:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
A homokdűnék világa
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
horpad
h jan 23 2012, 06:29
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Lehet, hogy az alábbi kijelentés a meglepetés erejével fog hatni, de több száz Hirise felvétel áttekintése után
mégis megkockáztatom:
Az ilyen jellegű homokdűnék többségét nem a szél épí­tette, még csak nem is a hajdani nagy talajrengések idején, azok hatására szaladtak össze. Létezésüket kizárólag az egykor jelen lévő folyékony ví­znek, és a felszí­nen ma is bőséggel megtalálható ví­zjégnek köszönhetik.
Kezdjük talán egy távlati képpel, egymástól elkülönülő dűnemezők egy kráter aljában:



A legfeltűnőbb talán az, hogy mindegyik egy mélyedést foglal el. í‰s ez más képeken is jellemző. Ha pedig képzeletben körbe rajzoljuk őket, egy-egy virtuális ví­zvonalat kapunk. Ez pedig nem lehet véletlen. Számomra olyan a látvány, mint visszamaradt pocsolyák egy kiadós zápor után. Mert valójában itt is az történhetett.
Az alábbi kép pedig a földi párhuzamot próbálja meg ábrázolni egy jégself bemutatásával. Forrás: Katt ide!



De ne feledjük, a marsiaknak ennél sokkal nagyobb termikus presszúrát kell elviselniük naponta. Mégis túl fogják élni földi társaikat, amelyeket a globális fölmelegedés előbb-utóbb el fog tüntetni a bolygónk felszí­néről.



Vissza az elejére
curiosity
h jan 23 2012, 12:30
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 90
Kedves ír.....ööö...Horpad! Lenne egy kérdésem : Véleményed szerint milyen idő-intervallumba lehetne tenni a stabil,folyékony ví­z eltűnésének folyamatát? Nyilván, itt összefüggések vannak, a légkörnek drasztikusan változnia kellett, ez esetben egy nagyméretű becsapódás lehet a felelős, vagy egyszerűen a magnetoszféra hiánya miatt lassan "elszökött" , esetleg hosszabb folyamat, a bolygó magjának hűlése, stb. Arra is gondoltam, mi van akkor, ha ( mivel ez a Földön is előfordult, nemegyszer ) éppen egy Marsi "jégkorszakba" csöppentünk? üdv!
Vissza az elejére
horpad
h jan 23 2012, 01:15
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Van a dűnékre egy elképzelt forgatókönyvem:
Ott vannak a Tharsis vulkánjai. Egy 30 km-es átmérőjű kalderából a kitörés alkalmával elképzelhetetlen mennyiségű ví­zgőz képes kiszabadulni. í‰s minden kitörést özönví­z szerű esőzésnek kellett követnie.
Ha csak százezer évente számolunk egyet, kétmilliárd év alatt ez akkor is igen nagy szám.
Találtam már olyan tengeszint feletti magasságokban is jégmaradványokat, amelyek semmilyen más módon nem kerülhettek oda. (Például ez is: PSP_003331_1580 , ha van kedved kinagyí­tani).
Figyeld meg, valamennyi dűne mélyedésekben, lapályokban helyezkedik el, ahova s ví­z is összegyűlhetett.
Hogy mikor lehetett az utolsó kitörés, ne kérdezd, mert nem tudom. De történhetett már a késői hideg korszakban is,
mert egy globális éghajlatváltozás előidézéséhez ennyi nem biztos, hogy elég.
Vissza az elejére
xiriux
h jan 23 2012, 01:50
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Nna, horpad, helyben vagyunk.
Megmondom őszintén, a liquefaction elméleted kifejtése során csak arra volt akkor időm, hogy elolvassam, de az emlí­tett kincsnek szűkében lévén (évvége volt...) nem tudtam hozzászólni. Szóval amit most kezdesz pengetni, az számomra sokkal valószí­nűbb forgatókönyv, mivel a liquefaction mint kéregrengést kí­sérő jelenség csak rövid ideig tarthatott, ám az általad demovideóval is bemutatott, t.képpen állóhullámok szerint rendeződő felületi alakzatok csakis jóval hosszabb és kb. állandó frekvenciájú rezgés által tudnának létrejönni. Nem beszélve arról, hogy elég szapora frekvenciájú kéregrengéseknek kellett volna lenni ottanság, ami véleményem szerint képtelenség. Gondold meg, hogy a rezgés frekvenciájának a négyzetével arányos a maximális gyorsulás, í­gy emiatt í­zzé-porrá zúzódott volna azon a területen a kéreg.
Véleményem szerint a most elővezetett gondolat közelebb lehet a valósághoz, és már csak azért is, mert figyeld meg, hogy nagyon sokszor mélyedésekben, kráterekben stb. találhatók ezek a düne-alakzatok. Ahol a ví­z/jég is könnyebben megmarad.
Vissza az elejére
horpad
k jan 24 2012, 04:54
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Xiriux! A rengések kisérőjelenségeit próbáltam meg egykalap alá venni ’liquefaction’ cí­mszó alatt.
- De a rezgések világához én másképpen közelí­tenék. Ha a dűnék hossztengelye a nullátmeneteknél van, akkor az a hullámhossz fele. A hullámhossz pedig egyenesen arányos a terjedési sebességgel, és fordí­tottan a ferkvenciával. Ismert, milyen nagy a sebességkülönbség a ritka légkörben, és a szilárd közegben való terjedés között. A Meridiani apró és sűrű homokdűnéi, ahol most épp az Opportunity botladozik, a szélsebességhez igazodtak, mivelhogy az is rajzolta őket.
A nagyobb osztási távolságú dűnék esetében viszont a rezonancia sokkal inkább valószí­nűsí­thető volt. A frekvencia értékét pedig a távolságokból akár te is kiszámí­thatod a kőzetekben terjedő hangsebesség ismerete alapján.
- Nem volt ez azért annyira elrugaszkodott gondolat…

