+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
02
  Üreges a Merkúr?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: fulldragon
A NASA legújabb adatai alapján mégsem annyira halott a Merkúr bolygó felszí­ne, mint ahogy azt eddig gondolták. A NASA Messenger űrszondája fénylő gödröket fényképezett le a Merkúr felszí­nén, ami nagyon meglepte a tudósokat.

A Merkúrról eddig annyit tudtak a bolygók geológiájával foglalkozó szakértők, hogy felszí­ne nagyban hasonlí­t a Holdéra, kiterjedt tengerszerű sí­kságok és sok kráter jellemzi.

A bolygó geológiájáról alkotott tudásunkat a 2008-ban induló Merkúrról adatokat szolgáltató Messenger szonda adatai í­rhatják felül, mely szerint az égitest felszí­ne sokkal változatosabb, mint a Marsé vagy a Holdé, sőt az is előfordulhat, hogy valamennyi vulkáni aktivitásra utaló jeleket találhatnak.

A Messenger szonda eddigi felfedezései a Merkúr sziklái között illékony elemek jelenlétét mutatták ki, továbbá a nagy felbontású felvételeken kiderült titokzatos fényes foltok és szabálytalan alakú gödrök is megtalálhatóak a felszí­nen.

Előfordulhat, hogy a Merkúr sziklák sokkal több illékony elemet tartalmaznak a vártnál, üregeikben gőz keletkezik, mely felszabadul a felszí­nre, szivacsot struktúrát hagyva maga után a kőzetben.

A párolgást a mikrometeoritok és a napszél töltött részecskéi is előidézhetik, de meglehet, hogy vulkáni gázokról van szó, és a fagyott szilárd talaj alatt láva folyik.

Mindkét elmélet szerint illékony anyagok bujkálnak a felszí­n alatt, és ha ez valóban í­gy van, akkor újra kell magyarázni a bolygó rétegződését, de annyi még mindig biztos í­gy, hogy a Merkúr kétharmadát még mindig egy gigantikus fémmag alkotja.

forrás:/New Scientist/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
02
  Amitől mindenki tartott: más is láthatja az álmainkat
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
A tudósok nem nyughattak addig, mí­g betekintést nem nyerhettek a legintimebb szféránkba, az álmainkba is. Az agyunk által formált képet sikerült szemmel láthatóvá- mindenki szemével láthatóvá- tennie egy kaliforniai kutatócsoportnak...

Gyakran előfordul, hogy ébredés után nem emlékszünk rá, mit álmodtunk az éjjel. Ezt a "problémát" küszöbölték ki kanadai tudósok. Videó felvétel segí­tségével segí­t emlékezni az elfelejtett képekre.

"Hatalmas ugrás ez a belső képek rekonstrukciója felé. Ablakot nyitunk az elménk filmjeire"- újságolta örömmel Jack Gallant professzor. Az álmokat visszajátszani teljességében még nem sikerült, ám az agy által alkotott képeket egész tisztán és kivehetően látni a videókon.

A Current Biology folyóirat szeptemberi számában került napvilágra a hí­r, azóta a kutatók már a youtube- ra is tettek fel videókat a felfedezést igazolandó- í­rja az Index. A felvételeken látszik, hogy a képernyő egyik oldalán az alanyokkal megnézetett filmrészlet van, a másik oldalon pedig az agy által formált kép.
Nordi látogatása lelkitársánál az ezoterikus vadászmezökön.... Az eredmény a mágneses rezonancia-készüléknek (fMRI) köszönhető.

A felmérés egyáltalán nem volt egyszerű, az alanyoknak rengeteg videót kellett megnézniük, a kutatók szótárat í­rtak, hogy a gépet beállí­thassák, és a több ezer mérés közül azok kerültek fel a világhálóra, amelyeken az agy által alkotott kép a leginkább hasonlí­t az eredetire.

forrás:/stop.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
02
  Száznál is több életév van génjeinkbe í­rva
Kategória: Életmód - Közzétette: fulldragon
szerzö:Molnár Orsolya

Magyar kutatóknak is köszönhető új eredmények romba döntötték az öregedésbiológia genetikai alapjait: kiderült, hogy nem a hosszú élet és az örök fiatalság génjeként is emlegetett gén hosszabbí­tja meg az élettartamot, máshol kell keresni ennek okait. A génjeinkben rejlő potenciál egyébként meglepően hosszú élettartammal kecsegtet, az ember várható élettartama jóval száz év feletti lesz.

