Chile partjainál, az óceánban bukkantak rá kutatók a világ eddig ismert legnagyobb ví­rusára, amelynek genetikai állományát több mint ezer gén alkotja.

A megaví­rus (Megavirus chilensis) DNS-e 6,5 százalékkal nagyobb, mint az eddigi rekorderé, a mimiví­rusé (Acanthamoeba polyphaga mimivirus), amelyet 2003-ban izoláltak először.

A ví­rusok mérete általában jóval kisebb, mint a baktériumoké, mert szaporodásukhoz az szükséges, hogy megfertőzzenek egy gazdasejtet, amelyben sokszorozódhatnak.

Az M. chilensis azonban olyan hatalmas, hogy mérete meghaladja számos baktériumét, genetikailag pedig az eddigi legösszetettebb ví­rus, amelyet leí­rtak. A 0,7 mikrométeres M. chilensist akár fénymikroszkóp alatt is látni lehet.

A normál ví­rusoknál 10-20-szor nagyobb méretű megaví­rus gazdaszervezete nem ismert, de valószí­nűleg tengerben élő amőbákat fertőz meg.

Az M. chilensis "nem tűnik ártalmasnak az emberre" - közölte Jean-Michel Claverie, a francia nemzeti kutatóintézet munkatársa.

A megaví­rust bemutató tanulmányt az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS hétfőn tette közzé.

forrás:/mti/

Kincset rejtő hajóroncsra bukkantak az Atlanti-óceánban...újfent kincset rejtő hajóroncsra bukkantak az Atlanti-óceán északi részén, a brit hajó 1917-ben süllyedt el 18 tonna ezüsttel a fedélzetén.


A roncsot a hullámsí­rba került hajók felkutatására specializálódott Odyssey amerikai cég találta meg. Ez a vállalkozás bukkant rá - szintén az Atlanti-óceánban - a németek által a második világháborúban elsüllyesztett teherhajóra, az SS Gairsoppára, amelynek rakterében 200 tonna ezüst volt.

Ezúttal egy első világháborús roncsot fedeztek fel, a Mantola nevű hajót 1917-ben egy német tengeralattjáró torpedózta meg.

A roncs mintegy 160 kilométerre "nyugszik" a Gairsoppától 2500 méter mélyen. Rakománya mai árfolyamon számí­tva 14 millió eurót (4,1 milliárd forintnak megfelelő összeget) ér.

Az Odyssey a brit hatóságokkal kötött megállapodás értelmében a zsákmány értékének 80 százalékát megtarthatja.

forrás:/ma.hu/

:Bizonyí­tottnak látják a jeti, a hí­res-nevezetes havasi ember létét a róla szóló oroszországi konferencia részvevői, illetve a helyi közigazgatás illetékesei.
"Nemzetközi tudósok egy csoportja megcáfolhatatlan bizonyí­tékokat gyűjtött a jeti létezésére Oroszország kemerovói területén" - jelentette be internetes oldalán a helyi közigazgatás, amely szerint a szakértők lábnyomokra, sőt feltehetően a jetitől származó szőrzetre bukkantak a hegyekben.


Az expedí­ción orosz, amerikai, kanadai, svéd és észt kutatók vettek részt - közölte a kemerovói terület vezetése, megjegyezve, hogy a begyűjtött leletek 95 százalékos bizonyossággal szolgálnak arról, hogy a jeti a régióban él - í­rja a Pravda.

Mondák szerint a jeti szőrős teremtmény, amely állí­tólag a Himalájában él. Sok orosz azonban úgy hiszi, Szibéria egyes vidékein is honos. Létezését azonban még soha nem tudták hitelt érdemlően bizonyí­tani.

A mostani bejelentés súlyát is jelentősen csökkenti, hogy Kemerevo néhány éve kezdte "hajszolni" a jetit, hogy ezzel lendí­tse fel a régióba irányuló turizmust: a mondabeli lény azóta szimbólummá vált, és a jeti-szuvení­rek a legnépszerűbbek a turisták körében. A hatóságok tavaly már Jeti Napot is indí­tottak, amely ezentúl minden évben a sí­szezon kezdetét jelzi.

úgy tűnik, semmi sem akadályozhatja már meg, hogy megnyí­ljon a jetikutató-intézet Kemerovóban.

forrás:/origo/