:: Fórumok :: Saját alkotások :: Irások
 
<< Előző téma | Következő téma >>
A Hatodik Kolónia
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
blackbird
sze aug 25 2010, 06:51
Regisztrált tag #23
Regisztrált: sze máj 19 2010, 04:53
Üzenetek: 112
1.rész
A cél az ismeretlen
1.fejezet
2998.augusztus
Maharani bolygó, az ötödik kolónia otthona

-Nos,Bernard Letvev, hogy miért választottuk ki pont magát a hatodik kolónia kitelepí­tésére? -sétált el az asztal előtt a Maharani jelenlegi kormányzója, kezében egy papí­rköteggel, amit most az asztalra vetett. -Ha belenéz a saját aktájába, megtudja.
Az emberek már majdnem ezer éve újabb és újabb kolóniákat telepí­tenek ki a világűrbe.Hogy miért? A válasz egyszerű. A túlszennyezettség, a túlnépesedés, és az erőforrások teljes kifogyása rákényszerí­tette a földi emberiséget, hogy új bolygókat népesí­tsen be emberekkel, í­gy elég hely lett mindenkinek.
Az első kolónia 2030-ban telepedett le az Auran 111-es rendszer Alpha Auran b-jelzésű exobolygóján. Azóta kétszáz évente új kolóniák költöznek újabb lakható bolygókra. A második kolónia 2209-ben telepedett le a Megan 2 Eudani rendszerben, ahol azonnal két exobolygót találtak és egyből a harmadik kolónia is áttelepedhetett. Rögtön ez után, 2215-ben az Alpha Auran b-be csapódott egy üstökös. Még szinte meg sem száradt a festék az utolsó felépí­tett városon.
A negyedik kolónia 2601-ben telepedett le a Romer 49 Ceti rendszer Romer Zeta jelzésű bolygóján. Az eddigi utolsó, ötödik kolónia a Zulu Maharan rendszerben talált exobolygót a Maharanit. Itt közel kétszáz éve, 2808-ban telepedtek le.
Bernard Letvev ide született 2968-ban a Maharani fővárosában, Haranban. í–t éves korától, húsz éves koráig tanult. 2988-tól exobolygókat kutatott egy tudóscsoporttal. 2990-ben felfedezte a negyven fényévnyire lévő lakható bolygót, a Martian 2 egyik holdját, az Etilant. -Szóval sokat ért az asztrobiológiához, a botanikához és az exobolygókhoz. - folytatta a kormányzó, Bernard meggyőzését. - Ráadásul fel is fedezett egyet. Az lesz úticélja tí­z-ezer embernek és magának is. - Norton kormányzó kemény kötésű ember volt. Rácsapott az asztalra, mert látta,hogy Bernard elmélázott. - í–t-ezer gyermek és nő. Három-ezer katona, mind hivatásos!Kettőezer épí­tész,mérnök,szakmunkás és egyéb munkás. Kap több száz munka és hadigépetés két évet a felkészülésre. Legkésőbb 3001 év elején el kell hagynia a Maharanit a kolóniájával. - Norton továbbsétált. - Fél éven belül megkap minden szükséges anyagot és pontos listát a tisztjeiről és a szállí­tott kolónia pontos látszámáról. Köszönöm.


[ Módosítva szo aug 28 2010, 02:42 ]
Vissza az elejére
blackbird
cs aug 26 2010, 03:36
Regisztrált tag #23
Regisztrált: sze máj 19 2010, 04:53
Üzenetek: 112
2.fejezet
3000.július
Maharani bolygó, Haran főváros

A fővárosban élt Bernard az utóbbi két évben, ugyanis töménytelen mennyiségű feladattal járt megszerveznie a kolónia áttelepí­tését. A listáján csupa maharanii ember volt, levéve párat a távolabbi harmadik és negyedik kolóniából, akik önként jelentkeztek át, mert otthonukat háború fenyegeti. A pontos létszám közel tizenegy-ezer telepes és katona lett.
Bernard találkozót beszélt meg a legrangosabb tisztjeivel a fővárosban.
-Fél éven belül el kell indí­tanunk a kolonizációs hajónkat, a Tüskét. Két hónappal előtte az utolsó embert is kell vonni innen. Az út a hipertérkapúig egy hónap lesz, aztán miután kiértünk még egy hónap. Két hetet keringünk az Etilon körül, mérésekből és felderí­tésekből megtudjuk a lehető legtöbbet a bolygóról.
-Nem lesz sok idő tí­zezer-embernek? -kérdezte a jelenlévő tisztek közül az egyik.
-Bemutatkozna? -kérte Bernard.
Egy magas alak állt fel aki őszes hajú, kékszemű ember, aki széles vállal rendelkezett és legalább ötven esztendős volt. Katonai egyenruhát hordott, tele plecsnikkel amik a rangját igazolták.
-Abraham Colton tábornok. Bemutatom a három ezredesem, akik a háromezer fő katonát irányí­tják majd. - Abraham mögött felállt három alak. Egy szőke, egy barna és egy fekete hajú. - Samuel Baker. - mutatott a fekete hajúra. -Thomas Everlake. -lépett elő a szőke. -Phoenix Gordon. -hejolt meg a barna hajú. Bernardnak Samuel volt a legszimpatikusabb. Benne látott valamit, amit a többiekben nem.
-John Maker, technikai vezető. -állt fel egy vézna, szemüveges alak.
-Tom Amber, épí­tészeti és mérnöki felelős.
-Gilbert Strum, tudományos vezető.
-Simon Johnson, ellátó és beszerző tiszt. -álltak fel sorban.
-Köszönöm uraim! -mondta meglepetten Bernard, akinek a jelenlegi posztja kolonizációs tiszt volt, de mindenki csak tenyésztőnek nevezte. -Nos, úgy gondolom, ha valamivel el tudjuk foglalni a népet, amí­g tartanak a kutatások, akkor ez a három hónap nem fog feltűnni senkinek. Ezt a feladatot Mr.Johnsonra bí­zom. -a szí­nesbőrű tiszt éppen meg akart szólalni, de hamar le tett róla.
-Részletes terveket még nem készí­tettem, az a maguk dolga lesz. Elmondom kinek, mi lesz a dolga. -magabiztosnak tűnt és ezt is szerette volna mutatni Bernard, pedig valójában rettegett az egésztől. -Mr.Strumé lesz az első fázis, szondákkal kell feltérképezni a lehető legtöbb helyszí­nt, megtalálva a legalkalmasabb helyet egy erőd felállí­tására. Mr.Amber megtervezi az erődöt és a szerinte legalkalmasabb helyet jelöli ki, amelyet Colton tábornok derí­t fel és tisztí­t meg a kártékony környezeti hatásoktól.
-Elnézését kérem, Bernard kolonizációs tiszt, de mit ért kártékony környezeti hatások alatt? -állt fel kérdésével colton tábornok.
-Nos, áttanulmányoztam a 2030 óta kolonizált világok világok történeteit, s mivel az Etilon is exobolygó, mely képes az élet fenntartására, í­gy valószí­nűleg itt is lesz élet, ami nem feltétlenül barátságos. Példának felhoznám a 2209-ben kolonizált Megan 2 Eudani rendszert, ahol a letelepedés után egy évvel jöttek csak rá, hogy a bolygójuk kérgének felsőbb rétegeiben hatalmas, felhőkarcoló méretű férgek vannak. A férgeket felverték az épí­tkezések és a felszí­nre törve több ezer telepest gyilkoltak le. Csak öt év vadászat után tudták újra elkezdeni az épí­tkezést, mire az összes férget kií­rtották a lakható területekről.
-Célszerű végezni az élőlényekkel, melyeket a természet oda teremtett? -kérdezte Sturm.
-A kolonizációnak az a célja, hogy fenntartsa az emberi élet jelenlétét a galaxisban és az univerzumban. Ezt nem kérdőjelezheti meg sem egy föld alatti féreg, sem pedig más veszélyes bestia.
-Ezt leginkább ahoz tudnám hasonlí­tani, mintha ránktalálna egy másik értelmes civilizáció és ki akarná í­rtani akár ezt, vagy az összes emberi kolóniát, mert szüksége van élhető területre. -fejtette ki Strum.
-Nos, akkor talán maga lemehet elsőnek kezet fogni az Etilon legvérengzőbb szörnyetegével. Miután ezt megtette és az engedélyt adott arra, hogy a földjére költözzünk, magát teszem meg kormányzónak! - gúnyolódott Bernard. -Ne haragudjon Mr.Strum, de a valódi helyzet az, hogy tí­zezer embernek kell otthont adjak, és ebbe nem tartozik bele az élővilág védelme is. Ha maga el tudja végezni azt, az általam adott feladaton felül, akkor engedélyt adok rá.
-í‰rtem. -jelentette ki megsértve Strum, és visszaült a helyére.


