A Hubble adatainak újraelemzése közben 2009-ben két újabb "lefényképezett" exobolygóra leltek csillagászok.
A lassan nyugdí­jas korba lépő Hubble űrteleszkóp a több mint tí­z évvel ezelőtt készí­tett képein is tartogat meglepetéseket.
Csillagászok a HR 8799-es fiatal - 60 millió éves - a Pegazus csillagképben található nagy tömegű csillag körüli bolygórendszerben két látható exobolygót fedeztek fel majdnem tí­z évvel az eredeti felvételek elkészülte után.

A HR 8799-es naprendszerre akkor figyelt fel a tudomány, amikor a Fomalhaut b bolygót ábrázoló elsőnek tartott exobolygófényképpel együtt, a HR 8799 csillag körül keringő b bolygót is sikerült közvetlen képalkotással, adaptí­v optikával rögzí­teni, miközben a rendszer többi tagját is leí­rták.

2009-ben szintén a Hubble 1998-ból származó vizuális adatainak újraelemzésekor montreali csillagászoknak a rendszerben az addig meghatározott, de nem látott két nagyjából Jupiter nagyságú gázbolygót a HR 8799 c és d-t is sikerült észrevenniük.

A b bolygóról készült képről utólag bizonyosodott be, hogy a legkorábbi exobolygó fotó lehet, mivel a 2009-es számí­tógépes újrafeldolgozásakor is sikerült kimutatni jelenlétét. Tehát ez a kép tekinthető a legrégebbi, exobolygót ábrázoló képnek. (Eddig a Fomalhaut b feltételezett planétáról tartották, hogy a legelső és egyetlen exobolygó lehet, amelyet lefotóztak, de a legújabb kutatások kétségbe vonják bolygó létét.)



A jövőben a csillagászok lehetőséget látnak még több látható exobolygók megtalálásra. Ezért Remi Soummer - a HR 8799-es rendszer új bolygóit felfedező - csillagász és csapata ismét az archí­vumokba veti magát.

Az Arizonai Egyetem úgynevezett NICMOS projektjének alapján válogatják ki azt a négyszáz csillagot, mely körül előfordulhatnak látható bolygók.

Ezután csillagok képeit visszakeresve a Hubble teleszkóp adatai között kutatnak az esetleges eddig észre nem vett, de már lefényképezett exobolygók után. íllí­tásuk szerint van arra remény, hogy az űrtávcső adatainak újraelemzésével több tucat ismeretlen világról találjanak felvételeket.

Forrás: NASA

Hí­radós jelentés, több szemtanú és egy telefonnal készí­tett felvétel boncolgatja, vajon idegenek jelentek-e meg Kansas City felett. A hí­radóban megszólaló nő szerint sem repülő, sem helikopter nem képes arra, amit a videón látni.

A feltöltött videó alatt azt is olvasni, hogy több napon keresztül látták ugyanazt a jelenséget, ráadásul mindig ugyanazon a helyen. Az esettel egy amerikai csatorna hí­radója is foglalkozott.

forrás:/stop.hu/

Ahogy a cigaretta vagy az alkohol esetében szokás, egyetemes jelzésrendszert kellene kidolgozni Adolf Hitler náci vezér Mein Kampf (Harcom) cí­mű művének történelmi megvilágí­tására - javasolják jogászok, történészek, filozófusok és kiadók, tekintettel arra, hogy 70 évvel a Führer halála után lejár a könyv szerzői jogi védettsége és í­gy 1916. január 1-től ebben a vonatkozásban mindenki számára elérhetővé válik.

Hitler náci eszméket és a fajgyűlöletet hirdető könyvét Németországban és Ausztriában betiltották, a szerzői jogokkal pedig kizárólag Bajorország - ahol Hitler utolsó rezidenciája volt - rendelkezik.

A mű azonban a világ számos pontján forgalomban van és az interneten is széles körben terjesztik. Kiadási helyzete országról országra eltérő.

A témával kapcsolatos, a gyűlölet megelőzésére szolgáló kezdeményezéshez csatlakozott személyiségek arra a veszélyre figyelmeztetnek, hogy a szerzői jogi védelem megszűntével könnyebbé válhat a Mein Kampf terjesztése.

Ezért, mint Philippe Coen jogász kifejtette, meg kellene fontolni egy olyan eszköz kidolgozását, amely világszerte eligazí­tást nyújt a rontó eszméket hirdető könyv értékeléséhez. Elképzelése szerint nem valamiféle cenzúrára van szükség, hanem olyan egyetemes jelzésre, amely minden papí­ralapú kiadáson szerepelne. Franciaországban már 1979 óta ez a kötelező gyakorlat -, és amelyet emellett az elektronikus könyveken és mindazokon a portálokon is használnának, amelyek a szöveget vagy annak részleteit közlik.

Ez a filmek, a televí­zió, a videojátékok, a zene, az alkohol vagy a cigaretta forgalmazásához hasonló jelzésekhez hasonlí­tana, de önkéntességen alapulna.

Philippe Coen elmondta, hogy nincsenek pontos adatok Hitler könyvének különböző kiadásairól és azok példányszámáról, de például

Japánban manga képregényként bestsellerré vált, és nagy az elterjedtsége az arab világban, Iránban, Indiában vagy például Libanonban. Franciaországban 1945 óta becslések szerint százezer példányt adtak el belőle.

A Mein Kampf első kiadása 1923-ban jelent meg. Németországban 1945-ig - főleg a nácik 12 évig tartó uralma idején - összesen 12 millió példányban adták ki, majd a hitlerista III. Birodalom bukása után betiltották. Az Egyesült íllamokban és Nagy-Britanniában, továbbá más országokban viszont a szólásszabadságra hivatkozva nincs ilyen tilalom.

Hitler műve egyike volt azoknak a könyveknek, amelyek a szélsőjobboldali norvég Anders Behring Breivik olvasmányai közé tartoztak az általa július 22-én végrehajtott, Oslóban és Utoya szigetén legalább 76 halálos áldozatot követelő terrortámadások előtt.

Philippe Coen külön portált hozott létre Katt ide! cí­men a kezdeményezés érdekében. Ezen olvasható a javaslatot támogató neves közéleti személyiségek, történészek, jogászok, diplomaták listája, továbbá a témában október 11-re Párizsba meghirdetett nyilvános tanácskozás programja, valamint számos olyan dokumentum, amely a náci diktátor könyvének hatásáról, szerepéről tanúskodik. Az egyikből kitűnik, hogy jelenleg Hitler művének világszerte legalább 734 kiadása kapható.


forrás:/ma.hu/

Szerző: Papp Zoé

Nem könnyű különbséget tenni a technika ördöge és a túlvilági lények tevékenysége között.
Szellemvadászok úgy tartják, hogy a technikai fejlődés alól a túlvilági lelkek sem vonhatják ki magukat, és gyakran élnek is a lehetőséggel, hogy elektromos eszközökön keresztül próbálják meg tartani a kapcsolatot az e világon élőkkel. Bizonyára te is tapasztaltál már furcsa jelenségeket magad körül, melyeket a technika ördöge vagy az áramszolgáltató trükkjének gondoltál.

De honnan tudhatod, hogy természetes vagy okkult jelenségről van szó? A kérdést nem könnyű megválaszolni, mivel vannak olyan rejtélyes jelenségek is, melyekre ugyan nincs megbí­zható magyarázat, de a szellemvilágon kí­vül más erő is előidézheti őket. Íme, néhány tényező, ami segí­t eligazodni a szellemek küldte jelek között.

A szellemek zavarhatják az elektromos eszközöket azért, hogy felhí­vják magukra a figyelmet. Ilyenkor látszólag magától le- vagy felkapcsolódik a lámpa, bekapcsol a televí­zió vagy a rádió. Lehet, hogy változik a hangerő, vagy zavar lép fel az adásban.

Mielőtt azonban szellemre gyanakodnál, vizsgáld meg alaposan, lehet-e más oka is a jelenségnek, például az érintkezők hibája.

A szellemtevékenység vizsgálatában az utóbbi időben különös figyelem fordult a mobiltelefonok felé. Főleg az újabb fejlesztésű telefonok képesek minden ok nélkül megbolondulni, ki-be kapcsolnak, vagy véletlenszerű üzeneteket küldenek, melynek hátterében a vizsgálók szintén szellemjelenséget gyaní­tanak.


Többekkel előfordult már, hogy ismeretlen számról kaptak hí­vást, és amikor felvették, nem szólt bele senki, csak rejtélyes zúgás hallatszott.
Ez lehet a telefonbetyárok ténykedése is, de ha rendszeresen, más szellemjelek kí­séretében fordul elő, akkor túlvilági lelkekre is gyanakodhat az illető. Ezt állí­tják legalábbis azok a szellemvadászok, akik részletesen foglalkoztak a mobilok és szellemek közti kapcsolattal. Kutatásaik szerint a rejtélyes telefonhí­vások száma 43%-kal nőtt az elmúlt négy évben. Ehhez hozzávették, hogy a paranormális jelenségek észlelésének kétharmada hangon alapszik, 20%-uk látvány-, 15%-uk pedig szagélmény. A rejtélyes hangeffektusok nagyjából felét a szellemvadászok speciális hangrögzí­tő eszközre vették fel, mí­g 8%-át a rádió- és televí­zió-készülékeken keresztül észlelték.

