:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Viz a Marson ?...
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
horpad
p jan 13 2012, 02:57
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Egy leleplező felvétel a marskutatás kezdeteiben ví­zmosásként meghatározott hatalmas omlások, gully-k (gullies) születéséről és növekedéséről.
Az induló keskeny repedések az idők folyamán egyre jobban megnyí­lnak, egyre több homokot nyelnek be, amiből már csak nagyon kevés jut el a lejtő aljára. Amikor elérik a nagykorúságot, az inzertben bemutatott képre fognak hasonlí­tani.
Látható tehát, hogy a törmelék és porfedte felszí­n alatt elsősorban rideg, törékeny, és hasadásra hajlamos kőzet lapul.
A képek teljes egészében is megtekinthetők: Katt ide! és Katt ide!



Vissza az elejére
xiriux
p jan 13 2012, 09:26
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Te Horpad!
Most akkor liquefaction van a Marson, vagy száraz por?
Szerintem, ha figyelmesen megnézed a képeket ,nem feltétlenül igazolható, hogy azok az árkok por/homok lecsúszásából származnak. Nézd meg, hogy vannak elég enyhe esésű szakszok is, ahol kétlem, hogy a marsi gravitáció mellett a lecsúszó por/homok nem akad meg, hanem szépen "továbbfolyik", sőt még árkot is mélyí­t magának.

Amúgy láttál már lavinát lecsúszni?
Az egyáltalán nem ilyen nyomot hagy, márpedig egy perem le/beszakadás lecsúszása szerintem inkább arra hasonlí­t, mint ezekre az árkokra.
Vissza az elejére
horpad
p jan 13 2012, 03:14
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Ejnye Xiriux!
Nem elég, hogy nem értetted meg, még meg is ismétled amit í­rtam. Ennyire rosszul fogalmazok?
Pontosan tudom, hogyan működik egy hólavina, milyenek a sebességviszonyok az alsó és felső rétegeiben. Ezért is utasí­tottam el ennek lehetőségét a Marson már a kezdet kezdetén. De még a lejtőn lassan lecsorgó homok gondolata sem állja meg a helyét.
Hova tűnik el az omladék hiányzó anyaga..? - Mert a lejtő aljában jó esetben is csak a töredéke fedezhető fel… í‰s miért olyan egységesen ’V’ profilú valamennyi árok..? - Nem a bennük végig szánkázó homok csiszolta őket ilyenre… Mert a dolog nem í­gy működik… Nincs leomlás, csak beomlás van… Nincsenek hosszában kigyalult árkok, csak repedések és hasadékok. - í‰s azok nyelik el a hiányzó anyagmennyiséget… A homokszem, ha teheti, inkább függőleges irányban mozdul a nehézségi erő hatására, mielőtt nekiindulna az enyhe ereszkedőnek. Vagyis az anyag elsősorban a hasadékok mélyén tűnik el, igen kevés a hajlandósága egy szlalomozás bemutatására a lejtőn ilyen alcsony gravitáció mellett.
Szóval ezt akartam az előzőkben elmondani, de most még meg is toldom egy ábrával. Katt ide!


… és ezek után emelni szeretném a tétet.: Még azok a ’dark slopes’ gyűjtőnéven emlegetett sötét nyomsávok sem lezúduló porlavinák, pedig a köztudat és a NASA hivatásos képelemzői í­gy tartják nyilván őket. í‰s ezzel a részükről le is van tudva a dolog.
De erről a szeles topikban majd egyszer legközelebb.

Vissza az elejére
horpad
p jan 27 2012, 01:46
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Aki vizet szeretne találni a Marson, annak jeget kell keresnie. (…ez most komoly.)

A jelen klimatikus viszonyok mellett illúzió lenne arra számí­tani, hogy csillogó ví­ztükrökre, csobogó patakokra lelhetünk bárhol is. Viszont jeget bőségggel találhatunk a felszí­nen tömbökbe fagyva, amennyiben hajlandók vagyunk felismerni azt. Gyakran olyan helyeken is, amelyre igazán nem számí­tottunk.

