:: Fórumok :: Rejtélyek, Eltünt világok :: Vicus cikkek
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Kronovizor – Az „Időnéző”
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
Vicus
p máj 11 2012, 05:52
Regisztrált tag #153
Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:15
Üzenetek: 262
Ki, mikor és milyen körülmények között találta fel az időgépet? Vannak-e manapság is
olyan zsenik, akik ennek a grandiózus tervnek a megvalósí­tásával próbálkoznak?
Hogyan tesztelte le Ernetti atya, az archaikus zene és kvantumfizika szakértője a saját
találmányát? Hogyan támasztotta fel a múlt képeit és hangjait egy szerzetes? Milyen
elven működött? Milyen bizonyí­tékokat szolgáltatott a kronovizor? Mennyire voltak ezek
meggyőzőek? Mi a szakemberek véleménye erről a szerkezetről? Miért szűntették be a
fejlesztését?



Pellegrino Ernetti atya, olasz bencés szerzetes azzal í­rta be magát a Vatikán titkosí­tott
dokumentumait tartalmazó könyvtárának és az okkultizmusnak a történetébe, hogy az
1950-es években feltalált és többszöri alkalommal sikerrel tesztelt egy időgépet. De ki is
volt ez rejtélyes Ernetti páter?
Nos, valójában egy rendkí­vül képzett tudós szerzetes, aki a Velencei Benedetto Marcello
Konzervatóriumban egy tanszéket vezetett docensként, majd innen került a vatikáni zenei
titkárság igazgatói székébe. Az archaikus (prepolifonikus) zenén kí­vül a kvantumfizika és a
szubatomi részecskefizika is felettébb érdekelte. Ezen felül pedig ördögűző volt, ami sejtetni
engedi, hogy a titkos taní­tások és az okkult rí­tusok szakavatott ismerője és gyakorlója volt.
(Feljegyezték róla, hogy egy időben hetente több száz exorcizáló szertartást hajtott végre.)
Ernetti személyében tehát összeolvadt a vallás, a szerzetesi élet, a tudomány és az okkul-
tizmus. Ilyen tudományos előképzettséggel és lankadatlan felfedező kedvvel látott neki a nagy
munkának: az időgép elkészí­tésének.



Ernetti atya nem az egyetlen időkutató volt, hiszen időgépek megépí­tésének teóriáival manap-
ság is foglalkoznak a fizikusok. A legelső időgépet 1935-ben publikálták egy skóciai termé-
szettudományos lapban. Csakhogy az elmúlt száz év időgépei valahogy mindig rejtélyes módon
eltűntek. Hol az a laboratórium égett le, ahol tárolták, hol a terveket lovasí­tották meg, hol a feltaláló
rejtélyes halála vetett véget a több éves kutatómunkának. Ernetti atya esete attól is egyedülálló,
hogy egészen jól dokumentált és bizonyí­tott a kronovizorja. Itt jegyzem meg, hogy a szerzetes
találmánya nem a klasszikus értelemben vett időmasina, sokkal inkább egy olyan múltvizsgáló
berendezés, amely egy képernyőre vetí­ti ki a régmúlt eseményeit. Tehát az időutazó nem tér vissza
a saját testében a múltba, mint például a Vissza a jövőbe cí­mű filmben, s nem kell szembenéznie
megannyi időparadoxonnal – bár ellenmondásokat azért adódnak bőven –, hanem a múlt rezgéseit
tapogatja le a szerkezet, s azokat vetí­ti ki holográfiaszerűen, azaz térhatású képként a szemlélő elé.



Mindezek fényében talán jobban tudjuk értékelni és értelmezni, hogy mit is jelentett, amikor kb.
egy tucat tudóssal karöltve Ernetti atya 1972-re elkészí­tette az első működőképes kronovizorját.
Ezt több fejlesztés követte, mí­g a fellelhető irodalom szerint 1986. október 18-án a közönség előtt
be nem mutatta csodás találmányát Riva del Gardában. A média képviselőin kí­vül a szakembere-
ket is ámulatba ejtették a kronovizor képességei. így például az, amikor egy görög tragédia
i.e. 169-as előadását láthatták és hallhatták viszont a képernyőn. Ezt még több hasonló fenomén
követte. A közönséget lenyűgözte a látvány.
De hogyan is működött az időnéző? Nem könnyű beható ezoterikus ismeretek nélkül leí­rni egy
ilyen szerkezet működési elvét. Mindazonáltal, úgy lehetne plasztikussá tenni, hogy a zenei
frekvenciáknak, illetve bizonyos rezgéseknek szoros kapcsolata van a magasabb dimenziókkal,
amit az okkultizmus és a szellemtudomány asztrálsí­kként ismer. Ernetti világosan kifejtette, hogy
berendezése abszolút tudományos elven alapszik, más kérdés, hogy számos spirituális képességek-
kel megáldott személy is lényegileg ugyanazt állí­tja adottságainak működéséről, mint ami Ernetti
gépének alapötlete volt. Ez pedig úgy foglalható össze, hogy amit mi fizikai fényként látunk és hang-
ként hallunk, az nem vész csak úgy el az éterben, nem válik semmivé, hanem mint rezgés átalakul
és megőrződik az éterben.