[ Módosítva p aug 27 2010, 08:29 ]
Vissza az elejére
blackbird
cs aug 26 2010, 08:20
Regisztrált tag #23
Regisztrált: sze máj 19 2010, 04:53
Üzenetek: 112
3. fejezet
3001.január
Maharani bolygó, Haran fővárosi kikötő


Bernard kapitány közeledett, erre a peronon álló Stock és Boolen vigyázzba vágták magukat és szalutáltak. Bernard feléjük bólintott és fellépett az utolsó csapatszállí­tó járatra, ami a Tüskére visz. Már hónapok óta odafent keringett és folyamatosan fogadta magába a felküldött telepeseket és katonákat.
Stock és Boolen jó barátok voltak és már évek óta szolgáltak együtt a maharanii hadseregben. Csupán félig kilátszó arcukról lehetett megkülönböztetni őket, ugyanis egyenruhában és testalkatban nem különböztek. Mindkettőjükön zöld egyenruha volt, amin szürke testpáncélok voltak. Fekete kesztyűt, fekete csizmát és szintén szürke sisakot hordtak. Mindkettejük vállán felakasztva pihent a több mint egy méter hosszú gépkarabély.
Stock szőke hajú, kék szemű volt, tipikusan Megan 2 Eudani, a második kolóniából. Valójában csak az anyja származott onnan. Megszökött, mert nem tetszett neki az ott bevetett diktatórikus birodalom.
Boolen bronzos bőrű, véznább, fekete hajú közlegény volt, aki nem törekedett a feljebb jutásra, ezért többször visszautasí­totta a tizedessé léptetését. Az ő szülei már gyermekkorában elhunytak, árvaként, tizennyolc évesen jelentkezett a seregben, már négy éve.
-Hm. - gondolkodott el Stock, miközben bezárták a csapatszállí­tó zsilipjét és elindultak, hogy bekössék magukat. - Felderí­tők vagyunk.
- Igen, és? - kérdezett vissza Boolen.
- Hát, nekünk kell majd felderí­teni és megtisztí­tani az Etilan felszí­nét.
- Legalább is azt a részt, ahová épí­tkezünk. - javí­totta ki Boolen. - í‰s egyébként sem a mi dolgunk lesz megtisztí­tani. Azt a rangerek, a tankok meg a lángszórósok elintézik. Mi csak kimegyünk és csinálunk pár fényképet.
Beültek a székekbe, amik két sorban, egymással szemben voltak rögzí­tve. Volt rajtuk kí­vül még pár katona az ezredükből, de név szerint nem ismerték őket. Köztük ült Bernard kapitány és egy alacsony, vézna, szemüveges alak.
- Uram! - szólí­totta Stock, Bernardot.
- Mondja, katona. - fordult felé a göndör hajú kapitány.
- Mit kéne éreznünk a hipertér-utazás közben? - Bernard a mellette ülő szemüvegesre nézett.
- Ezt mondja meg maga, John. - mondta neki.
- Nem fognak sok mindent érzékelni. A hipertérbe való be- és kilépésnél rosszullét előfordulhat. Fülsí­polás, lüktetés, esetleg zsibbadás. De ezek a tünetek csak gyengébb fizikumu embereknél szoktak előjönni, ezért magukat nem fenyegeti.
- Köszönöm! - vigyorgott Stock Bloonra és megfeszí­tette a karizmait.
Bernard elnevette magát, bár nem mintha ő nem lett volna kákabelű irodakukac.
- Indulás! - hallatszott a hangszórókból a pilóta hangja.
A gép megrázkódott és a levegőbe emelte utasait, az utolsó tí­z embert, kik a Maharaniról az Etilonra költöznek.


