:: Fórumok :: Álmok :: Ámok és értelmezéseik
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Az álomkutatás
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
nordi
v júl 25 2010, 10:44
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 960
Egyre többet tudunk az álmainkról

Az év egyik legjobbjának tartott filmben az extraktorok (akik ellopják a gondolatokat) egy valódihoz hasonló, ám saját képzeletük által megalkotott világba viszik el a célszemélyeket, akik az álmot valóságként élik meg. Az álmainkat mi is valósnak érezzük, és csak felébredés után jövünk rá, hogy addig aludtunk, arról pedig csak anekdoták vannak, hogy egyes személyek (főleg ikerpárok és egymáshoz nagyon közel álló emberek) közös álmot osztottak volna meg. Tény azonban, hogy a kutatók már nem állnak messze attól, hogy a különböző készülékeknek köszönhetően belelássanak a fejünkbe.


A gondolatolvasó program már elkészült

Japán kutatók másfél évvel ezelőtt jelentették be, hogy sikerült olyan "gondolatolvasó" programot készí­teniük, amely képes értelmezni az agy aktivitását, és ábrázolni azt, amit a vizsgálati alany lát. A kutatás jelentősége, hogy a szoftver nemcsak kész, már meglévő képekből tudta kiválasztani azt, amit az alany látott, hanem teljesen új, a program számára korábban ismeretlen képeket tudott kirajzolni. A program mindehhez funkcionális MRI felvételeket használt fel.


A kí­sérlet első részében az alanyoknak 10x10 pixeles fekete-fehér képeket mutattak, s ez idő alatt folyamatosan figyelték az agyuk működését. A program ezt követően megkereste, hogy az egyes pixelekhez az agy mely pontjainak aktivitása köthető. A második részben már olyan ábrákat vetí­tettek, amelyeket korábban az alanyok még nem láttak, és a programnak magától kellett ezeket rekonstruálni.


Katt ide!


A videón bal oldalon az alanynak mutatott kép látható, jobb oldalon pedig amit az agy aktivitása alapján a program összerakott (gyorsí­tott felvétel)

A kutatók szerint a funkcionális MRI készülékek felbontásának javulásával egyre jobb minőségű képeket lehet majd kinyerni az agyból, még akár szí­nes felvételeket is. A következő lépésként a kutatók megpróbálják kiderí­teni, hogy lehetséges-e a valódi gondolatokat ábrázolni, tehát nem olyan dolgokat, amiket a vizsgálati alany a szemével éppen lát. így lehetővé válhat akár az is, hogy fény derüljön az álmainkra.

Mi történik az agyban alvás közben?

Az alvásnak több fázisa van, az álmodás túlnyomórészt a REM (rapid eye movement = gyors szemmozgási) fázisban történik. E szakasz jellemzője a gyors szemmozgás és a szabálytalan légzés. A REM fázisban teljesen megváltozik az agy úgynevezett neurohormonális állapota, amely hozzájárul az álmodás sokszor bizarr és markánsan vizuális jellegéhez. A tudatos kontrollért, a logikus, kritikai gondolkodásért felelős agyi területek aktivitása lecsökken, mí­g más nagyagykérgi területek aktivitása (például az érzelmi funkciókért felelős területek működése) kifejezetten fokozódik.


Az alvás ezen fázisában szemünk ide-oda mozog, és rendszerint ekkor zajlanak azok az álmok, amelyekre néha utólag is emlékszünk. Az REM-alvás a teljes alvásidő körülbelül 20-25 százalékát teszi ki, az azonban még mindig nem ismert pontosan, hogy mi a gyors szemmozgások valódi funkciója. Azt azonban már tudjuk, hogy álom közben is oda próbálunk nézni, ahol valami fontos történik.
Egy közelmúltban elvégzett vizsgálatban olyan emberek vettek részt, akik REM-alvászavarban szenvednek, és ezért mindent eljátszanak: rúgnak, sikoltanak, kapálóznak, másznak, és néha még ugranak is, í­gy kí­vülről is megfigyelhető, hogy mi történt velük az álomban. A kutatók megállapí­tották, hogy az álmodók szeme az esetek 90%-ában azt követte, amit álmukban is jól kivehetően csináltak, például volt olyan, aki menekült: nála látható volt, ahogyan hátra-hátranézve próbálja felmérni, hogy nem érték-e még utol üldözői. Normális esetben egyébként az agyunk védelmi célból blokkolja a testmozgást.

í‰rdekesség, hogy a születésük óta vak embereknél - akik sosem használták szemüket, í­gy nem is tanulták meg azt mozgatni - az álmok általában audití­v jellegűek, s náluk a REM periódust nem kí­sérik aktí­v szemmozgások.