Csak az utóbbi 30 évben vált világossá, hogy az öregedés szabályozásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Számos genetikai vizsgálat célja az öregedést befolyásoló gének azonosí­tása, és nagy áttörésnek számí­tott, amikor 2001-ben felfedezték, hogy a Caenorhabditis elegans fonálféregben a szirtuin fehérjét kódoló SIR2 gén túlműködése jelentősen megnöveli az élettartamot.

A gént nem sokkal később már a hosszú élet egyik fontos génjeként emlegették. Különböző változatait az ecetmuslicától az emberig sikerült azonosí­tani, a férgeken kí­vül élesztőben és muslicában igazolták az élettartam-hosszabbí­tó hatását.

További vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a kalóriacsökkentés, továbbá az antioxidáns és daganatellenes hatásáról nevezetes resveratrol nevű vegyület is a szirtuinok aktivációján keresztül fejti ki élettartamnövelő hatását.

Caenorhabditis elegans

Az utóbbi években azonban olyan eredmények láttak napvilágot, amelyek élesztőben, majd fonálférgekben megkérdőjelezték a szirtuinok kalóriacsökkentésben játszott szerepét, illetve kétségek merültek fel a resveratrol szirtuin-aktiváló hatásával kapcsolatban is.

Egy magyar részvételű nemzetközi vizsgálatban most megcáfoltak több korábbi eredményt is: kiderült, hogy a szirtuin túltermelése sem fonálférgekben, sem muslicában (Drosophila melanogaster) nem hosszabbí­tja meg az élettartamot, és a szirtuin muslicákban sem játszik szerepet a kalóriacsökkentés hatásában. Az eredményeket a Nature szeptember 21-i számában publikálták.

Dr. Sőti Csaba, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének kutatóorvosa és kollégái 2007-ben kezdték el az úgynevezett francia paradoxonért felelősnek tartott resveratrol vegyület hatását vizsgálni.

A francia paradoxon arra utal, hogy Dél-Európában a zsí­ros étrend ellenére is alacsony a szí­vbetegségek aránya, és ezt a resveratrollal magyarázzák, mely nagy mennyiségben fordul elő a vörösborban és a szőlő héjában. A resveratrol már 2003-ban a kutatások középpontjába került, amikor kiderült, hogy képes aktiválni a fonálféreg és muslica szirtuin fehérjéjét, és nem sokkal később megjelentek az első öregedést lassí­tó, resveratrol-tartalmú arckrémek és táplálékkiegészí­tő kapszulák is.

Az egyik gyógyszeripari óriás, a GSK 2008-ban 720 millió dollárért vásárolta meg a szirtuin-aktiváló vegyületeket fejlesztő Sirtris biotechnológia céget, melynek alapí­tásában a szirtuin élettartamnövelő hatását leí­ró kutatók is részt vettek.

Sőtiék kimutatták, hogy a resveratrol fontos a fehérjék belső egyensúlyáért felelős sejtfolyamat, az úgynevezett hősokk-válasz aktiválásában.

A szirtuin nem csodaszer

Ezt követően kezdték vizsgálni, hogy a resveratrolnak valóban van-e szerepe az élettartam megnövelésében. A magyar kutatók ekkor a PROTEOMAGE európai uniós pályázat keretében kerültek kapcsolatba David Gemsszel, a University College London szakemberével, s ekkor kezdődtek meg azok a vizsgálatok, melyek eredményéből az emlí­tett Nature-cikk született.

A két kutatócsoport egymástól függetlenül kimutatta, hogy a szirtuin túltermelődése önmagában - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem hosszabbí­tja meg az élettartamot. Ezt az eredményt amerikai és francia kutatók is megerősí­tették. A tanulmány másik rendkí­vül fontos eredménye, hogy az eredeti vizsgálatokban kimutatott élettartamnövelő hatásnak más genetikai háttere van (a modellállatokban talált idegsejt-eredetű mutációk, illetve a szirtuint túltermelő génszakasz más részei). Végül a vizsgálatokból az is kiderült, hogy a resveratrol nem aktiválja a szirtuin fehérjéket. Az eredmények nem kérdőjelezik meg a szirtuinok és a resveratrol bizonyos betegségekben játszott lehetséges szerepét, melyek igazolásához további kutatások szükségesek.

Az élettartam szabályozása nagyon bonyolult folyamat, melyben szerepet játszanak genetikai faktorok (eddig több mint 300 öregedést befolyásoló gént azonosí­tottak) és környezeti tényezők (például a hőmérséklet, tápanyag-ellátottság) is, mondta az [origo]-nak dr. Vellai Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetika Tanszékének vezetője. "Az öregedést elsődlegesen gének szabályozzák, de ezek kémiailag másodlagosan módosulhatnak. Ezek az úgynevezett epigenetikai változások nem változtatják meg a gének elsődleges szerkezetét, csupán másodlagos kémiai átalakulásokat eredményeznek, például metilcsoportok rakódnak a DNS-láncra. E változások befolyásolják az érintett gének aktivitását, és öröklődnek is. Ha tehát az öregedést szabályozó gének epigenetikailag módosulnak, akkor ez jelentős változást eredményezhet az élettartamban" - mondta a genetikus.

Több mint 300 gén befolyásolja az öregedést

Sőti elmondta, hogy a belső tényezők közül nem elsősorban egyes fehérjék, hanem sejtszintű folyamatok fontosak az élettartam meghatározása szempontjából. Ilyenek például a fehérjék karbantartásáért felelős faktorok, a fehérjeszintézis, a sejt nagytakarí­tó-önemésztő működése (autofágia) vagy a DNS láncvégi szakaszait karbantartó telomeráz enzim és a telomervédő fehérjék.

"A környezeti hatások közül a tápanyagfelvétel mennyisége az egyik legfontosabb. Régóta megfigyelt tény, hogy a mérsékelt tápanyagfelvétel hosszabb élettartammal párosul, és ma már ennek a molekuláris alapjai is ismertek a kutatók előtt" - mondta Vellai.

"A tápanyagfelvétel mikéntje epigenetikai módosulásokat is eredményezhet. A táplálkozási szokásoknak pedig kulturális meghatározottságuk van. í–sszefoglalva tehát genetikai változások, epigenetikai változások, környezeti hatások és kulturális faktorok egyaránt befolyásolják várható élettartamunkat" - mondta.

Az új eredmények megdöntötték azt a korábbi elméletet is, hogy a kalóriacsökkentés a szirtuin fehérjék aktivációján keresztül növeli az élettartamot. Kiderült, hogy a szirtuin fehérjéket nélkülöző (a kí­sérletekben mesterségesen módosí­tott) ecetmuslicák élettartama is nő a kalóriacsökkentés hatására.

Nincs messze a 100 éves átlagos élettartam

Vellai elmondta, hogy az emberi élettartam látványos változáson ment keresztül az elmúlt 200 évben. 1840-ben még csak 50 év volt a fejlett ipari országokban élő emberek átlagos élettartama, 2010-ben pedig már 82-83 év körül volt (Magyarországon körülbelül 75 év). "Ennél sokkal érdekesebb, hogy az emberi élettartamban megfigyelhető változás egy lineáris tengely mentén, folyamatosan történt.

Ebből az következik, hogy élettartamunk növekedése az elkövetkező években tovább folytatódik" - mondta Vellai. A genetikus szerint a ma élő emberek többsége már közel 90 évig fog élni, s 2050-re elérheti a 95 évet. "Jelen tudásom alapján valószí­nűnek tartom, hogy várható élettartamunk jóval 100 év feletti lesz. Tehát a génjeinkben rejlő potenciál egy meglepően hosszú élettartammal kecsegtet" - mondta.


Az öregedési folyamat sebessége egy evolúciós optimum eredménye. A szaporodási ciklus után a közösség szempontjából már nem éri meg a testet fenntartani, hiszen az idős, nem szaporodó egyed verseng a fiatal, szaporodó példányokkal - mondta Vellai.

A genetikai program miatt a molekuláris károsodásokat eltávolí­tó rendszer aktivitása idővel csökken, aminek következtében csökken az egyed túlélési képessége is. A hibák felszaporodása öregkori betegségekhez (például izomsorvadás, neurodegeneráció, rák), majd végül az egyed halálához vezet.

Jelenleg az ember egyik hibajaví­tó rendszere (amelyet autofágiának - sejtes önemésztés - neveznek) kapacitása 70-80 év körül merül ki, a C. elegans fonalféregben 10 nap körül, muslicában 1-2 hónap körül, mí­g egérben 2-3 év környékén, mondta Vellai.

Sőti szerint ehhez hasonló fajsúlyú probléma, hogy a fiatalkori növekedést és szaporodást segí­tő gének és folyamatok túlzott aktivitása időskorban ellentétes hatású, mert károsodásokat okoz.

Részben ennek a fenntartott növekedésnek a megfelelő hibajaví­tás nélkül bekövetkező hátulütői a gyulladások, a daganatok és az elhí­zás. Azonban ezek karbantartása tudatos életmóddal lehetséges: a szervezet határainak, teljesí­tőképességének felismerése, az ehhez idomuló egészséges táplálkozás és mozgás, valamint a lelki egyensúly mind szerepet játszanak az egészséges öregedés folyamatában.

forrás:/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák