|
Kezdőlap Fórum Kezdölap 2014 Epsion Tájékoztató A Mars titkai Zene | |
| :: Fórumok :: Rejtélyek, Eltünt világok :: Vicus cikkek |
|
<< Előző téma | Következő téma >> |
| A Húsvét-sziget szobrainak legújabb ásatási eredményei | ||
|
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
|
| Szerző | Üzenet | ||
| Vicus |
| ||
  Regisztrált tag #153 Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:15Üzenetek: 262 | Szerző : Száraz György A Csendes-óceán egyik legelhagyatottabb részén, Dél-Amerikától több ezer kilométerre nyugatra emelkedik ki a vízből kissé megárvulva a Húsvét-sziget. Hivatalosan Isla de Pascua, de lakói csak Rapanui-nak hívják. Csupán néhány száz bennszülött lakja a sziget- csoportot, akik a Világ Köldökének – Te Pito o Te Henuának – nevezik a lakóhelyüket. Ez a sivár vidék számos ősi kulturális felfedeznivalót ad a világnak.  A vulkáni táj kopár kőarca nem igazán kedvez a növényvilágnak. Nem tudni pontosan mikor fedezték fel ennek a szigetnek a hajózási útvonalaktól oly messze eső, rejtélyekkel teli világát. (Chilétől 3700, új-Zélandtól 7200, Hawaiitól 9000 km fekszik.) Az expedíciók leírásából kiderül, hogy százszámra állnak kolosszális méretű kőszobrok a szigeten, furcsamód, elszórva, vagy esetenként széttöredezve, romokban heverve. Elhelyez- kedésükben nehéz rendszert felfedezni, mert hol kőteraszokon, hol helyoldalból mintegy kinőve, hol pedig régen kihunyt tűzhányó kráterfalaiból kiemelkedve meredeznek e kőmonst- rumok. Megkapó stílusuk örökre bevésődik az emberi elmébe, amely egyszer megpillantotta őket. A puha lávatufából kővésőkkel és obszidián ékekkel faragták ki egykoron az ősi szobrá- szok pazar műveiket. Az óriásfejek szája zárt, orruk nagy és homorú, szemgödreik sötétek és füleik hosszúak. Ezután helyénvaló feltenni a kérdéseinket, amelyek a prehistóriába nyúlnak vissza válaszokért:  Melyik nép és miért alkotta a Húsvét-sziget szobrait? Honnan érkeztek? Melyik korban éltek? Hogyan állhattak kapcsolatban a tízezer kilométer távolságra lévő Salamon-szigetek lakóival? Mivel magyarázható a sok rokon vonás a maori nyelvvel és új-Zéland műveltségével? Milyen célja van a kőkolosszusoknak: bálványok, istenek másai vagy mások? A Húsvét-szigeten található kőszobrokat Moainak (moái) nevezik. A legtöbb kolosszust egy darabból faragták. Némely fejen egy pukaunak nevezett különálló korong is található. Jelenleg több mint 800- Moait ismernek, melyek a sziget partvonalának teljes hosszán emelkednek ki a földből. Többségüket a Rano Rarakuból származó szikladarabokból készítették. A bányában majdnem 400 további, befejezetlen szobor van. A szobrok mindegyike több tíz tonnát nyom, a legnagyobb Moai – Paro – tíz méter magas és körülbelül nyolcvan tonnát nyom. A munkálatok valószínűleg váratlanul szakították meg. Sok szobrot be sem fejeztek. A későbbi szigetlakók az összes befejezett Moait felborították.  A sziget történelméből annyit citálnék ide, hogy elsőként Jakob Roggeween lépett húsvét napján a szigetre 1722. április 6-án. Volt francia és brit gyarmat is, ma Chiléhez tartozik. Jártak itt rabszolgavadászok is. Eugene Eyraud térített a szigeten és mint ahogyan az lenni szokott, elégette, ami nem tetszett neki: elpusztította az írástáblák egy részét. A 20. században több misszió is feltérképezte a Húsvét-sziget leletanyagát. Kétségtelenül Thor Heyerdahl jutott a legmesszebbre a kutatásokban, aki elnyerte a lakosok bizalmát. Hatalmas felfedezés, hogy a csupán kőfejekként elhíresült szobroknak többnyire van testük is a föld alatt: válluk, karjuk és törzsük. Ezzel együtt tömény rejtély a történetük. Az elméleteknek mindenképpen meg kell válaszolniuk, hogy miért öltek évekig tartó szívós munkát a szobrok megalkotásába, hogy pontosan milyen kultuszhoz kapcsolódnak (ősök, uralkodók, istenek), hogyan szállították a sziget egyik végéről a másikra több mázsás vagy tonnás kőtömböket, s miért éppen egy ilyen kietlen és nem túl nagy szigetre esett az építők választása? Egy legenda szerint egy törzsfőnök, Hotu MatuÊ»a király új otthon után kutatva választotta ki a szigetet. Az Ahu Akivi hét darabból álló szoborcsoportja az egyetlen, amelyik az óceán felé néz, az összes többi Moai a sziget belseje felé fordul arccal. A kőszobrok az elhunyt törzsfőnökök emlékére készülhettek, mert így akarták a vezető manáját – varázserejét – megőrizni az utókor számára. A manától várták a bő termést és a pozitív jövőjük zálogát látták benne.  Az utóbbi években is indultak régészeti expedíciók a világ egyik legeldugottabb szigetére, hogy összegyűjtsék és rendszerezzék a Húsvét-sziget rejtélyeit. A helyzetüket nem könnyí tette meg, hogy a Moai-kat és környezetüket a helybéliek megszentelt területként kezelik. A szkennelésekkel sikerült azonban milliméteres pontossággal feltérképezni a kiválasztott szobrokat és térmodelleket készíteni róluk ezzel mintegy előkészítve a terepet az ásatásokhoz. A jövőben további expedíciókat terveznek a Húsvét-szigetre. Jelentőségét az is mutatja, hogy 1995-ben az UNESCO a kulturális világörökség részévé nyilvánította a Moai-kat. Az okkult válaszok a korábban feltett kérdésekre úgy hangoznak, hogy nem a mai emberiség tagjai építették a Húsvét-sziget kőgigászait, hanem egy ősi, elsüllyedt földrész, nevezetesen, Lemúria óriásai alkották meg őket. Azonban valószínűbbnek tartom, hogy ez a kontinens nem Lemúria volt, hanem a legendás Mú szigete, minthogy előbbi a mai Indiai-, utóbbi pedig a Csendes-óceánban terült el egykoron.  De még mielőtt primitívséggel vádolnánk az építőket, gyorsan megjegyzem, hogy sziklavése- teket, festményeket és írástáblákat is találtak itt, amelyek művészi színvonalú hieroglifikus írásról tanúskodnak. Kérdés: hogyan jutottak el a gondosan kidolgozott írástudományig eme elszigetelt, Isten háta mögötti helyen? A kérdés egyre zavarosabb, minél több a felfedezés, ezért sok kutató inkább feladja. Spirituális ismeretek nélkül valóban túl nagy fába vágja a régé- szet a fejszéjét. Nagyon úgy fest a dolog, hogy egy olyan ősi kontinenstől sugárzott szét az őstudás a szélrózsa minden irányába, amelyet ma már nem csodálhatunk meg teljes pompájában. Ami még elgondolkodtató a legfrissebb eredmények tükrében, az a Húsvét-sziget vallása, amely egy fregattmadárfejű emberalakhoz kapcsolódik, aki nem madárember, hanem madáristen, s akinek a neve: Make Make. Ha meggondoljuk, hogy hányféle kultúrában találkozunk állatfejű isten- ségekkel, akkor jó okunk van feltételezni, hogy eme ősműveltségnek közös gyökerei lehettek más, történelemelőtti civilizációkkal. De ez már egy másik témát nyit meg, amellyel külön is érdemes lesz később foglalkozni.  Boldog napot! | ||
| Vissza az elejére | | ||
Powered by e107 Forum System