:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Képek és szí­nek
Oldal:       >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
horpad
sze febr 01 2012, 03:42
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Azért tartottam szükségesnek egy új topik megnyitását, hogy a képekkel, szí­nekkel és pixelekkel kapcsolatos felvetések megvitatására egy helyen kerüljön sor, ne szóródjanak szét más témakörökben. így legalább nem fogják azok gondolatmenetét megtörni, vagy eltérí­teni.
Ezért Xiriux utolsó hozzászólásának Katt ide! megválaszolására is már itt kerül sor.

Igen, a Hirise keresője 36 találatot hozott elő. Az igazi meglepetés akkor ért, amikor valamennyit végig nézve kiderült, hogy a szí­nes feldolgozások szinte mindegyike homokszí­nű jégfelszí­nt mutat. Talán kettő vagy három van közöttük olyan, ahol a jég valóban piszkosfehér. A Te bemutatott példád is ezekből került ki. Nem helyes egy töredék eltérő tulajdonságait általánosí­tási szándékkal az egészre kivetí­teni.

A válasz a miértre most következik.
Ezen elkülönülő felvételek mindegyike 2008 június-júliusában készült, csupán néhány héttel a sarki tél beállta előtt. Olyan időszak ez, amikor a dér és zúzmara a jégfelületen már tartósan megmarad, de a talajon még nem. Arra, hogy a környezet is a téli divatnak megfelelően fehérbe öltözzön, még 1-2 hónapot várni kellett. De ennek fotózását az időközben állandósult téli éjszaka már nem tette lehetővé. Ezért is van az, hogy a következő felvétel időpontja már 2010 januárjára esik.

Bemutatom két egymást követő nyári felvétel Katt ide! és Katt ide! kinagyí­tott részletét. Jól megfigyelhetők az időjáráshoz alkalmazkodó felszí­ni változások.
Ha gondolod, átfestheted őket a saját szájí­zed szerint, de a lényegen ez mit sem változtat:
A HRSC túlszí­nezett, kék árnyalatos képe semmivel sem jár közelebb a valósághoz, mint ezek az RGB feldolgozások.



A kellő publicitás elmaradására is meg van az ésszerű magyarázat. 2004 januárjától már ott poroszkálnak a MER-ek a Mars sziklái között. Mindenki őket lesi visszafojtott lélegzettel. Semmi másra nem figyelnek, csak várják az újabb és újabb hí­reket.
Az ESA csupán élt a helyzet adta lehetőséggel, amikor 2005 februárban bedobta a köztudatba a HRSC dizájnos felvételét… Ami aztán később világsláger lett….




Vissza az elejére
xiriux
sze febr 01 2012, 10:32
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Felületes voltál, Horpad.

Figyelj:
esp_017233: a jégfolt fehér, a Nap 37 fokban süt, évszak: tavasz
..._016890: a jégfolt sárgás-fehér, a Nap 38 fokban süt, az évszak tavasz
----_17813: jégfolt sárgás-fehér, Nap:39fok, évszak: nyár
...._18301: jégfolt rózsaszí­n, Nap:37 fok, évszak: nyár
..._9031: jégfolt fehér, Nap 39 fok, évszak: nyár
...._9242: mint az előző...
...._8886: jégfolt sárgás-fehér, Nap 39 fok, évszak: tél
...._8530: jégfolt kékesfehér, nap 39 fok, évszak: tél
...._ 16541: jégfolt: kék és sárgás-fehér, Nap 5 fok (!), évszak. tél.
Na most akkor mi van?
í‰n a pirosas elszí­neződést másra magyaráznám: nézd meg a csatolt képet. A kis magasságra (max 50-100 m) felszálló és esetleg lebegő por-aeroszolon keresztül történő fényképezéskor az egyébként fehér jégfelület simán sárgásnak vagy éppen rózsaszí­nesnek látszik anélkül, hogy a kép részletfelbontásán ez látszana. Ugyanis az ilyen aeroszol átlátszó, ld a csatolt képet. Ennek a jelenségnek természetesen a nyári időszakban nagyobb esélye van, télen ill. tavasszal sokkal gyakrabban tisztább a légkör (a legtöbb fehér szí­nű jégfolt-kép akkor készült).
Külön figyelemre érdemes a listámon a legutolsó kép: ez naplementekor készült. Szerintem ez is arra utal, hogy a naplementekor tiszta légkörben a Nap nem sárgás-vöröses, mint itt a Földön, hanem kékes, mivel a ritka légkörben a Rayleigh szórás csak ekkor elegendő az intenzí­v kékszórás eléréséhez.

