is megemelheti a tengerek ví­zszintjét.

Metán-klatrátok



A szibériai fagyos altalaj mélyén, valamint a jeges északi tengerek fenekén található üledékekben hatalmas mennyiségű gáztartalmú jég , ún. metán-klatrát raktározódik. Az alacsony szibériai hőmérséklet, valamint a jeges óceánok súlya alatt a klatrátok stabil állapotúak. A melegedéssel azonban a jégkristályok darabokra töredeznek, a bennük lévő gázok pedig a légkörbe és az óceánba kerülnek. Az Amerikai Geológiai Társaság mérései szerint az óceán mélyén fekvő klatrátok körülbelül a Föld ismert földgáz tartalékának húszszorosát teszik ki. A nagy mennyiségű metán légkörbe kerülése, lévén szintén üvegházhatású gáz, tovább gyorsí­tja a globális felmelegedést. A kibocsátott metán mérgezi az óceánokat is, és kioldja a vizek által elnyelt szén-dioxidot is.

Monszun



Március-áprilisban az indiai szubkontinens melegedni kezd, májusban eléri az éves hőmérsékleti csúcsot, és megérkezik a várva várt monszun. A mérsékelt övi monszunok előidézője a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. A jobban fölmelegedő kontinensek belsejében alacsony nyomású anticiklonális területek alakulnak ki, ami a felszí­n közelében az óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz. A nedves levegő találkozik a kontinens feletti kontinentális eredetű légtömeggel, í­gy bőséges eső keletkezik a régióban, gyakran hatalmas károkat okozva. Ha a globális felmelegedés következtében tovább melegszik nyáron a kontinens, úgy lesznek az esőzések, áradások is egyre erősebbek, még nagyobb károkat okozva a mezőgazdaságban.

Sarki áramlatok



Ugyancsak veszély fenyegeti a legjelentősebb Antarktisz körüli hidegvizű áramlatot, az ún. Antarctic Circumpolar Current-et, amely másodpercenként 140 millió köbméter vizet forgat a jeges kontinens körül. Az áramlat a hideg sarki vizet a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán vizével keveri, többek között biztosí­tva ezzel az itt élő élővilág megfelelő tápanyagellátását. Az áramlat lelassulása az élővilágra nézve kritikus lehet.

* National Geographic
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System