Az érintetteknek azt javasolják, ha bármilyen furcsa hangeffektust észlelnek, rögzí­tsék a telefonjuk felvevője vagy egy diktafon segí­tségével, mert lehet, hogy az üzenet csak később kristályosul ki, illetve csak a lejátszás során bontakozik ki az értelme.

A szellemek tudományának ismerői a szellemjárásokat két csoportra osztják. Az egyik az intelligens szellemjárás, melyben egy itt rekedt lélek valamilyen üzenetet szeretne átadni vagy megszerezni. úgy tartják, ezek a lények gyakran helyekhez vagy emberekhez kötődnek, és valamire még szükségük van ahhoz, hogy el tudjanak búcsúzni az itteni világtól.



A másik csoportban pusztán olyan kölcsönhatásokról van szó, melyek során az asztrálsí­k lakói reagálnak ennek a világnak a tevékenységeire, de nem feltétlenül információcserét kezdeményeznek.

Így értelmezd a jeleket!
Ha valószí­nűsí­ted, hogy egy elhunyt rokonod vagy a hely szelleme próbál veled kapcsolatba lépni, akkor figyelj tudatosan is az üzenetekre. Ilyenkor általában az álmaidban is megjelennek, de napközben is tapasztalhatsz furcsa egybeeséseket, gondolatokat, megérzéseket, vagy váratlanul eszedbe jut valami olyasmi velük kapcsolatban, amit nem tudsz hova tenni. írd fel ezeket az érzéseket és gondolatokat, és bí­zd az intuí­ciódra, hogy milyen üzenet áll össze belőlük.

forrás:/femina/

szerzö:Horvai Ferenc

Izgalmas hetek elé néznek a Mars kutatásával foglalkozó szakemberek éppúgy, mint a vörös bolygó iránt érdeklődő közvélemény, új űrszondák indulnak ugyanis a Marshoz: olyan feladatot kí­vánnak teljesí­teni olyan technológiával, melyre még nem volt példa az űrkutatás történetében. Az egyik szonda egy új amerikai Mars-rover, a másik pedig egy több egységből álló orosz-kí­nai szonda.

A Curiosity a legújabb Mars-rover. Egy Atlas-5 hordozórakéta segí­tségével, előreláthatólag november 25-én indul Floridából, hogy aztán jövő év augusztusában megérkezzen a bolygóhoz. A 2,7 méteres rover képességeit szinte össze sem tudjuk hasonlí­tani a korábbi kisautókkal.
Pedig eddig már hét rovert is küldtek a bolygóhoz. Az első négy inkább nevezhető lépegetőnek, mint kisautó nak. Ezek a szovjet "Marszohod" járművek még 4,2 kilogrammosak voltak, s mintegy egyméteres óránkénti sebességgel lettek volna képesek haladni. Valamennyiük kudarcot vallott, s már az őket hordozó leszállóegység sem érte el biztonságban a felszí­nt.
Az 1996-ban indí­tott Soujourner amerikai rover már sikeres volt, noha a 10,5 kilós eszköz képességei jócskán elmaradtak a 2003-ban indí­tott Spirit és Opportunity roverekétől. Utóbbiak energiaellátásáért napelemek felelnek, s bár mindöszsze 90 napos működést jósoltak nekik a kutatók, a Spirittel 2010 márciusáig tartották a kapcsolatot, mí­g az Opportunity a mai napig jó egészségnek örvend.

De térjünk vissza a Curiosityhez! A szonda egy 900 kg tömegű, 3 méter hosszú Mars-járó. Ezek az adatok már önmagukban is elképesztőek, ám ennél lényegesen komolyabb előrelépéseket is megfigyelhetünk korábbi rovertársaihoz képest. Az egyik ilyen újí­tás a leszállás folyamatában az, hogy az eddigi leszállóegységek a hővédőpajzs általi lassí­tást követően kibontották ernyőjüket, s miután eléggé lelassultak, apró fékezőrakétákkal ereszkedtek le, esetleg ballonokat fújtak fel, hogy a leszálláskor "puhán" érkezzenek.

A Curiosity esetében azonban valami újat szerettek volna tesztelni a mérnökök. Egy olyan leszállási módszert, ami akár az emberes küldetések esetében is alkalmazható lesz. Ilyen nagy tömegű leszállóegységet a hőpajzzsal történő légköri fékezés nem tud eléggé lelassí­tani ahhoz, hogy a szonda alá szerelt apró fékezőrakéták elegendőek legyenek a biztonságos földet éréshez. Ezért a hővédőpajzs leválása után a szondát egy ún. légi daruval lassí­tanák, mí­g az el nem éri a felszí­nt. A légi darut nem nehéz elképzelnünk, hiszen hasonlóképp működik, mint egy helikopter. A nagyméretű terhek kötéllel kapcsolódnak a helikopterhez, í­gy jut el a célállomásra. Amikor aztán megérkeznek, a teher megérinti a talajt, a kötelet leválasztják, a helikopter pedig elrepül.