í‰rdekes, hogy régebben egyszer már összekapcsoltam a dűnéket a jéggel, de akkor annyira egyedül voltam a véleményemmel, hogy inkább rémülten elhallgattam. Most viszont azt látom, hogy az idő egyre inkább engem igazol.
Itt a legfrissebb kép a Hirise albumból (ESP_025136_1650).Előnézethez Katt ide! 2011 dec 7.-én készült.
Később fogom feldolgozni, most csak ennyi látható belőle.


Fontosnak tartottam a tágabb környezetét is bemutatni, mivel szerintem ez most kivételesen nem összegyűlt esőví­z, inkább a lejtőn lecsorgó olvadéknak tűnik, amely rövid időn belül meg is fagyott. Akár több alkalommal is több rétegben. Utána aztán már bőven maradt ideje évmilliókon keresztül hasadozni, darabolódni.
Viszont a ctx kamera >>B01_009840_1654_XI_14S008W<< felvétele teljes hosszában megmutatja a csatornát, a kifolyásokkal együtt. Kár, hogy csak 5.2 m/pixel felbontással. A JP2 változat letöltéséhez Katt ide! .


Vissza az elejére
horpad
h jan 30 2012, 07:35
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
… folytatva a Beer kráter déli peremének feltárását.
Folyó, amely egész keresztmetszetében átfagyott, a jég pedig az évmilliók során darabokra hasadt.
A teljes hosszának bemutatásához már elő kellett venni egy mroctx felvételt, mert csak arra fért rá. Nem hinném, hogy a látvány különösebb kommentárt igényelne, legfeljebb újabb kinagyí­tott részleteket. Ezt meg tudom í­gérni….


Hoztam ezen kí­vül még egy kis szuvení­rt is. Katt ide! . Csodálatos sziklák az Antarktiszon – jégből.
Tony Travouillon fotoalbumában pedig még ennél is több van belőlük. Katt ide!
Sajnos a Marson ilyen látványban soha nem lehet részünk. Az ottani ví­z már a kezdetektől piszkos, iszapos és zavaros volt, és í­gy is fagyott meg….