[ Módosítva p aug 27 2010, 08:31 ]
Vissza az elejére
blackbird
szo aug 28 2010, 02:45
Regisztrált tag #23
Regisztrált: sze máj 19 2010, 04:53
Üzenetek: 112
4.fejezet
3001.február
Valahol az űrben



Julius Carius százados lépett be a katonák barakkjába, ami jó messzire el volt különí­tve a telepesek lakóhelyeitől a Tüskén.
A telepesek között pár héttel az indulás után bűncselekmények kezdték felütni a fejüket. Bernard csendőrséget állí­ttatott fel és egy ideiglenes bí­róságot.
A katonákat sem kellett félteni. Itt is voltak lopások, verekedések, de komolyabbak is, mint például Tany, aki átszökött a telepesek közé és megerőszakolt egy nőt. Ahogyan Tanynak, más súlyos bűnelkövetőnek is í­téltek akasztást vagy fejlövést. A Tüske ideiglenes bí­rósága ezt tartotta példa értékű büntetésnek.
- Hányós zacskót elő kislányok! Nem sokára fejest ugrunk a szarba! - üvöltötte Julius százados.
Ő vezette a Taru 2-es századot, ami a fekete hajú Samuel Baker ezrede volt. Itt szolgált Stock és Bloon is felderí­tőként.
A Taru ezrednek jó hí­re volt, még Fasteus Billar ezredes vezette őket, ám Samuel keze alatt az Etilan lesz az első kihí­vásuk. A fiatal vezető frissen, szinte az iskolapadból esett Fasteus helyére, aki egy utcai lázongás visszaverése közben lelte halálát.
- Jaj, ne! - zengte Stock, amint Julius becsapta maga mögött az ajtót. - Nekem nem kell hányós zacsi! Az a pudingoknak kell! Megmondta a fő puding is!
Mindannyian nevettek, aztán meghallották a szirénákat. Stock nyugodtan feküdt tovább. Hirtelen nyomást éreztek a hasukban és villanásokat láttak a szemük előtt. A gép rázkódni kezdett, aztán a villanások elmúltak, de a nyomás megmaradt.
- Ez kegyetlenül szar… szar… érzés! - mondta Stock.
- Kuss… legyen! - Boolen csak ennyit tudott vissza nyögni.
Pár perc múlva már kezdték megszokni az érzést, ami egyébként is enyhült. Stock nem sokkal később elhányta magát, amitől Boolen röhögésben tört ki.
- Na, mi van nagylegény? - röhögött tovább.
- Nem… erről volt szó! - nyögte Stock. - Megölöm azt a Johnt!
A fények és az érzés elmúlt, amit aztán egy erős lökéshullám követett. Többen elestek, vagy leborultak az ágyukról, mint Boolen és Stock. Garan volt a Taru 2-es század rangerjeinek legmarhább behemótja a hatvanas IQ-jával és százharminc kilós testtömegével. Ő is elhányta magát, majd mind az, aki rosszullét nélkül megúszta, röhögni kezdett a másikon. Garan felállt és a csöpögő trutymóval a száján leütötte a hozzá legközelebb álló három röhögő katonát. íœtött volna többet is, ha az egész Tüske nem rázkódott volna bele valamibe.
- Nyomás csőcselék! - üvöltött be az ajtón Julius százados. - Meteor övbe érkeztünk! Mindenki ugorjon be egy kibaszott játékgépbe! - Julius mindig más kifejezést használt egyes dolgokra, de a poén az volt, hogy emberei mindig tudták mi a dolguk. Most például a lövegek mögé kellett beugraniuk.
Sok-sok, ezernyi apró löveg helyezkedett el a Tüske kolonizációs hajó oldalain, tetején és alján is. Ezekbe pattantak a katonák és szinte azonnal aprí­tani kezdték a nagyobb törmelékeket. Azok apróbakká robbantak és í­gy nem okoztak kárt a külső falakon. Már legalább negyed órája lőtték a hatalmas, száguldó kődarabokat, mikor már látták a tiszta űrbe vezető utat. Ekkor viszont valami mást is megpillantottak.
- Uram! - jelentett Julius százados Baker ezredesnek. - Mielőtt kiérnénk a száguldó szartömegből, pont a legnagyobb darab kerül elénk!
- Ez mit jelent százados? - állt fel székéből az ezredes.
- Egy, három kilométer átmérőjű bajba csattanunk, ha nem találunk ki valamit, de rögvest!
- Köszönöm százados. - Samuel elfordult, hogy Julius ne lássa meglepettségét.
- í‰s most? Uram!
- Koncentrált tüzet! Amennyi löveg rálát, mind azt lőjék!
Julius megvitte a parancsot a löveg-parancsnokságra, ami az egyik hatalmas hangár feletti üvegfalú iroda volt. ím í­gy is, minden erőfeszí­téssel is csak egy lyukat sikerült ütni az aszteroida közepébe.
- Mit művelnek? - rontott be az ajtón Colton tábornok.
- Baker ezredes parancsára, összpontosí­tottuk a lövegek tűzerejét az aszteroidára! - közölte Julius százados. Még maga is meglepődött, hogy egyetlen trágár szó nélkül el tudta ezt mondani.
Colton előrelépett, berakott egy kulcsot a műszerfalak közepén lévő lyukba, majd miután elfordí­totta, felgyulladt egy gomb, amit lenyomott. í‰les, fémes csikorgás hallatszott a Tüske teteje felől.
- Ezzel lőjék! - mondta Colton tábornok, majd kiviharzott a teremből.
A Tüske tetején egy hatalmas, talán több mint fél kilométer hosszú ágyú emelkedett ki. Az irányí­tók beállí­tották célra, majd elsütötték a hatalmas fegyvert. A lövésbe az egész Tüske belerezgett és a leghátsó zugban is visszhangzott a dörrenése. Hatalmas vörös nyalábokat küldött az aszteroidára, ami ettől millió kisebb darabra szakadt a hatalmas fényvillanást követően.
A kisebbeket már könnyedén darabokra szedték a lövegek, majd pár perc múlva kiértek a mezőből, hogy egy hónapon belül elérjék az Etilant.