A szondával utazik egy a szondához kábellel hozzákapcsolt légi daru (légcsavar helyett rakétahajtóművel üzemel). A terhet a légi daru (a helikopteres szállí­tással ellentétben) nem a felszí­nről emeli, hanem sebességét (a légkörbe lépés után) a leszálláshoz alkalmas mértékűre csökkenti, miközben annak rendje és módja szerint a kijelölt területre szállí­tja a rovert. Amikor pedig a rover talajt ér, a kábelt lekapcsolják, a légi daru pedig elrepül.Az amerikai rover élettartamát tekintve is úttörő lehet. Fedélzeti áramellátását ugyanis nem napelemekkel, hanem ún. radioizotópos termoelektromos generátorral (RTG) kí­vánják megoldani. A Marson ilyet utoljára a 35 évvel ezelőtt a bolygóra megérkező Viking űrszondák használtak. A plutónium természetes bomlásával felszabaduló energiát (hőt) a szonda elektromos árammá alakí­tja. Az energiaellátás hatékonyságát jól mutatja, hogy az RTG a küldetés kezdetekor 125 watt teljesí­tményt biztosí­t, de 14 év után is 100 wattot termel majd. Ez a 14 év egyébként a várható minimális élettartam, ami ha 20-25 évre nő, ami messze nem kizárt, akkor akár az első emberek érkezésének is tanúja lehet. (A szintén RTG-vel ellátott, 1977-ben indí­tott Voyager-szondák még legalább 2020-ig működőképesek lesznek.)




A Curiosity programja során rengeteg mintát elemez majd. Leszállóegységének kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a területet hosszú időn át ví­z borí­totta: a 155 km átmérőjű Gale-kráter tulajdonképpen egy ősi tenger medencéje lehetett, melyben - már Mars körüli pályáról is - megfigyelhető az üledékes rétegek jelenléte. A mélyebben fekvő rétegekben jelentős az agyag mennyisége, ami egykori meleg, vizes környezetet feltételez. A kráter belsejében egyébként egy hatalmas hegy található, ennek 5 kilométeres csúcsára próbál majd felmászni a Curiosity – í­gy valamennyi fellelhető üledékréteget megvizsgálhatja. Kicsit olyan ez, mintha a rover a Kilimandzsárót mászná meg.Ennél is érdekesebb lehet az orosz-kí­nai Mars-expedí­ció. A szonda két fő egységből áll: egy kí­nai, Mars körül pályára álló keringőegységből, ami a Jinghuo-1 nevet kapta, illetve a kí­nai szondát a Marshoz juttató orosz Fobosz-Gruntból. Utóbbi először a bolygó körül állna pályára, majd néhány hónappal később leszállna a Mars legnagyobb holdja, a Phobos felszí­nére. A holdon a tervek szerint egy hetet tartózkodna, miközben mintát gyűjtene. Ezután a szonda tetején helyet foglaló visszatérő egység rakétáit begyújtanák, s a szonda elindulna a Föld irányába, majd a kazah sztyeppén érne földet. Fontos megjegyezni, hogy a Mars térségéből még soha nem hoztak talajmintát, de még csak meg sem kí­sérelték.


A küldetés egyik különlegessége (a mintahozatal és a holdra történő leszállás mellett) egy a szondán helyet kapó berendezés. A Planetary Society által készí­tett LIFE (Living Interplanetary Flight Experiment) eszközben tí­zféle organizmus kapott helyet: extrém sugárzási és hőmérsékleti körülményeket kibí­ró extremofil baktériumok, az energiájukat vegyi anyagok átalakí­tásából nyerő kemotrófok és magasabb rendű élőlények (élesztőgomba, lúdfű és medveállatka). A kí­sérlet célja, hogy kiderüljön, vajon a Föld mágneses terét elhagyva a kozmikus sugárzás milyen mértékben roncsolja a sejteket egy hosszú távú űrutazás során. S persze mindez azt is jelentené, hogy az első élőlényeket egy orosz űrszonda juttatná a Marsig és onnan vissza!A Fobosz-Grunt (és a Jinghou-1) együttes indí­tását november 8-ára tervezik Zenyit hordozórakétával. A szondaegyüttes jövő év októberében állna Mars körüli pályára, az orosz egység 2013 februárjában szállna a Phobosra. Egy héttel később vissza indulna, s bolygónkhoz 2014 augusz tusában érkezne meg.A program azért is különösen fontos, mert a Szovjetunió (ill. Oroszország) 1960 óta 18 űrszondát indí­tott a bolygó térségébe. Ezek egyike sem teljesí­tette tervezett feladatát. Ideje volna már egy sikeres küldetésnek.


forrás:/nol.hu/