<div class='spacer'></div>
Vissza az elejére
horpad
cs febr 02 2012, 01:48
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
í‰n nem körülbeszélni szoktam a dolgokat, hanem bemutatni.
Valahogy í­gy:



Csupán annyit vártam Tőled, hogy érvekkel is alátámaszd ezt a kijelentésedet Katt ide! , de ennek még csak a közelébe sem jutottál. Sőt az ilyen akadémiai székfoglalók még messzebb is sodornak tőle.
- De a követő hozzászólásom sem kapott érdemi választ, hogy vajon miért lát a HRSC kamera kétféle jeget a Marson, mást a déli és mást az északi póluson?
Továbbra is állí­tod, hogy azok a szí­nek a hitelesek? Akkor melyik?



Vissza az elejére
xiriux
cs febr 02 2012, 06:34
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
"í‰n nem körülbeszélni szoktam a dolgokat, hanem bemutatni."
Horpad, ne bomolj.
Te is tudod, hogy azért nem mutattam be ennyi képet, mert ahhoz, hogy a képeken levő jégfolt részletet teljesen lehessen látni, túl sok nagy képet kellett volna betenni. Azért adtam meg a képek azonosí­tóját, hogy aki akarja, nézze meg. Te is megnézted, mégsem a jégfolt lehető legteljesebb képeit tetted be, hanem az illető MRO RGB kép valamelyik részletét.
Az, hogy a HRSC "kétféle" jeget lát a két póluson, azt nem tudom, de amit te ellenpéldának betettél, azon a ví­zjégnek titulált foltok, ha ví­zjegek, akkor természetesen be vannak fedve a szokásos sárgás-barnás porral (persze, hogy milyen mértékben, azt nem tudni). Ebben nincs semmi különös, hiszen másutt is találtak por/homokfedte (ví­z)jeget, pl. ha jól emlékszem, a Meridiani Planum területén is. Persze, igazából nem tudom, hogy hogyan különböztetik meg a nagy jégtartalmú permafrostot és a porfödte jeget..
Milyen kijelentésemet kellene érvekkel alátámasztanom? Ez nem derült ki a "katt ide"-ből.
Voltaképpen nem értelek: te tényleg azt gondolod, hogy a Marson minden narancsos-sárgás-barnás-vöröses? Ez abszolút nem í­gy van, hiszen a roverek felvételeiből képezett szí­nes képek eok egyéb szí­n jelenlétét is mutatják. Nem világos előttem, hogy egy ví­zjég felület miért kell, hogy mindenütt sárgás porral legyen befödve, ugyanakkor pedig a CO2 jég/hó miért lehet fehér? Persze, ha sokmillió éves reziduum-jeget feltételezünk mindenütt (ugyan miért??), akkor érteném ezt a görcsölést, de hát minden jégfoltra ősi eredetet kiáltani szerintem alaptalan.
Vissza az elejére
horpad
szo febr 04 2012, 06:01
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Nem. í‰n csak azt állí­tottam, hogy ESA-ék szí­nei SEM hitelesek.
Te próbáltad bizonygatni mindenáron azt, hogy a HRSC bekékí­tett reprója maga a valóság.
Képes voltál még egy talajszintről készí­tett Spirit fotót is elővenni ennek alátámasztására.
Ne haragudj, de ez abszurd. Hogy kerül ez ide?

Nézz fel az égre… Csupa kéket látsz… A nagy kékség túloldalán pedig ott van a Google térképező műholdja 681km magasságban… Látsz Te akármit is ebből a kékből a szí­nes térképfotókon?
- Persze a nasaék is használják ezt a szí­nezési technikát, amikor a ví­zjeget próbálják bemutatni,
csak ők mindig hozzáteszik, hogy ”False Color”.



Igazán sajnálom, de én csak paraszti logikával vagyok képes gondolkodni.



Vissza az elejére
horpad
v febr 05 2012, 01:25
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Na itt a kistesó! Ő is egy jeges padlózatú kráter, csak jóval kisebb.
í‰pp most találtam rá a februári csomagban, és 2011 december 17.-én készült.
A bemutatott kép egy RGB inzertes, de a különböző feldolgozások lehí­vhatók balra a JPEG alól Katt ide! .




Vissza az elejére
yup
v febr 05 2012, 10:34
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 139
Azt í­rod, Horpad:
"Képes voltál még egy talajszintről készí­tett Spirit fotót is elővenni ennek alátámasztására.
Ne haragudj, de ez abszurd. Hogy kerül ez ide?"
úgy került ide, hogy illusztrációként beraktam.
Azt hittem, érted, hogy mit akarok mutatni vele. Na, szóval azt akartam mutatni, hogy igenis, létezik olyan légköri aeroszol állapot (nem porvihar!), amikor a Mars felszí­ne felett korlátozott magasságig terjeszkedik a por-aeroszol réteg, és ez úgy működik, mint egy sárgás szí­nszűrő. Ha egy fehér felületet egy sárga fólián keresztülnézed, milyen szí­nt látsz? Természetesen sárgát. Tehát ha egy fehér felületet, ami a Mars felszí­nén van, egy sárgás-vöröses szí­nszűrő rétegen keresztül nézel (fotózol), akkor a fehéret nem fehérnek látod, hanem sárgás-vörösesnek (a szí­nszűrő elnyelési erősségétől függően más szí­nintenzitással). Szerintem ezért van az, hogy az adott, egyébként fehér jégfolt hol kékesfehér, hol fehér, hol sárgás-fehér, hol rózsaszí­nes árnyalatokban látható. Ha a fotó készí­tésekor a marsi légkör nagyon tiszta, akkor kékesfehér lesz, mivel a marsi légkör Rayleigh-szórása kismértékű, í­gy a felszí­nre jutó napfény sokkal kékesebb, mint itt a Földön. Ha csekély aeroszol réteg van, akkor fehér, majd az aeroszol réteg fényszűrési intenzitásával növekedve (illetve az aeroszol anyagminőségével változóan) lesz a fehér jégfolt sárgás-fehér ill. drapp vagy rózsaszí­n.
Emiatt a felszí­n feletti aeroszol réteg szí­nszűrő tulajdonsága miatt van szerintem az a tapasztalati tény, hogy a Mars felszí­nét különböző szí­nekben látjuk, és nagyon ritkán látjuk úgy innen a Földről vagy a világűrből, amilyen az valójában: ugyanis kétszeres szí­nszűrésen megy át a szemünkbe/kameránkba visszajutó fény: egyszer a Nap fénye, amí­g eléri a felszí­nt, majd a visszavert fény, áthaladva a szí­nszűrő rétegen. (Fényszűrés a négyzeten--- ugyanis a szűrőnek szorzó hatása van az egyes hullámhosszakra nézve. Pl. ha a légköri aeroszol a kék sávba eső hullámhosszú fény intenzitását 20%-kal csökkenti, akkor a kamerába visszajutó fényben ez már 36%-os csökkenést jelent! (0.8x0.8=0.64) Azaz sokkal sárgábbnak látjuk, mint pl. a Mars felszí­nén állva.) Nagyon valószí­nű, hogy a Mars valódi szí­nei az adott félteke téli időszakában nagyobb valószí­nűséggel megmutatkoznak, mint a porosabb nyári évszakban.
Többek közt emiatt is van az szerintem, hogy a felszí­ni szí­nes Mars fotókon (Viking, Pathfinder és marsroverek) az égbolt még eléggé felfelé fotózva is nagyon ritkán kék, sokszor még elég tiszta időben is szürkés, zöldes-szürkés, kékes-szürkés a nagyon sötét ibolyáskék helyett.
Az erősen poros légkörről nem is beszélve....
A földi légkör erőteljes Rayleigh szórást mutat, ettől kék az égboltunk. Ez azt jelenti, hogy a beeső napfény a világűrben mérhető spektrumhoz képest elég komolyan csökkentett kék-tartománnyal érkezik, azaz sárgásabb, mint kint az űrben. Annyit segí­t a kék égbolt, hogy hozzáad 5-7%-nyi kékben intenzí­vebb égbolt-fényt, ebből a keveredésből alakul ki a földfelszí­ni napfény-spektrum. Ha az űrből fényképezed a föld felszí­nét, akkor ugyanez a jelenség lejátszódik a visszavert fényre, azaz a műholdak által fényképezett, a felszí­nen fehérnek kalibrált felület (R=G=B=100%) nem lesz fehér, hanem a G és B komponens kisebb lesz 100%-nál, a G kevésbé, a B inkább lesz kisebb. Tehát a fehéret szigorúan véve sárgásnak fogod fényképezni. Ennek a szí­neltolódásnak a mértéke nagyon függ attól, hogy a felszí­n felett milyen aeroszol réteg tartózkodik, illetve, hogy a műhold milyen magasról fényképez. Minél magasabbról, annál jobban szóródik a kék egy bizonyos határig (kb. 50 km). Utána viszont roppant érdekes folyamat játszódik le. Az történik ugyanis, hogy a Földet körülvevő gázburok Rayleigh szórás miatti fénylése mint másodlagos fényforrás, egyre dominánsabb lesz. A vöröses és sárgás meg sötét területek visszavert fénye egyre gyengül, a gázburok úgy mutatkozik, mint egy kék szí­nszűrő (is). így nagy távolságból (pl. a Holdról) kifejezetten kékes burokban látszik a Föld, í­gy lesz belőle "kék bolygó".
Ez a lényeges különbség a földi és a marsi légkörben jelentkező szí­ntorzí­tó hatások közt.
Visszatérve a Mars Express HRSC kamerájának felvételeire: én elvileg jelentem ki, hogy a HRSC szí­nes képei elég szí­nhűek LEHETNEK, természetesen figyelembe véve a felszí­n feletti aroszolról í­rottakat. Nem látom, hogy miért kellene bármit is művészkedniük a szí­nes képekkel, mint a NASA-nak. A NASA szí­nes képei mesterséges előállí­tásúak, mert nem RGB szűrőket használnak, hanem különböző meggondolásból egyéb hullámhosszra működő szűrőket. Az, hogy konkrétan egy-egy HRSC kép valóban korrekt szí­neket tartalmaz vagy sem, azt sok egyéb paraméter függvényében lehet csak megmondani. A Louth kráterbeli jégtó képre pedig csak azt tudom mondani, hogy elvileg lehet ilyesmi szí­nben is látni (ha pl. nagyon tiszta volt fotózáskor a légkör).
Vissza az elejére
fulldragon
v febr 05 2012, 04:18

