+ A | - a | Visszaállít
2010. okt.
03
  A Kárpát-medence és az UFO-k
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: Ernő
szerző: Győry S. József

A médiában ismét reneszánszukat élik az UFO jelenséggel kapcsolatos hí­rek, beszámolók. De mi a helyzet hazánkkal: „szeretnek” minket az idegenek? Sós Tibor, ufókutatót kérdeztük.

A sztori
Paul Epley, az amerikai hadsereg volt szakaszparancsnoka nyilvánosság elé tárta, hogy személyesen látott egy ufonautát, az USA egyik legtitkosabb bázisán. Elmondása szerint a lény 120-130 centis sápadt, sárgás bőrszí­nű, sovány testalkatú volt, hosszú ujjakkal.

Mint Epley elmondta, a lény az ötödik volt azok közül, akik az új-mexikói Roswell térségében 1947. júliusában szerencsétlenül jártak. Állí­tása szerint az idegen 1952-ben bekövetkezett haláláig az USA kormányának "vendégszeretetét" élvezte. Epley állí­tásainak egyre többen hitelt adnak, de mi a helyzet a hazai „fronton”?

Sós Tibort, a Magyar Ufo Kutató Szövetség alapí­tótagját, volt elnökét kérdeztük, aki jelenleg a szövetség elnökségi tagja.

Milyen az UFO-helyzet és annak kutatása hazánkban?

Magyarországon hatalmas gondok vannak ezen a téren, mindezt a saját bőrömön is tapasztalom. Jelen pillanatban nem tudom felmérni, mennyi tényleges UFO-észlelés történt. A bulvármédiában megjelenő hí­reknek, valamint a bejelentések nyolcvan százalékának semmi köze nincsen a valósághoz.

További probléma a finanszí­rozás kérdése, óriási gondot jelent az is, hogy a hitelesnek tűnő eseteket személyesen vizsgáljuk meg, hiszen senki sem támogatja a munkánkat. Az UFO-kutatók önköltségen próbálják megoldani az esetek felderí­tését. Jelen pillanatban is egy helyszí­nre készülök.

Mit lehet tudni az esetről?

Vásárhelyről megkeresett egy hölgy, aki a szobájában több alkalommal látott már idegeneket. A hölgy nem tud megmozdulni, ám amikor a lény megérinti az arcát, magához tér. Ez egy tipikus harmadik tí­pusú találkozásnak nevezhető, egy kicsi, szürke lénnyel. Az ilyen esetek többségében nem tud segí­tséget hí­vni az ember, valamint a mozgása is korlátozott. A hölgy leí­rta a levelében azt, hogy nem érez félelmet, mi több, teljesen szimpatikus számára a találkozás.

Több esettel is találkoztam. Vannak olyanok, akik lámpafény mellett kénytelenek aludni, vagy elköltöznek az események hatására, tehát rettegnek. Ez egy lejtő, hiszen a trauma hatására bekerülhet az illető egy klinikára, mi több, senki sem hiszi el az állí­tását, ettől függetlenül az ágya felett akár minden éjjel ott áll egy rejtélyes, számára félelmetes alak.

Kis szürkéket emlí­tett az előbb, ám a történetek alkalomadtán kicsi, zöld lényekről, esetleg igen magas, emberekhez nagyon hasonlatos teremtményekről szólnak.

Nagyon nehéz ebben a kérdésben határvonalat szabni. A több száz órányi, hitelesnek tűnő beszámoló alapján a leggyakrabban előforduló fajta a száz-százhúsz centiméter magas, szürke lény, ezzel szemben a többi előfordulásának gyakorisága talán még a húsz százalékot sem éri el. A találkozások alkalmával az emberek gyakran különböző töltöttségi állapotba kerülnek, ami abban nyilvánul meg, hogy minden tárgy amelyhez hozzáérnek, megrázza őket. Igen megdöbbentő: esetenként teljesen másként lát az illető: érzékennyé válik az í­risze, í­gy sötétben is kiválóan lát.

Több érdekes következmény is előfordulhat, de az iménti a példákat azért emlí­tettem, hogy lássa, igen részletesen foglalkozunk a témával. A média a legtöbb esetben csak a felszí­nes poénkodásról számol be.

Az egyik ember fél a találkozáskor, a másik kifejezetten örül neki. Meglátása szerint mi lehet a célja az idegeneknek?

