Európa-szerte a legjobb állapotban megmaradt őshüllőkövületre találtak Németország déli részén, Bajorországban. .
Az egyelőre név nélküli therapoda 98 százaléka maradt fenn, í­gy világszerte ez az egyik legteljesebb lelet – mondta Oliver Rauhut, a bajor régészeti és geológiai gyűjtemény konzervátora Münchenben.

A 72 centiméter hosszú fiatal állat maradványait az alsó-bajorországi Kelheimben találták. A lelet azért is tudományos szenzáció, mert fiatal állatot nagyon ritkán találnak, ráadásul ennek a példánynak bőr- és szőrdarabjai is fennmaradtak. A különleges fosszí­lia október 27-én kerül közönség elé Münchenben, az ásványtani napokon. A lelet négy napon át lesz látható.

Rauhut irányí­tása mellett elkészült az első szakvélemény is egy nemzetközi kutatócsoport közreműködésével. A dinoszaurusz-szakértők szerint a 135 millió éves fosszí­lia kiemelkedő tudományos jelentőséggel bí­r.

A lelet csupán kétdimenziós, a csontok és az anatómiai részletek nagyon jól megőrződtek. Azt, hogy az állat milyen idős volt elpusztulásakor, nehéz megállapí­tani: erre a koponya nagyságából, a csontok arányából és felszí­néből következtetnek.

A kutatók számára azért is nagy jelentőségű egy-egy fiatal dinoszaurusz maradványainak fellelése, mert ezek vizsgálatából jobban megérthetők és felderí­thetők az evolúciós mechanizmusok.

A theropodák csoportjához tartozó leletekre nagyon ritkán bukkannak a régészek. A fajok nagy részét csak töredékben fennmaradt maradványokból ismerik a szakértők – fejtette ki Dan Ravasz, a müncheni ásványtani napok szervezője. A kövületet Németország kulturális kincsévé nyilvání­tották. Ezáltal drasztikusan csökken financiális értéke és az őshüllő nem hagyhatja el az ország területét.

A nanoszálak izmokhoz hasonlí­tó különleges tulajdonságáról kutatók azt mondták: a szén nanocsövekből font apró kötegek megdöbbentő mértékben képesek feszí­tés közben egyúttal csavarodni is. Az új szál ezerszer jobban csavarodik, mint a korábbi "mesterséges izmok", ami annak köszönhető, hogy a nanocsöveket egy elektromosan vezető folyadékba merí­tették. A tapasztalt hatást egyebek közt miniatűr motoroknál használhatják fel a jövőben

A tanulmányt jegyző nemzetközi kutatócsoportban ausztrál, amerikai, kanadai és dél-koreai szakemberek működtek együtt. Egyik demonstrációjukban olyan motort mutattak be, amelynek percenkénti fordulatszáma megközelí­tette a 600-at, miközben a nanoszál saját súlyánál kétezerszer nagyobb súlyt mozgatott. A különlegesen vékony szén nanocsövek rendkí­vül erősek, százszor erősebbek lehetnek az acélnál.

A nanocsőkötegek olyan egyedi szén nanocsövekből készülnek, amelyek átmérője az emberi haj átmérőjének egy százezred része - magyarázta Ray Baughman, a Dallasban lévő Texasi Egyetem munkatársa, a kutatás egyik vezetője.

A nanocsöveket először összefogják, majd ezeket a lapokat tekerik fel köteggé ahhoz hasonlóan, ahogyan a gyapjúfonál is készül.

Amikor a nanocsőköteg két végére feszültséget kapcsolnak, az átitatásra használt elektrolit ionjai végigfutnak a szálon, amely ennek hatására igen rövid idő alatt induló vastagsága többszörösére tágul, majd eredeti méretére zsugorodik vissza. A nanocsőköteg tekercses szerkezetének köszönhető, hogy eközben csavarodás lép fel.

forrás:/mti/

Egy hatalmas korai kelta naptár nyomaira leltek a Magdalenenberg kelta sí­rdombon.A Magdalenenberg vaskori királyi sí­rdomb a Fekete-erdőben fekszik 740 méter tengerszint feletti magasságban Villingen-Schwenningen város mellett.

Sokáig a boszorkányok találkozóhelyének hitték. 1890-től kezdtek komolyan érdeklődni iránta a régészek, de az csak az 1970-es években azonosí­tottak a helyszí­nen egy nagyon gazdag Hallstatt vaskori kultúrához tartozó Kr. e. 616 körüli időkből származó temetkezést.

A 33 köbméteres területen a feltásári munkálatok a mai napig folynak, mi sem bizonyí­tja ezt jobban, minthogy nemrég Mainzi Német-Római Központi Múzeum - RGMZI - ásatásainak kiértékelésekor egy különleges egybeesést azonosí­tottak a szakemberek.

Kiderült, hogy a Magdalenenberg dombot a csillagok állásának megfelelően épí­tették. A helyszí­nen található sí­rok a kelta naptár részeit képezik.

Az egybeesés feltárására a NASA, amerikai űrhivatal egyik speciális szoftverét használták, ez tette lehetővé, hogy az Kr. e. 618-as égbolt képét virtuálisan újraalkossák, majd összevessék a helyszí­nen talált leletek eredeti pozí­ciójával.



Mint kiderült 136 sí­rt rendeztek az északi félteke csillagképeinek és a Hold-ciklusoknak megfelelően. A Hold-ciklusok pontos számí­tása a kelta naptár sarkpontjait jelentette.

Később a rómaiaknak Nap-alapú naptárszámí­tásának "köszönhetően" Európában teljesen feledésbe merült a Magdelenenberg kövei között eldugott kelta naptári rendszer.

Forrás: Science Daily

beküldte:nordi

Október 15-én az emberek mindenütt a világon az utcákra és a terekre fognak menni.

Amerikától ízsiáig, Afrikától Európáig fel fog kelni a nép a jogait és igazi demokráciát követelni. Itt az idö, hogy mindnyájan csatlakozzunk egy globális, erőszakmentes tiltakozáshoz.

Az uralkodó hatalmak kevesek hasznára dolgoznak, nem foglalkozva a nagy többség akaratával és az emberi és környezeti hatásokkal, amiknek az árát mindnyájunknak kell megfizetni. Ennek a tűrhetetlen állapotnak véget kell vetni.

Egy hangban egyesülve tudatni fogjuk a politikusokkal és az őket szolgáló pénzügyi elittel, hogy a jövőnket mi, a nép fogjuk meghatározni. Mi nem vagyunk tárgyak a politikusok és bankárok kezében, akik nem képviselnek bennünket.

Október 15-én találkozni fogunk az utcákon, hogy elindí­tsuk azt a globális változást, amit mi akarunk. Békésen fogunk demostrálni, beszélni és szervezkedni, amí­g el nem érjük a célunkat.



Itt az idö, hogy egyesüljünk! Itt az idö, hogy a politikusok és bankárok meghallgassanak minket!

Világ lakossága, keljetek föl október 15-én!

forrás:/villágforradalom/facebook/