A kronovizor nem tesz mást, mint a maga antennáival kapcsolatba lép ezekkel az éterben található
szubatomi energiahullámokkal, felerősí­ti azokat, majd elektromágneses hullámokká alakí­tja át azokat,
végül az í­gy keletkezett jelet egy tévékészülékre kapcsolva képként és hangként teszi számunkra
érzékelhetővé. Végeredményben a kvantumfizika és a kvantummechanika ví­vmánya behatol a magasabb
világokba, ahonnan információkat hoz át a mi érzékelhető sí­kunkra. (Az idő ott nem oszlik múltra és
jövőre, hanem egyetlen dimenziót alkot.)

Ernetti atya azt állí­totta, hogy nyomon követte Quintus Ennius mára már elveszett Thyestes tragédiája
születését. Sőt egy amerikai könyv tartalmazza ennek a drámának az első latinról való fordí­tását is.
Hisszük vagy sem, a tragédia múltból „visszahozott” részlete tökéletesen illeszkedik Ennius drámájába,
mint ahogyan azt az amerikai kiadó szakértői elismerték, s amiként azt eddig nem sikerült megcáfolni!



Még zavarba ejtőbb tény, hogy Ernetti látta, amint Jézus Krisztust meghal a kereszten. Később a
Messiás életébe is többször belepillantottak, de mivel nem tudták minden részletről eldönteni, hogy
hiteles-e, ezért a 20. század egyik diktátorának, Benito Mussolininek a jól ismert életére irányí­tották
a kronovizort. Döbbenetes, de itt nem találtak eltérést az időnéző és a történelmi dokumentumok,
illetve források között. A fasiszta Duce egy az egyben úgy jelent meg és oly módon tartotta meg
beszédeit, amiként azt lejegyezték.
Többen nehezményezték, hogy Ernetti kevés bizonyí­tékot szolgáltatott a gép hitelességével kapcso-
latban. Egyesek odáig mentek, hogy nyí­ltan megkérdőjelezték a gépezet létezését. Ha objektí­vek
vagyunk, akkor a fentiekkel összevetve sok mindent állí­thatunk, de azért kicsit túlzásnak érzem a
gép létének tagadását, különösen a ’86-os bemutatója után.
újabb érv a kronovizor ellen, hogy Ernetti állí­tólag ellentmondásos beszámolókat közölt róla.
Ez elképzelhető, de amí­g a tudós szerzetes élt, addig érdekes módon tucatnyi fizikussal és hí­radás-
technikai szakemberrel évtizedeken keresztül együtt tudott dolgozni a projekten anélkül, hogy össze-
férhetetlenség alakult volna ki közöttük. (Fermi egyik taní­tványa is együtt dolgozott az atyával.)
Gondolom, a Vatikán is mindig megnézi, mire költi a pénzét.

Ezek után lássuk a szkeptikus szakemberek véleményét a kronovizorral kapcsolatban!
A Krisztust ábrázoló fotóról – merthogy ilyen is volt – az a hí­r járta, hogy egy közép-itáliai templomban
található fafaragásról készült. Erről megint csak lehet vitatkozni, de a képernyőn élő egyenes adásban
közvetí­tett ókori előadások és történelmi események láttán, amelyek korhűsége egyebek mellett például
a nyelvezete miatt nehezen megkérdőjelezhető, már próbára teszik a legelvetemültebb kételyt is – szerintem.



Mi szól Enretti kronovizorja mellett?
Mindenekelőtt az illető személyes erkölcsi feddhetetlensége. Miért kezdene el egy istenhí­vő szerzetes
kontrollálatlanul hazudozni és felesleges mí­toszokat gyártani? Sokkal valószí­nűbb, hogy a zenetudós-
szerzetes igazat mondott – legalábbis a Vatikánt és a vele együtt dolgozó tudósokat anno olyannyira
meggyőzte, hogy képes volt őket évtizedeken át inspirálni.

Már csak arra a kérdésre kellene logikus magyarázatot találnunk, hogy miért szűntették be a krono-
vizor további működését? Nos, amennyiben valóban készült ilyesfajta időgép, illetve időlátó, abban az
esetben beláthatatlan következményei lehettek volna annak, ha egy ilyen eszköz illetéktelen személyek
kezébe került volna. Talán Ernetti kissé megelőzte a korát, vagy a kor nem gyorsult fel Ernetti szellemi-
ségének fordulatszámára.


forrás: Boldog napot!
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System