Az idegenek sokkal jobban ismerik a reakciónkat, mint mi magunk, adott esetben a szomszédunktól is jobban lehet félni, mint tőlük. Több esetben nem kérik ki a véleményünket az idegenek, de ezen ügyeknek a döntő többsége nem kerül nyilvánosságra, mivel a kiválasztott személyt elkábí­tják. Az információk gyakran csak évtizedek múlva kerülnek a felszí­nre, egy erős stresszes állapot hatására.

Az idegeneket a mi csecsemőink, újszülötteink is érdeklik. Sok olyan esetről hallottam, hogy az édesanyának egy évvel a szülés előtt volt már valamilyen kapcsolata az idegenekkel, majd az ikerterhessége alatt eltűnt az egyik magzata.

Számomra a hitelességi pont a történetek azonosságában rejlik, olyan szinten, amiről a média nem ad tájékoztatást. Elgondolkodtató az előbb emlí­tett példa. Lehet, hogy ezek a magzatok máshova kerülnek? Esetleg kí­sérleti lényeknek használják őket? Lehet az egész bolygónk egy nagy kí­sérleti telep a számukra?

Ezen nem csodálkoznék, hiszen hatalmas nyersanyagbázis a Föld, viszont mi ezt nem értékeljük kellőképpen, hiszen ide születtünk. í‰ppen ezért egy külső, fejlettebb civilizáció számára hatalmas érték lehet a bolygónk, egészen addig, amí­g nem pusztí­tjuk el. Talán éppen ezért őrködnek felettünk. A Kárpát-medence bővelkedik nyersanyagokban, a megfigyelések szerint hazánkat igen gyakran látogatják az idegenek.

Többször emlí­tette, hogy a médiának és kiemelten a bulvármédiának nem célja a hiteles tájékoztatás.

Nagyon sok újságí­rót csak az eladott példányszám foglalkoztat, ehhez elég, ha kiemel pár részletet egy számára hangzatosnak tűnő sztoriból. Nem célja a tájékoztatás, csakis a profit.

Tudna emlí­teni egy példát?

Volt már példa arra, hogy egy újságcikk alapján felkerestem a helyszí­n és az illetőket. Amit elmondtak nekem, az alapján alig ismertem rá az újságcikkre.

Az egyik nagy kereskedelmi televí­ziós csatorna is elkí­sért engem egy helyszí­nre. A Honvédség egyik századosa - aki diplomás radarmérnök - elmesélte a találkozását egy idegen objektummal, amivel a légvédelmi bázisánál találkozott. Az elbeszélésének az eleje és a vége belekerült az anyagba, a közepe, ahol a tényleges információkat részletesen elmondja, nem került adásba.

Felhí­vtam a szerkesztőt és megkérdeztem ennek az okát: azt válaszolta, hogy mindenkinek í­gy a jobb, hogy nem került adásba a teljes sztori. Sajnálatos, hogy a közvélemény kilencvenkilenc százaléka ilyen téves információkból táplálkozik. Az embereknek ezért van negatí­v véleménye a földönkí­vüliekről szóló hí­rekről.

Milyen szervezetektől várnának anyagi támogatást, egyéb segí­tséget a munkájukhoz?

Az UFO Szövetség egy hivatalos szerv. Bárki befizethet a számlánkra bármilyen összeget, ám erre az elmúlt húsz év alatt egyszer sem volt példa. Munkatársaink kutatásait nem áll módunkban ebből az összegből finanszí­rozni, éves szinten maximum egy-két tájékoztató jellegű esemény szervezésére van lehetőségünk.

Amí­g olyan emberekkel találkozom, akik hitelesen elmesélik a velük történteket úgy, hogy akár nem is olvasnak - a legegyszerűbb embertől kezdve egészen katonatisztekig - addig saját költségemen folytatom a kutatást. Ezek az emberek nem őrültek meg, csak olyan dolgokról tudnak beszámolni, amelyet még nem ismer, vagy nem akar ismerni a tudomány.

Mit gondol, a Magyar íllam milyen mértékben kutatja a témát?

Országunk nem foglalkozik a kérdéssel. A tudomány képviselői még a Parlamentben is felálltak és népbutí­tónak tituláltak minket, teljesen le akartak söpörni minket a palettáról. Mi csak megyünk a nagyhatalmak után, de csendben maradunk.

forrás:/ufo.lap/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák