:: Fórumok :: Rejtélyek, Eltünt világok :: Vicus cikkek
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Páratlan sí­r Mongóliában
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
Vicus
k máj 22 2012, 04:43
Regisztrált tag #153
Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:15
Üzenetek: 262
Mongol régészek különleges középkori sí­rt tártak fel Bajanhongor megyében, Bajan í–ndör
járás egyik barlangjában.

Temető a barlangban



Az ország déli megyéje, Bajanhongor nemcsak a korai, hanem a középkori sztyeppei emlékek
tárháza, hiszen onnan már korábban is előkerültek középkorból származó mongol sí­rok. úgy
látszik, hogy az Altaj-hegység egyik keleti nyúlványa kedvelt temetkezési hely volt Dzsingisz kán
mongoljainak. Ráafásul nem a földben, hanem a hegyek barlangjaiban helyezték örök nyugalomra
katonáikat és előkelőiket is. A középkori mongolok temetkezési szokásaink ismerete számunkra
nem azért fontosak, hogy megismerjük Dzsingisz kán korában létező hagyományokat, hanem azért,
mert azokban nagyon sok ősi, a hunokig visszavezethető ősi elem maradt meg.

Kánasszony sí­rja

A Gozgor-hegyen lévő Sút nevű barlangban egy Jüan-dinasztia (1270-1368) korabeli kori mongol
kánasszonynak és újszülött csecsemőjének a maradványait találták meg.



Hasonló sí­rt még sohasem találtak régészek, ezért a leleteket az ulánbátori régészek vizsgálták
meg. U. Erdenebat, a középkori sztyeppei népek régészetének szakértője azt nyilatkozta, hogy
a barlangsí­rban nagyon sok ékszer hevert, azok egy részét rézből és kagylóból, másokat gyöngy-
házból készí­tettek mongol mesterek. Ezen kí­vül megtalálták a másvilági létre elhelyezett értékes
öltözeteket, hogy a királyi sarj a túlvilágon se egyetlenegy ruhában pompázzon. A régészek szerint
a legkülönlegesebb darab volt egy jó állapotban megőrződött bí­borszí­nű köntös volt, valamint egy
aprólékos munkával kialakí­tott fejdí­sz.



Az elhunyt mellett vörös szí­nű facsészére is ráleltek, melynek alján pagszpa (tibeti jellegű í­rás)
í­rással a következő név volt olvasható: „Kijan”, ami nem más, mint Dzsingisz kán Arany Nemzet-
ségét jelölte. Ez valóban azt bizonyí­tja, hogy a sí­rban egy dzsingiszida hercegnő hevert, aki való-
szí­nűleg a környéken élt családjával.

Mongol mesterek titka

A kutatók azt feltételezik, hogy az anya és a gyermeke vagy járványban vesztette életét, vagy
valamilyen fertőző betegség végzett velük. A gyermeket birkagyapjúba csomagolták be, csakúgy,
mint régen a csecsemőket, az szolgált ugyanis pólyaként. Belülre illatos növényeket helyeztek.
A régészek szerint a holtesteket mumifikálták, azért maradhatott meg 800 év múlva is kiváló
állapotban. A nemzetközi szakirodalomban sokáig „barbárnak és műveletlennek” beállí­tott mongo-
lokról most kiderült, hogy ismerték a holttest konzerválásának módját és mesterien kidolgozott
ékszereket és dí­sztárgyakat készí­tettek. Az értékes leleteket elszállí­tják Ulánbátorba, ahol resta-
uralják őket, a múmiákból pedig megpróbálnak DNS mintát nyerni, hogy választ kapjanak a
dzsingiszidák eredetére.

forrás:barikad.hu
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System