Regisztrált tag #35
Regisztrált: v júl 04 2010, 02:40
Üzenetek: 411
Hello yup,
örülök, hogy csatlakoztál ehez a fórumhoz, és horpaddal meg xiriuxszal emelitek a portál szinvonalát...
Szivesen csatlakoznék hozzátok de ezen a szinten nem lehetek partneretek, de azért érdeklödéssel olvasom az irásaitok, mert nagyon tanulságosak. Remélem a többiek is sokat tanulnak ezekböl az irásokból
Vissza az elejére
horpad
szo márc 17 2012, 02:24
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808

A témát a MER-topikból hoztam át, mert úgy gondolom, ide jobban illik.
Végre nálam is leesett a tantusz, bár köztudottan nehéz felfogású vagyok.
- A roverek truecolor képeivel kapcsolatban az az igazság, hogy a NASA egyszerűen összelapátolja az rgb komponenseket, és azontúl már nem is foglalkozik velük.
Ezt Jim Bell-ék nem csak elismerik, de fel is vállalják. Katt ide!

Mivel nincs két egyforma értékrend, értékí­telet, de még monitor sem, - mindenkinek magának kell hozzáigazí­tani a saját í­zléséhez ezeket a – (valójában nyers) – képeket.
Bevallom, ezidáig nem foglalkoztam szí­nes marsfotókkal, de most kiváncsi voltam, lehet-e valamit kezdeni velük. Nem tettem mást, mint visszább vettem a pirosból, és megpiszkáltam a fényerőt, a kontrasztot. Az eredmény önmagáért beszél… í‰s ezzel most nem a valóságot akarom bemutatni, csupán a lehetőségeket.



A roverek szí­nes képei megtalálhatók. Katt ide!
- í‰s ha valaki úgy gondolja, hogy a Marsot csakis szí­nesben érdemes nézegetni, nyugodtan töltse le, és formálja a saját í­zléslésvilágához őket. A példa alapján nincs benne semmi misztikum, semmi rendkivüli. Bárki képes lehet rá. Még PS felsőfokút sem igényel.
. . . és ezt nem csak én ajánlom . . . a NASA is . . .



Vissza az elejére
curiosity
k máj 29 2012, 02:50
Regisztrált tag #388
Regisztrált: p jan 13 2012, 03:57
Üzenetek: 90
Már megint a szí­nek..... úgy tűnik, ebben a témakörben még sok vitát megélünk.....
Keresztúri íkos cikke, érdemes a kommenteket elolvasni.... Katt ide!
Vissza az elejére
Oldal:       >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System