A tudatos álmodás

A filmben a főszereplők teljesen tudatában vannak, hogy ők egy álom részesei, és ami ott történik, az nem igazi. A valóságban is van egy állapot, mely az álom és az ébrenlét keveredésével jön létre, ezt hí­vjuk tudatos álmodásnak. A készség fejleszthető, az első szinten még csak érzékeljük, hogy az élmények nem valódiak, ám a magasabb szinteken a tudat kontrollt szerezhet az álmok felett.

A tudatos álmodás az alvás REM fázisában jöhet létre spontán módon vagy akár szándékosan előidézve. Ebben a fázisban, ha átváltunk "tudatos álmodó üzemmódra", az agykérgi aktivitás izgalmas átmenetet mutat az ébrenlét és a REM alvás agyi aktivitásmintázata közt. Ez EEG-vel illetve mágneses rezonanciás képalkotással is kimutatható.



A tudatos álmodás nemcsak érdekes jelenség, hanem elsajátí­tása bizonyos alvászavarok (alvásparalí­zis, rémálmok) kezelésében is szerepet kaphat. Az alvásparalí­zis jelensége, amikor olyan álomképek keletkeznek, amelyben hiába szeretnénk, nem tudunk megmozdulni, mintha odaragasztottak volna az ágyhoz. Ezt sokszor súlyosbí­tják még a rémálmok: ijesztő alakok, szörnyek bukkannak föl, amelyek ránehezednek az alvó mellkasára vagy egyéb testrészére.

A tudatos álom és az alvásparalí­zis közötti kapcsolatot nem nehéz felfedezni: mindkettő tulajdonképpen a REM állapot normálistól eltérő működésének eredménye. A tapasztalatok szerint a tudatos álmodók gyakran élnek át alvásparalí­zist, de ennek ellentettje is igaz: az alvásparalí­zis is végződhet tudatos álomban.


Létfontosságúak az álmok

Egy átlagos éjszaka alatt az alvási ciklus általában öt-hat alkalommal jut el az álmodási fázisba, í­gy nyolc óra alvás során körülbelül hat órát töltünk álmodás nélkül, két órát pedig az álomlátásos alvás állapotában. Hajnalban gyakrabban vagyunk álmodási szakaszban, mint az éjszaka korábbi részében. Az utolsó álomlátásos fázist követően azután a ciklus nem tér vissza a lassú hullámú alvás fázisába, hanem a tudat éber állapotba kerül, felébredünk.

Egyet biztosan tudnak a kutatók: az álomlátásos alvás létfontosságú. Amikor ugyanis kí­sérleti személyeket 5-6 napon át akadályoztak abban, hogy végigálmodják álmaikat, ők idegesek, depressziósak lettek, sőt némelyeknél még testi panaszok is jelentkeztek. Ennél sokkal hosszabb ideig tartó, 15-20 napos álomlátásos alvásmegvonást alkalmazó állatkí­sérletek patkányok és macskák teljes kimerüléséhez és pusztulásához vezettek.

Mai tudásunk szerint az álmok tartalmát agyunk egy könnyen elérhető "adatbankban" tárolja, és ha később vissza szeretnénk emlékezni álmunkra, annak története általában szertefoszlik. A kérdés kutatói szerint az első álmok - amelyeket egyébként elfelejtünk - mindig a nap eseményeit dolgozzák fel. Az utolsó álmok viszont - amelyek néha megmaradnak a memóriánkban - mindig régebben történt dolgokkal kapcsolatosak. Az azonban, hogy milyen intenzí­v az agyi tevékenység az álom alatt, jelentősen függ attól, mennyire mélyen alszik valaki, melyik pillanatban ébred fel.

Az álmok segí­tenek a tanulásban is

A Harvard Medical School kutatói a közelmúltban több bizonyí­tékot is felmutattak arra vonatkozóan, hogy az alvás (és közben az álmodás) elősegí­ti a tanulást. Kí­sérletük résztvevőinek egy 3 dimenziós labirintust kellett tanulmányozniuk, majd ezt követően az alanyok egy részének megengedték, hogy szunyókáljanak egy kicsit, mí­g a csoport másik része tovább tanulta az útvesztőt. A feladat az volt, hogy 5 órával később, amikor virtuálisan "ledobták" őket a labirintus egy véletlenszerű pontjára, megtaláljanak benne egy fát.