Vissza az elejére
xiriux
h jan 30 2012, 12:04
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Naaa, Hopad, azért nem mindig és nem mindenütt poros a marsi jég. Te is ismered az ESA mellékelt felvételét, amivel , hogy stí­lszerűen fejezzem ki magam, megtört a jég, és a NASA is elkezdte elismerni, hogy van ví­z eredetű jégképződmény is ott. Ezután következtek a ví­zfolyások nyomai és egyebek, majd a sárkráterek és társaik.

Nyilván lesz más is. Az egyébként a képből látszik, hogy amikor a jégfolt kialakult, akkor ugyancsak folyt az a ví­z, amúgy a kráterlejtőn látható hó/zúzmara légköri ví­zgőz jelenlétét feltételezi (no persze, nem sokat, de ahhoz eleget, hogy ez a kis lecsapódás kialakuljon).



[ Módosítva h jan 30 2012, 12:08 ]
Vissza az elejére
horpad
h jan 30 2012, 01:46
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Azt hittem, hogy már beszéltem erről a kráterről, de rájöttem, hogy az egy másik fórumon volt.
Akkor most áthozom:

„…A Louth-krátert a Viking Orbiter már 1978 március 11.én (570B12) "megtalálta". Attól kezdve ki sem került a kamerák kereszttüzéből, rengeteg felvétel készült róla, és készül még ma is. Csak éppen a nagy hí­rverés maradt el, í­gy a közönség ezekről nem értesülhetett. Ezért tudták ESA-ék olyan lazán leütni a magas labdát 2005 februárjában a Mars Express alábbi szí­nes felvételével…”



Ezek nem valódi szí­nek, Xiriux! Mindig a céliránynak megfelelő szí­nezést kapják. A jövőben a Marsot kerülő turistajáratok utasai soha nem lesznek képesek ezt a látványt megörökí­teni az ablakon keresztül, mert ez nem valós.

A marskutatásnak is meg van a maga fejlődéstörténete a kezdetektől, amit nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Ahogy mi sem léphetünk át csak úgy egyszerűen a pubertánskoron, amikor a memoárunkat fogalmazzuk. Az első maflás talán a Mariner4 első képeivel érkezett 1965-ben, amikor kiderült, hogy a felszí­ne ugyanúgy kráterektől szabdalt, mint a Holdé.

Azt hiszem, szükséges lesz a Mars ví­zrendszeréről egy összefoglalót í­rni a közeljövőben a vizes topikba.
í‰s akkor talán még a laikusok is a felszí­n valóságát fogják látni a műholdképeken keresztül.




Vissza az elejére
xiriux
h jan 30 2012, 01:53
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Ne marháskodj, Horpad! Csak nem azt akarod nekem bemagyarázni, hogy a jégfolt valójában sárgás-barnás mocskos szí­nű...?
Amúgy nem tudom, mi alapján jelented ki ilyen halálos biztonsággal, hogy a Mars Express szí­nes fotói nem közelí­tik a valós szí­neket. Mintha csak egy másik fórumon olvasnám ezt...
P.S. Tanulmányozd gondosan a Mars Express szí­nes kamerájának leí­rását, és akkor lehet, hogy elbizonytalanodsz eme kijelentésedben. Persze, kisebb-nagyobb szí­ntorzulások lehetnek, de nem olyan hanis szí­nezések, mint a marsroverek L2L5L7 összetételű szí­nes kompozí­cióikban.
Vissza az elejére
horpad
k jan 31 2012, 01:38
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Ne higgyél Te ennyire ESA-ék szí­nvalóságának. (…hány éves vagy Királyfi?)
A magazinoknak szánt képeiket úgy agyon szokták szí­nezni, mintha legalábbis utazási prospektusok lennének.
Valahogy ki kellett fejezniük, hogy az ottan ví­zjég, merthogy valóban az. Erre pedig a szí­nezés volt a legalkalmasabb.
Na ehhez például mit szólsz? Ez is HRSC…



Akkor a 3d-s animációkról ne is beszéljünk. Ezen a filmen Katt ide! úgy megforgatják azt a szerencsétlen krátert kb 2perc környékén, mintha a Mars Express legalább háromszor körbe repülte volna…

Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System