[ Módosítva cs szept 02 2010, 06:47 ]
Vissza az elejére
blackbird
sze szept 01 2010, 05:14
Regisztrált tag #23
Regisztrált: sze máj 19 2010, 04:53
Üzenetek: 112
A Hatodik Kolónia 2. rész Az Etilan mélyén

1. fejezet
3001.március közepe
Az Etilan hold körül keringve



Nem sokkal több, mint egy hete megérkezett a kolonizációs hajó az úti céljához. A gyomrában lévő tizenegyezer telepes és katona türelmesen várta, mí­g felderí­tik a felszí­nt.
Mióta elhagyták az aszteroidamezőt, - ahol kis hí­ján otthagyták a fogukat - az óta csendes a légkör. Negyed annyi bűncselekményt regisztráltak, mint a hiper-ugrás előtt. Bernard kormányzó az ideiglenes bí­róságot lefixálta három állandó bí­róra és átnevezte Fő Bí­róságnak. a csendőrség megmaradt, amit a Fő Bí­rósághoz rendelt és ezért Bí­rósági Csendőrség lett a neve.
Sturm összehí­vta a tiszteket, akik besózva rohantak, reménykedve, hogy kapnak végre valami friss hí­rt.
- Nos, uraim. Elkészült a terv és minden készen áll az indí­tásra. Nagyjából felvázolom a következő egy hétre kitűzött célunkat. - a hely, ahol összegyűltek körbe üvegfallal volt kerí­tve, í­gy mindenki rálátott a szóban forgó bolygóra. Gyönyörű látvány volt a felszí­nt befedő, vastag, zöldes felhőréteg. - Johnnal vállvetve megterveztünk és legyártottunk húsz darab szondát, felszerelve minden mérő és figyelő eszközzel. - John mellette ült, bólintott. - A húsz szondát a felszí­n húsz különböző helyszí­nére fogjuk kilőni, amik egyenként öt-hatszáz kilométert térképeznek fel egy hét alatt. így a felszí­n hetven-hetvenöt százalékát már ismerni fogjuk. A mérések és képek alapján Mr. Tom Amber ki tudja választani a számunkra legmegmegfelelőbb épí­tési területet.
- így van. - Amber felállt. - Pontosan hét változatot készí­tettem az épí­tendő erődnek. Mind más beállí­tottságú és tulajdonságú. Ezek közül fogom kiválasztani a területhez mért legalkalmasabbat. - Strum és Amber leültek.
- Ez után következünk mi! - szólt Colton tábornok.
- így van! A maga feladata lesz nekünk veszélytelenné tenni a talajt. - mondta Bernard kormányzó és hátradőlt a bőrhuzatos székében. - Gyerünk Mr. Strum! Kápráztasson el minket!


[ Módosítva cs szept 02 2010, 07:02 ]
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System