szerzö: Oravecz Elvira

illusztraciók: nordi


Szervetlen molekulákból álló buborékok, mint kezdetleges élő sejtek - Az esetleges szilí­ciumalapú életről már sok feltételezés látott napvilágot. Nemrégiben egy ennél is merészebb elgondolás született. Vajon rejtőzhet a világegyetemben olyan élőlény, melynek létezése fémekre és nem a szénre épül? Talán. Egy glasgow-i laboratóriumban egy kutató pontosan ezt próbálja bebizonyí­tani.

Lee Cronin már sikeresen létrehozott óriási fémtartalmú molekulákból sejtszerű, és néhány, élőlényekre jellemző tulajdonsággal rendelkező buborékokat.

A szerves biológián kí­vül is működő evolúcióban szilárdan hí­vő kutató reményei szerint zömében szervetlen, önmagát megsokszorozó (önreplikálódó) egységeket is kifejleszthet buborékaiból.

í‰pí­tőelemei olyan nagy méretű „polioxometalátok”, melyek oxigénhez és foszforhoz kötődő fématomokból, pl. volfrámból, állnak. Ha az emlí­tett atomokat egyszerűen összekeveri, magától összeálló, sejtszerű gömböket kap.

A kutatás elején munkatársaival egy kis, pozití­v töltésű ionhoz, pl. hidrogénhez vagy nátriumhoz kötődő negatí­v töltésű, nagy fém-oxid-sót hozott létre. Ennek a sónak az oldatát egy másik, kis, negatí­v ionokhoz kötődő nagy, pozití­v töltésű szerves ionokból álló sóoldatba fecskendezték. Amikor a két só találkozott, részeket cseréltek, és a nagy fém-oxidok a nagy, szerves ionokkal alkottak párokat.

Az új só ví­zben oldhatatlan, héjként kicsapódik a befecskendezett oldat körül.

Cronin a létrejött buborékokat szervetlen kémiai sejteknek nevezte el, és véleménye szerint e képződmények messze nem csupán furcsaságok. A buborékok fémgerincét módosí­tva azokat a természetes sejtekre jellemző membrán tulajdonsággal tudta felruházni.





Például egy, a kémiai szerkezet részeként lyukat tartalmazó oxid lyukacsos membránná válik, mely méret alapján válogatva, szelektí­ven engedi ki vagy be a kémiai anyagokat a buborék falán át, pontosan úgy, ahogy az élő sejtek membránja. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy a membrán szabályozza, milyen kémiai reakciók mehetnek végbe a falon belül, ez pedig a specializált sejtek egyik legfontosabb tulajdonsága.

A kutatócsoport buborékon belüli buborékokat is létrehozott, és ezzel az élő sejtek belső szerkezeteit utánzó részecskéket alkotott. Mi több, az „új sejteket” megpróbálják rávenni a fotoszintézisre oly módon, hogy fényérzékeny festékhez kötött oxidmolekulákkal telí­tik őket. A kezdeti kí­sérletek azt sugallják, hogy sikerült létrehozniuk olyan membránt, mely a vizet hidrogénionokra, elektronokra és oxigénre bontja fény hatására. Ez a fotoszintézis első lépése.

úgy tűnik, e membránon keresztül protonokat is át lehet pumpálni. Ez a lépés a fényből való energianyerés kulcsmozzanata. Ha ezeket a lépéseket Corninék össze tudják kapcsolni, létre tudnak hozni egy növényi sejthez hasonló anyagcserével rendelkező, a saját energiaellátását biztosí­tó „sejtet”.

A szintetikus biológusok egyelőre nem mondanak véleményt, várják a további fejleményeket. Cronin buborékai addig nem lesznek valódi élő egységek, amí­g nincs bennük valamilyen DNS-hez hasonló anyag, mely az önreplikációt és az evolú ciót irányí­taná – állí­tja Manuel Porcar spanyol kutató. Ezt elméletileg lehetségesnek tartja, azonban elképzelni sem tudja, milyen rendszerrel próbálkozhatnának Croninék. Ezt pedig még maga az angol kutató sem tudja. A múlt évben azonban beszámolt arról, hogy rá tudta venni a „polioxometalátokat” arra, hogy egymást használják templátként az önreplikációhoz.

Egy nagyra törő, hét hónapig tartó kí­sérletsorozatban Croninék nagy tömegben állí­tották elő buborékjaikat, majd különböző pH-értékű, különböző vegyületeket tartalmazó lombikokba és kémcsövekbe injekciózták ezeket. Abban bí­ztak, hogy a kevert környezetben majd csak a „legéletképesebb” buborékok maradnak „életben”. Ha a pH túl kicsi, a buborékok feloldódnak, ami a cseppek halálát jelenti. Mások fennmaradhatnak és felszaporodhatnak.


Hosszú távon pedig majd kiderül, hogy ezek a „sejtek” képesek-e saját kémiai összetételüket úgy módosí­tani, hogy a különböző körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Cronin célzott arra, hogy legutóbbi munkájuk ezt mutatja, de részleteket egyelőre nem árult el.



Ha igaza van, akkor szélesre tárul a földön kí­vüli élet lehetőségeinek ajtaja. Cronin nincs egyedül, Tadashi Sugawara japán kutató is elképzelhetőnek tartja, hogy létezik a világegyetemben nem szénalapú élet. Miért ne létezhetne szervetlen anyagokra épülő lény? A japán kutató szerint Cronin persze még messze jár attól, hogy ezt be tudja bizonyí­tani, de kutatásaival legalább új irányt mutat.


forrás:/nol.hu/

Egy most készülő dokumentumfilm, melyet Luis Augusto Garcia Rosado, a mexikói Campeche állam turisztikai minisztere által felkért csoport készí­t, bizonyí­tékokkal fogja alátámasztani azt az állí­tást, miszerint a maják egy földönkí­vüli civilizációval voltak kapcsolatban. Bizonyí­tékként az eddig földalatti páncéltermekben őrzött maja kódexek fordí­tásai és egyéb, eddig titokban tartott archeológiai felfedezések fognak szolgálni. Rosado 3000 éves leszállóhelyekről is beszélt.

A film cí­me Revelations of the Mayans 2012 and Beyond (ami nagyjából annyit jelent, hogy Maja felfedezések, 2012 és azon túl), producere pedig Raul Julia-Levy.

Julia-Levy állí­tása szerint a maják több ezer évig lettek volna a Föld vezetői, de "sötét szándékú emberek" menekülésre kényszerí­tették őket.

"A mexikói kormány nem csak úgy mondja ezeket - minden bizonyí­tékokkal lesz alátámasztva" - mondta.

Arra számí­t, hogy az emberek komolyan fogják venni a dolgot, mert az emberiség túlélése szempontjából fontos információkat fognak felfedni.

A mexikói kormány Calakmul maja romjainak egy eddig ismeretlen területéhez biztosí­t hozzáférést. A projekthez a guatemalai kormány is csatlakozott, ami új, eddig ismeretlen erekjéket tár a nyilvánosság elé.

Guillermo Novielli Quezada, Guatemala turisztikai minisztere úgy nyilatkozott, hogy "az ősi maja civilizáció otthona, Guatemala, ahogy Mexikó is, titokban tartott néhány provokatí­v archeológiai felfedezést, és most úgy gondolja, eljött az idő ezek felfedésére egy új dokumentumfilmben."

A filmet november 15-én kezdik forgatni, és 2012 végére, a maja naptár vége előtt fog elkészülni.

forrás:/reuters.com/

Egy szupermasszí­v fekete lyuk "anatómiáját" tárták fel soha nem látott pontossággal több műhold és földi telepí­tésű teleszkóp segí­tségével, az eredményeket az Astronomy and Astrophysics cí­mű folyóiratban tették közzé.

A nemzetközi kutatócsoportban négy kontinens 21 intézményének 26 asztronómusa vett részt Jelle Kaastra, a Holland Űrkutatási intézet asztrofizikusával az élén.

A tudósok az Európai Űrügynökség (ESA) XMM-Newton röntgencsillagászati műholdja felvételei mellett elemezték a NASA Hubble, Chandra és Swift űrteleszkópjai által készí­tett képeket, ahogy a WHT és PARITEL földi telepí­tésű távcsövekkel is végeztek megfigyeléseket.

A csillagászati eszközök sokasága igen széles spektrumú vizsgálatokat tett lehetővé: egyaránt készültek képek infravörös fényben, a látható fény tartományában, ultraibolya fényben, ahogy történtek röntgen- és gammacsillagászati megfigyelések is.

A vizsgált szupermasszí­v fekete lyuk 500 millió fényévnyire, a Markarian 509 katalógusjelű galaxisban "terpeszkedik". í“riási képződményről van szó, amely a 300 milliónyi naptömegnyi anyagot tartalmaz. Ráadásul a fekete lyuk napról napra növekszik, ahogy folyamatosan "habzsolja fel" az anyagot.

A képződményt száz napon át figyelték, ez időszak alatt az objektum "felülmúlta" önmagát - fényessége szokásos 25 százalékos ingadozás helyett 60 százalékos változásokat "produkált", ami arra utal, hogy óriási turbulenciák keletkeznek a fekete lyuk által beszippantott gázok folyamában. A felvételeken jól látható az is, hogy a gravitációs szörny által beszippantott anyag spirálisan áramlik be a fekete lyukba.

A megfigyelések azonban az anyag ellentétes irányú mozgását is kimutatták, a gravitációs szörny ugyanis folyamatosan "gázlövedékekkel" bombázza környezetét. Ezek a fekete lyukat tápláló "portartályból" szakadnak ki és óránként több millió kilométeres sebességgel "spriccelnek szét". A tudósok meglepetésére kiderült, hogy a "portartály" 15 fényévnyire található a fekete lyuktól, sokkal távolabb, mint a szakemberek korábban feltételezték.

"Régóta viták tárgyát képezi az asztronómusok körében a kiáramló gázok eredete" - jegyezte meg Jelle Kaastra.

forrás:/ma.hu/