Azok, akik alhattak, és még álmodtak is a labirintusról, gyorsabban megtalálták a fát a tesztek során. Robert Stickgold, a vizsgálat vezetője szerint ez arra utal, hogy az agy alvás közben is a feladaton dolgozott. Nem az álmok vezettek azonban jobb memóriához, hanem az álmok inkább annak a jelei, hogy az agy nem tudatos részei azon dolgoztak, hogyan juthatnának át az útvesztőn. Az álmok tehát az emlékek feldolgozásának szükségszerű melléktermékei. A kutató szerint ezért lehet, hogy érdemesebb inkább este, lefekvés előtt tanulni, mint délután, vagy pedig célszerű szunyókálni egyet az intenzí­vebb délutáni tanulást követően.

Az agykutatás fejlődésével várhatóan egyre több új eredmény lát majd napvilágot az álmokkal kapcsolatban is. Attól azonban egyelőre még nem kell tartanunk, hogy mások majd az engedélyünk nélkül turkálnak a fejünkben. Más kérdés, hogy a gondolatolvasó kí­sérletekre jelentkező önkéntes alanyok mennyire lesznek felkészülve arra, hogy a kutatók belelássanak a tudatalattijukba.

Forrás: origo.hu

[ Módosítva v júl 25 2010, 02:04 ]
Vissza az elejére
noname
h júl 26 2010, 02:42
Regisztrált tag #24
Regisztrált: p máj 21 2010, 08:49
Üzenetek: 66
Tehát ha jól tudom, akkor tudatos álmodás közben(minden bizonnyal álom közben is), ha egy tárgyra koncentrálunk, akkor a kép szép lassan szertefoszlik és fölébredünk, ha viszont járatjuk a tekintetünket, akkor nem történik meg a felébredés.(Don Juan is azt a feladatot adta Carlos Castanedának, hogy először álmában keresse meg a tekintetével a kezét és ha ez megvan, akkor keressen a tekintetével egy másik tárgyat és aztán újra nézzen vissza a kezére és í­gy tovább...).Talán ezért mozog a szemünk, a gyors szemmozgásos alvási fázisban.
Még annyit, hogy ha egy pontra koncentálunk, akkor azért nem tartható meg a kép sokáig, mert azt a tudatos elme képezi(illetve kellene , hogy képezze abban az esetben, ha sokáig fokuszálnánk rá...) és tudnivaló, hogy alvás(testen kí­vüli élmény) közben a tudatalatti kap főszerepet, aminek sokkal(sokkal) nagyobb a teremtő ereje, mint a tudatos elmének.Hasonló ez ahhoz, amikor a testenkí­vüli élményben részesültek, arról számolnak, be, hogy miközben huzamosabb ideig nézték a kezüket, akkor az egyszerűen szertefoszlott,jobban mondva elolvadt, nem bí­rták sokáig a látványt fenttartani.
Az alvásparalí­zisről annyit, hogy én azon a véleményen vagyok, hogy ilyenkor valahogy az asztrál testünkbe helyeződik a tudatosság.Egyébként ez az állapot nagyon alkalmas arra, hogy "kilépjünk" a testünkből (át az asztrálba).A rémképeket meg a tudatalatti teremti a félelem hatására, szóval ilyenkor csak nyugi.:)


[ Módosítva h júl 26 2010, 02:44 ]
Vissza az elejére
nordi
k júl 27 2010, 02:43
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 960
én már az "érdekes álmok "ban is leirtam mikor tudatosan kerestem egy fogódkozót,hogy megállapitsam az évszámot álmomban mindig magamtól felébredtem:

.."nah, erre már én is tudok irni valami érdekeset, nekem több visszatérö álmom is van, de van egy fajta amiröl mindig tudom, hogy elözö életemböl van, és nem ismétlödnek benne az elemek, hanem különbözö jelenetekböl storyk-bol állnak.
pl. mászkálok a városban legtöbbször valami röviditésen megyek mert jol ismerem a várost (átjáró, boltives kapubejárat, vagy egy másik épületen keresztül vágok át utcákat, vagy a volt feleségemmel vagyok akit vagy elhagytam, vagy elváltunk,van eletarsa Tomi, vagy Thomas de találkozunk, vagy éppen dolgozom valami irodaszerügsében.
A legérdekesebb, hogy tudom hogy egy másik életemet élem /álmodom és meg akarom tudni hogy milyen évben vagyunk, különbözö módokon , ujságot keresek , vagy évszámot a papirjaim között, vagy jármüvet keresek az utcán soha nem látok ilyet,de az álom olyankor véget ér, mintha tiltva lenne hogy megtudjam az évet.
Az utak kövesek és elég keskenyek,tehát vszeg az 1800 -as évek eleje vagy közepe, egyetemet végeztem Gettingában (Göttingen vszeg, de ök igy mondják és én tudom ,hogy rosszul ejtik) nem vagyok fönök és gazdag sem magyarul beszélünk, de nem tartozunk Mo.-hoz és nem erdélyi város (vszg Felvidék)....
szóval már elég sok infom van, és lassan bövülnek mert elég ritkán álmodom ezt a "sorozatot"........:"

