:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Liquefaction-jelenségek a Marson
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
horpad
sze jan 04 2012, 02:04
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
------------------------------

….. de a történet ezzel még nem ért véget …..
2011 május 2.-án, alig egy hónappal később elkészült a 021914-es felvétel sztereó párja is, az ESP_022336_1475. Katt ide!
Természetesen az esemény előtti és utáni összehasonlí­tást ezzel a képpel is elvégeztem.


Azonnal szembe tűnhet, hogy az árkok ismételt kinyí­lása nem minden esetben a legmélyebb ponton történt. Próbálok a jelenségre magyarázatot találni.
Elképzelhető, hogy egy előzetes felhasadás alkalmával a liquefaction-jelenségek folyékony sarat is generáltak. Ami természetesen szinte azonnal megfagyott. í‰s a továbbiakban már egy fagydugó, vagy inkább egy hegesztési varrat szerepét töltötte be.
…. és közismert, hogy az újabb repedések mindig a varrat mentén szoktak bekövetkezni ….



[ Módosítva sze jan 04 2012, 04:33 ]
Vissza az elejére
horpad
sze jan 11 2012, 03:24
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
A talajból kibukkanó sziklákat figyelhetünk meg egy névtelen kráter aljában a Hellas régió nyugati peremén.
Akár nagyobb változatban is: Katt ide!


Vissza az elejére
horpad
szo jan 14 2012, 02:15
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Napjainkban is aktiv hasadékok figyelhetők meg a Terra Sireneum-ban egy aprócska kráter oldalában.
Akad itt belőlük több is.
A szunnyadókat arról lehet felismerni, hogy az aljuk teljesen elzáródott, és megkezdődött a lassú feltöltődésük.
A hasadékok beomlási oldalszöge keveset változik a növekedésük során, annak nagyságát a gravitáció, a szemcsék morfológiai tulajdonságai és egyéb tényezők, pl lejtőszög, talajnedvesség (ha van) együttesen határozzák meg.
A teljes képhez Katt ide!




[ Módosítva szo jan 14 2012, 06:39 ]
Vissza az elejére
xiriux
cs jan 19 2012, 01:08
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Horpad!
Szerintem elég egyoldalú az elméleted a homokot elnyelő hasadékokat illetően. Nem elképzelhetetlen, hogy ilyenek is létrejönnek, de pl ott, ahol kráterlejtőn mutattad ezeket a ví­zfolyásnyom jellegű árkokat, a pornyelő hasadékos elgondolás sehogyan sem tudja megmagyarázni az árkok alsó végénél jól láthatóan összegyűlt hordalék-legyezőt.
Amellett szerintem ott is sántí­t az elmélet, hogy feltételezi, hogy a Mars felszí­nét sok méter vastag, könnyen pergő por/homok borí­tja. Ez viszont nem igaz. További nehézsége a gondolatmenetednek, hogy ha létrejön egy repedés, akkor a repedésen kí­vüli anyagnak valahova türemkednie kell, ez azonban nem látható. Elképzelhető lehet összehúzódásos repedés is, ez azonban csak nagy ví­ztartalmú talajjal szokott előfordulni száradáskor ill. fagyáskor. Ez viszont könnyen lehetővétenné a ví­zfolyások kialakulását is. Amellett elég valószí­nűtlen, hogy a becsapódásos kráterek fala sárszerű anyagból álljon, hiszen akkor a képlékenységük miatt el kéne simulniuk, és nem pedig éles peremet képezni, miként az a fotókon általában látható.
Mindenesetre szép vizsgálódási terület.

Vissza az elejére
horpad
p jan 20 2012, 06:55
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
íœdv Xiriux!
Szeretnék felidézni egy képet, ahol a talaj egyszerűen csak megnyí­lt, anélkül hogy kitüremkedés jött volna létre. Nyilván nem volt száraz, mert nem omlott be, ugyanakkor ví­z is vetődött a felszí­nre.



Valami hasonló játszódik le a Marson is. Csak ott ezek a hasadékok a talajmozgások hatására ugyan kinyí­lhatnak, záródhatnak, eltömődhetnek, de soha nem fognak begyógyulni.
í‰s a repedések fölött mindenütt árkok húzódnak. Szeszélyes kanyargásuk nem az akadályok kikerülését jelent – mert ilyenek nem is nagyon láthatók – mindössze a repedések nyomvonalát követik kitartóan.



Azt hiszem, a szabványosí­tott ’V’ profil mellett egy fontos dolgot figyelmen kivül hagytál. Az pedig az árkok rézsüjének oldalszöge. Amely mindenkor megegyezik a kritikus omlási szöggel. Nagyobb lejtőnél a homokszem nem hajlandó a helyén maradni, alacsonyabbnál pedig meg sem mozdul. í‰s az árkok aljának lejtési szöge ennél mindenkor kisebb. Ha összegyűjtenénk az alsó végpontoknál felhalmozódott anyagot, csak a töredékét tenné ki annak a mennyiségnek, ami az árkok hiányzó térfogata alapján elvárható lenne. Nyilvánvaló, hogy a hiányzó többlet útközben tűnik el a repedések mélyén.
Az alábbi képen hosszanti karmolások nyomait nehéz lenne felfedezni, kereszt irányú bemaródásokat viszont annál könnyebb.



Végül annyit, hogy a lejtők aljában időnként látható kiterjedt törmelékkötény többnyire nem az árkokból ered, annak egészen más a forrása. De erről majd legközelebb.


Vissza az elejére
xiriux
p jan 20 2012, 08:00
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
í‰n nem vitatom, hogy lehetnek beomlások, repedések is, csak azt vitatom, hogy ezek az árkok minden körülmények közt az általad vázolt okból jönnek létre. Az elsőként betett példálózó képpel egy kicsit summantottál, mivel az egy tóparti/folyóparti telek repedését mutatja, ahol van hova mozdulni a talajnak. De egy kráter pereme végtére is zárt gyűrű, ahol a (széles) repedés okozta elmozdulásnak valahol meg kell lennie az ellenlábasának deformáció formájában, hacsak az anyag össze nem sűrűsödik a repedések közt, de ehhez hatalmas erőknek kell működniük, de honnan erednek ezek az erők?
Azt rugalmasan átugrottad, hogy a repedésekbe eszerint igen nagymennyiségű finom homoknak/pornak kell befolynia, ami feltételezi azt, hogy a Mars felszí­ne, főleg a kráterek lejtőjén és koszorúján nagyon vastag, több méteres finom porral/homokkal van fedve. De ez nem igaz.
Ami a "folyásárkok" alján összegyűlt hordalékanyag mennyiségét illeti, szerintem ilyen fényképekről nem lehet megállapí­tani, hogy sok-e vagy kevés, mint ahogy azt sem, hogy meddig tart és milyen felszí­ni szögben áll. Ahhoz sajna, oda kell mennie egy rovernek vagy egy embernek, és meg kell vizsgálnia. Lehet, hogy az Oppy a nemrég felkeresett kráterben tud ilyen felvételeket készí­teni.
Vissza az elejére
horpad
v jan 22 2012, 03:26
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Még egy képet ajánlanék a figyelmedbe a témával kapcsolatban Yu… izé… Xiriux!
Szóval, ha teheted, tekintsd meg még ezt a képet is: ESP_024241_1400 , és ha lehet, JP2-ben.

Olyan terepen mozgunk, ahol ember még nem járt. Minden apró kis lépést a lábunkkal kell kitapogatni nagyon óvatosan. í‰s alaposan megfontolni, ráhelyezhetjük-e a testsúlyunkat, vagy sem. Ha pedig a következtetéseink rossz irányba visznek, tudni kell visszafordulni. í‰n képesnek érzem magam erre is…

Hogy mennyire száraz a Mars felszí­ne, az szerintem elsősorban a mindenütt megtalálható jégtől függ. úgy gondolom, -70°C-on már abszolút ásványként viselkedik, sokkal keményebb, ridegebb lehet az általunk ismert földi valóságánál. í‰s főleg csont száraz.!! A jégkristályok és homokszemcsék úgy keverhetők egymással, mint só és kristálycukor a konyhaasztalon, semmilyen fagyásos kötődés nem alakul ki közöttük. - Elég csupán arra emlékezni, hogy már porhóból is milyen nehéz megformálni egy hógolyót….
Vissza az elejére
horpad
sze jan 25 2012, 06:08
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Az ilyen hasadékok akkor keletkeznek, amikor a talaj hólyagszerűen felpúposodik a belső nyomás hatására.
í‰rdemes nagyban is megtekinteni. Katt ide!
Esetünkben ez a belső nyomás valamilyen ok folytán hirtelen megszűnt, és az objektum visszasűllyedt.
Elmaradt az ejaculation …

Az ábra alsó részében egy képlékeny besüllyedés, depresszó látható. Megvalósulhatott több részletben is.
A szomszédos felvételek egyikén található az ikertesó, ahhoz NASA-magyarázat is tartozik. Meg kell nézni. Katt ide!
Itt találkoztam először annak elismerésével, hogy a marsfelszí­n hajdan nedves, sáros és puha volt.

Vissza az elejére
horpad
k jan 31 2012, 05:21
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Nem volt szivem ezt a felvételt ennél jobban kinagyí­tani. Véleményem szerint veszí­tett volna a látványosságából.
De semmi akadálya annak, hogy nagyobb felbontásban is megtekintsük. Katt ide!
A helyszí­n a Reull Vallis környéke. Az árokban sár és iszap tör a felszí­nre több helyen és több alkalommal is.
Ami természetesen azonnal meg is fagy. A lépcsős forma a többszöri ismétlődésekre utal. Az egykori ví­zvonal kontúrja pedig még ma is felfedezhető.




Vissza az elejére
horpad
h febr 06 2012, 02:18
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Időnként a mélyben szunnyadó erők is meg szokták mutatni magukat.
Hasadékok születése. 2011 december 10.-i felvétel. Még fedolgozásra vár.
Ez a környezet annyiban különbözik a Cerberus Fossae régiójától, hogy itt rengeteg a jég a felszí­n alatt.
Véleményem szerint a permafrostban rejtőző ví­zjég átmenetileg megolvadt, majd ismét tömbökbe fagyott.
Az eredeti JPEG-hez Katt ide!



Az alábbi kinagyí­tás a teljes nagyí­thatóságnak csupán a 33%-a, tehát érdemes a JP2-t lehí­vni, még ha macerásabb is.




Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System