:: Fórumok :: Szellemek, kisértetek :: Észlelések
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Mágikus helyek
Oldal:   <<      
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
Peety
sze máj 19 2010, 03:57
Regisztrált tag #9
Regisztrált: sze jan 20 2010, 02:57
Üzenetek: 664
Stonehenge



Húsvét-szigetek



Macchu Picchu





[ Módosítva sze máj 19 2010, 04:04 ]
Vissza az elejére
Peety
sze máj 19 2010, 03:12
Regisztrált tag #9
Regisztrált: sze jan 20 2010, 02:57
Üzenetek: 664
Van még pár rejtélyes hely.....

Okefenokee-mocsár, USA

1770 négyzetkilométeres területe az Egyesült íllamokban található floridai félsziget északi részén helyezkedik el.
Sokan természeti csodának tartják egyedülálló, ősi ví­zivilága miatt, azonban nemcsak emiatt közismert. A környéken élők több rejtélyes eltűnésről is beszámoltak már, emellett az utóbbi évtizedben a terület az UFO-észlelések terén
is népszerűvé vált.

( Megjegyzés: Azt hiszem, e mocsár környékén forgatták a Rejtélyek Városa cí­mű - itthon is leadott -ufós sorozatot. Talán épp a mocsár környéki rejtélyek adták az alapkoncepcióját a sorozatnak.... )






[ Módosítva sze máj 19 2010, 03:13 ]
Vissza az elejére
Peety
sze máj 19 2010, 03:25
Regisztrált tag #9
Regisztrált: sze jan 20 2010, 02:57
Üzenetek: 664
Carnac, Franciaország

A rnenhirek sugárútjai és kíµkörei Carnac nem egyedüli, és nem is legkorábbi emlékmí»vei. A térségben dombsí­rokat - famulusokat - is felfedeztek, amelyek közül legalább kettíµ i. e. 4000 elíµtt épült. Kermario tájolása egy álló kíµre mutat, amely Kercado sí­rjának bejáratát jelzi. A sí­r maga nagy, fí»vel beníµtt földhalom, tetején egyetlen kíµvel, belsejében pedig kíµvel szegélyezett folyosóval, amely négyszögletes kíµ sí­rkamrához vezet, ahova az egymást követíµ nemzedékeket temették, bejárata a téli napforduló napkeltéjének irányába néz. Belsejében kövek szegélyezte folyosó vezet egy tágas kíµkamrába. Ez az i. e. 4700 körül emelt halomsí­r Európa legrégibb fennmaradt épí­tménye, és az egyiptomi piramisoknál is régebbi…

Carnac óriási földhalmai, de különösen a kövei látogatók ezreit vonzották az évszázadok során, akik közül sokan próbálták megmagyarázni a menhir-sugárutak valódi rendeltetését. Mint a XIX. századi francia regényí­ró, Gustave Flaubert megjegyezte: "Carnacról több ostobaságot firkáltak össze, mint ahány állóköve van." Az egyik legnépszerí»bb elmélet szerint Carnac vallási központ lehetett, köveit az íµsi bretonok imádták. Jóval késíµbb a rómaiak vették birtokukba íµket, és saját istenségeik nevét vésték rájuk. A kereszténység eljövetelével kereszteket és más szimbólumokat faragtak a kövekre. A helyi néphagyomány szerint azonban a kövek voltaképpen római katonák, akiket a helybéli szent és korábbi pápa, Cornelius (Kornél) változtatott kíµvé azután, hogy elí»zték Rómából és visszakergették szülíµföldjére, Bretagne-ba.

Az egyik (legalább a középkorig általános) hiedelem szerint a kövek fokozták a termékenységet, ezért a meddíµ asszonyok éjszakákon át aludtak egy-egy viasszal, olajjal és mézzel megkent cromlechen (több állókövön ví­zszintesen végigfektetett kíµlapon), vagy felhúzták a szoknyájukat és föléguggoltak, vagy lecsúsztak rajta, hogy magukba szí­vják mágikus erejét. A jelek szerint sokan hittek benne, hogy az állókövek íµseiknek az örökkévalóság számára megkövesült szellemeit képviselik. Talán a hí­vek helyét jelölték ki, akik a termést és az állatokat megáldó druida papok szertartásaira gyí»ltek össze. Vagy egyszerí»en a holtak emlékmí»vei voltak? A Carnac szó breton nyelven azt jelenti: "a holtak temetíµje".

Egy új keletí» elmélet sajátos célt tulajdoní­t a köveknek. Carnac és más megalitikus lelíµhelyek tanulmányozása arra a következtetésre vezette Alexander Thomot, hogy a menhirsorok épí­tíµi fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, és a köveket vagy az égitestek, elsíµsorban a Hold, a Nap és a csillagok, mozgásának tanulmányozására állí­tották fel, vagy hatalmas csillagászati óra ként használták, amellyel meg lehetett határozni például a szántás és a vetés idejét. Thom szerint ebben a Holdobszervatóriumban a legfontosabb kíµ a locmariaquer-i, Er Grah (Tündérkíµ) néven ismert, ma már összetört megalí­t volt. A követ irányjelzíµként használva, a holdkeltét és nyugtát, akár a 13 km-re lévíµ halmokról és kövekríµl is meg lehetett figyelni.

Talán soha nem tudjuk meg biztosan, milyen jelentéssel bí­rnak a carnaci óriás kövek, de az mit sem csökkenti az évente hozzájuk özönlíµ látogatók ezreire gyakorolt hatásukat. Az a tény ellenben, hogy az a kíµ, (amire tájolva mutatnak), egy hatalmas sí­rdombon állt, arra utal, hogy sokkal inkább a sí­rok jelölésére íµrzésére szolgálhatott, de biztosan nem tudhatjuk… Bár moha borí­tja íµket és sok eltí»nt közülük, Carnac impozáns, lenyí»gözíµ kapocs marad korunk és az európai civilizáció kezdetei között...



[

[ Módosítva sze máj 19 2010, 03:38 ]
Vissza az elejére
Peety
sze máj 19 2010, 03:35
Regisztrált tag #9
Regisztrált: sze jan 20 2010, 02:57
Üzenetek: 664
Loch Ness, Egyesült Királyság

]A Loch Ness (skót és í­r nyelven Loch Nis) Skócia második legnagyobb tava. Inverness városától 16 kilométerre délnyugatra található. Hossza mintegy 40 kilométer, maximális szélessége 2,4 kilométer, legnagyobb mélysége pedig 230 méter. A ví­zfelszí­n 16 méteres tengerszint feletti magasságban van és 56,4 km2 felületű. 7,4 km3-es térfogatával az ország legnagyobb térfogatú tava; több ví­z van benne, mint Anglia és Wales összes tavában együttvéve.A tó a leginkább az állí­tólag benne élő Loch Ness-i szörnyről ismert.


[ Módosítva sze máj 19 2010, 03:39 ]
Vissza az elejére
Oldal:   <<       

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System