Latyoo, is probált, valami magyarázatot adni, de végül is eltért a lényegtöl (lásd ott)
Vissza az elejére
noname
k júl 27 2010, 03:39
Regisztrált tag #24
Regisztrált: p máj 21 2010, 08:49
Üzenetek: 66
Hm érdekes , én nem nagyon tudok rá magyarázatot adni.Aztán lehet, hogy tényleg előző életedről álmodtál.Amúgy lehet, hogy tényleg le van tiltva, hogy megtudd, hogy milyen évet í­rnak.:)Vagy csak a tudatosság fokozódása miatt...a koncentráció miatt...

Amúgy szerintem nem is fontos az előző életünk, legalábbis nem a mostani életünkben.Vannak azonban kivételek, amikor úgymond:) karmikus problémákat csak í­gy lehet feloldani, vagy mittudom én...:)

[ Módosítva k júl 27 2010, 03:41 ]
Vissza az elejére
nordi
sze júl 28 2010, 03:07
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 960
...én sem a fontossága miatt, inkább kiváncsiságból szeretném megtudni, mikor éltem, és mit csináltam az elözö életemben (hasonlókról már olvastam, de ott mindenki fáraó,császár,hadvezér, de minimum történelmi hiresség ,volt) sajnálom, hogy csak ilyen kis semmi irodakukac lehettem elözö életemben rendezetlen családi háttérrel.....
szerencsére a mostani életem jóval izgalmasabb volt..... és még nincs vége...
Vissza az elejére
Zsuzska
v aug 01 2010, 12:59
Regisztrált tag #8
Regisztrált: cs jan 14 2010, 07:44
Üzenetek: 247
Zavarosnak vélem ezt a vitaindí­tó anyagot.
Azt mindenki tudja, hogy az utóbbi idöben a vizsgálati eszközök fejlödésének köszönhetöen az agykutatás hirtelen hihetetlenül nagyot fejödött, viszont azt, hogy valaha is bármilyen "gondolatolvasó program" képes legyen belelátni az emberek gondolataiba és értelmezni azokat, vagy valódi gondolatot ábrázolni, az már túl meredek (fordí­tva viszont igaz, az ábrák valódi gondolatot képesek ébreszteni). Azt hiszem, van ebben riporteri csúsztatás is, a cikk szenzációkeltö hatása érdekében.
A fejünkbe igen, beletátnak (már több módon is), az alváskutatás is egyre fejlettebb. Azt, hogy milyen módszereket alkalmaznak egy-egy tudományos bizonyitás során, lehet, hogy pontosabban kevesen tudják. Az álomlátásos alvás álmára nem mindig emlékszik az ember (altató, nyugtató, görcsoldó szerek, egyebek, kifejezetten kompromittáják azt).

"Egyet biztosan tudnak a kutatók: az álomlátásos alvás létfontosságú. Amikor ugyanis kí­sérleti személyeket 5-6 napon át akadályoztak abban, hogy végigálmodják álmaikat, ők idegesek, depressziósak lettek, sőt némelyeknél még testi panaszok is jelentkeztek."
Ezt én is í­gy tudom, de az idö, amennyi után ezek a tünetek kórosan jelentkeznek, jóval hosszabb. Gyakori ébresztgetésekkel, vagy alvásmegvonással provokálják.

Ennél sokkal hosszabb ideig tartó, 15-20 napos álomlátásos alvásmegvonást alkalmazó állatkí­sérletek patkányok és macskák teljes kimerüléséhez és pusztulásához vezettek." Nem ! Patkányoknál és macskáknál ezt a tünetet a teljes alvásmegvonás okozza.

"A tudatos álmodás az alvás REM fázisában jöhet létre spontán módon vagy akár szándékosan előidézve. Ebben a fázisban, ha átváltunk "tudatos álmodó üzemmódra", az agykérgi aktivitás izgalmas átmenetet mutat az ébrenlét és a REM alvás agyi aktivitásmintázata közt. Ez EEG-vel illetve mágneses rezonanciás képalkotással is kimutatható."

Igaz-e, hogy tudatos álmodás alatt több energiát fogyaszt az agy és kimutatható a nagyobb agyi elektromos aktivitás is még az egészségesnek számí­tó értékeken belül ?




[ Módosítva v aug 01 2010, 01:51 ]
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System