Ilyen például az Arsia Mons délnyugati lejtője, ahol egy hajdanvolt kráter peremének torzója mentén jégsziklasor húzódik. Még az előnézeti képen Katt ide! is nagyon jól felismerhető, pedig az csupán kb 12 m/pixel febontású.


Az alábbi két kinagyí­tás viszont minden kétséget kizár… A környezeti feltételek lehetetlenné teszik, hogy ezek a hatalmas jégtömbök valaha is megolvadjanak, úgy fognak elfogyni, mint az illatosí­tó szappan a fürdőszoba polcán felejtve. Lassú párolgással, szublimációval. De az még évmilliókba telhet.


A környezet alapos áttekintése kizárja a ráfolyás, vagy feltörő ví­z lehetőségét. De akkor hogy kerültek oda?
Az a ví­zmennyiség, ami itt összegyűlt, majd teljes egészében megfagyott, végül pedig darabokra hasadozott,
- csakis felülről érkezhetett. í“riási, számunkra elképzelhetetlen felhőszakadások alkalmával.

Meggyőződésem, hogy a Tharsis hatalmas vukánjai nem múltak ki egyik pillanatról a másikra. De végóráikban, agonizálásuk ideje alatt már csak gőz, ví­z, esetleg sár felböfögésére voltak képesek. Az Arsia Mons beszakadt kaderája 110 km-es tengerszemet hozott létre. í‰s hol van a hiányzó töménytelen anyag, aminek a helyét kitöltötte? Ott kellene lennie a felszí­nen szétfolyt láva formájában, - de nincs! A látvány csakis akkor nyer értelmet, ha feltételezzük, hogy a vulkánból távozó anyag jelentős hányada ví­zgőz volt.

De nem csak ez utalhat az egykori marsi monszunokra. Ha közelebbről megnézzük ezeket a vulkánokat, még számos apró jelet fedezhetünk fel erre vonatkozóan…



Vissza az elejére
xiriux
p jan 27 2012, 11:01
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Kommentár nélkül...



[ Módosítva p jan 27 2012, 11:01 ]
Vissza az elejére
fulldragon
p jan 27 2012, 11:25

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 411
...pedig jó lett volna pár szó, hogy a kevésbé informáltak is értsék miröl van szó
Vissza az elejére
horpad
p jan 27 2012, 01:03
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Ez egy aprócska kráter, 100 x 120 m-es lehet, és ezen a képen található Katt ide! több hasonló társával együtt.
Már az első pillantásra meg lehet állapí­tani, hogy másodlagos becsapódás. Egy nagyobb ütközés szí­nhelyéről menekülő autóbusz méretű szikladarab végezhetett itt talajművelést.
A kinetikai energiája viszonylag kevés volt, mert még egy apró centrális dumpot sem volt képes összehozni, sem a kiolvasztott jeget elpárologtatni.

Az iszapos ví­z szétterült az aljában, és nagyon gyorsan megfagyott. Azokat a ráncokat és gyűrődéseket a felszí­nén a dilatációs kényszermozgások okozták. A fagyott koktélból folyamatosan párolog a jég, de a visszamaradó homokréteg növekvő vastagsága egyre jobban csökkenti a szublimációt.

Egyébként az Ares Vallis környéke egykor a hatalmas iszapfolyamok miatt volt turisztikai látványosság.
Még ma is nagyon sok jég található ott a közvetlen felszí­n alatt.




Vissza az elejére
horpad
szo jan 28 2012, 01:40
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Nem igazán poén ilyen krátert találni azon a környéken. Magasabb régiókban annál inkább.
Mint például ez is: Katt ide!
Az igaz, hogy jóval nagyobb, - a szélessége talán 900m, - de az életútja megegyező.


Azoknak, akik lusták Katt-olni, megmutatom…



Vissza az elejére
horpad
p febr 03 2012, 02:45
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Lássuk hát, milyen is lehetett a marsi ví­z, mikor még a folyékony halmazállapot volt rá jellemző. Természetesen csak az az éra jöhet számí­tásba, amikor a felszí­ni hőmérséklet még tartósan a fagypont feletti értéken maradt. Ekkor a vizek milyenségét és fizikai jellemzőit két tényező határozta meg elsősorban:
A felszí­n anyaga és a gravitáció.
A vörös bolygó felületét vastag rétegben regolit por és törmelék borí­tja. Ennek összetevői főleg
agyag ásványok. Közismert, hogy a porí­tott agyag korlátlan mennyiségben keverhető a ví­zzel.
A sűrűsége ennek megfelelően a higí­tott tejeskávé és a baracklekvár által behatárolt skálán bármilyen értéket felvehet. A kiülepedés, szétválás pedig még itt a Földön is elképesztően hosszú ideig eltarthat.

>(Ide kivánkozik egy bájos kis történet az évtizedekkel ezelőtt ajándékba kapott házi pálinkáról, ami olyan irgalmatlan büdös volt, hogy egy kanál gyógyszertári aktiv szénnel meg kellett próbálni szalonképessé tenni.
Az első pillanatban korom fekete lett, mint a hollótus. Aztán napról-napra milliméterről milliméterre a feketeség kezdett leülepedni. De majdnem két hétbe tellett, amig végül kristálytiszta, jellegtelen, vodkaszerű itóka vált belőle.
A kiülepedés nem úgy történt, ahogy azt előzetesen elképzeltem, hogy majd folyamatosan tisztulni fog. Egy frászt! í‰les határvonal képződött a tiszta anyag és a fekete massza között, amely naponta csak millimétereket csúszott lefelé. Felmerül a kérdés, vajon mennyit kellett volna minderre várni a Holdon, ahol 1/6 a gravitáció? Vagy a Marson, ahol a nehézségi gyorsulás alig több, mint 1/3? í‰s az ISS fedélzetéről akkor már ne is beszéljünk.)<

Ezek után a Mars felszí­ni vizeit annak meleg, nedves korszakában sem tudom másképp elképzelni, mint barna löttyöt, sűrű iszapos masszát, - nagyon lassú áramlási sebességgel, amely meglehet, naponta alig haladhatta meg a néhány métert. Az alábbi térképrészlet is ezeket a széles iszapfolyamokat próbálja meg bemutatni. Senkit ne tévesszen meg a kék szí­n, az csupán a mélyebb területeket jelöli ezen a térképen.



A nedves Mars képe szerintem inkább egy mocsaras, lápos, vizenyős, ingoványos tájra hasonlí­thatott, természetesen növényzet nélkül. Számomra illuzórikus a hatalmas nyí­ltvizek és óceánok, valamint hömpölygő széles folyamok elképzelt látványa. A Földön egy gyors iramú folyó esetében mindig kereszt irányú hullámok keletkeznek, amit még a kiszáradt meder is meg szokott őrizni. A Marson ezzel szemben az összes folyásnyom hosszanti csí­kozású. Miért?

- Vessünk egy távoli futó pillantást a vörös bolygóra.



A fagytól kimerevedett hullámok és örvények, ráncok, gyűrődések és folyásnyomok mind-mind egy amorf, képlékeny felület látványát tárják elénk, - amely örökösnek tűnő változatlanságba dermedt.
Higgyünk a szemünknek és az érzékeinknek, amikor ilyet látunk. Ezek valóban megfagyott és megőrződött iszapörvények, az egykori melegebb korszak megmaradt emlékei. Egy megcsúszó hegyoldal láttán első reflexként nem kőomlás, lavina vagy gleccser képe ugrik be, hanem a sáré. Fogadjuk el ezt a valósnak.
A vizek minőségében a kedvező változás csak az általános lehűlés kezdetével következett be. Amikor a vulkáni esőzések már a fagyott talajra hullottak. Ilyen jellegű jégmaradványok is előfordulnak a felszí­nen.
Ha ezzel a szemlélettel tekintünk a Marsra, sok minden érthetővé válik számunkra a műholdképek alapján.
Folytatni fogom, de most egy megjegyzést még fontosnak tartok: Ezek saját, személyes gondolatok. Nem általános érvényűek. Ezért nem is kötelező elfogadni őket….



Vissza az elejére
horpad
p febr 03 2012, 09:26
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Szuper örvénylések a Moreux kráterben.
Feltétlenül megnézni nagyobb méretben is! Katt ide!
Alfred McEwen félénken kijelenti, hogy ez akár jég is lehet … … Katt ide!



Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System