+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
15
  Labor az Andok gyomrában- Kutatók 1700 méter mélyen
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
szerzö:Koronczay Dávid

Ezerhétszáz méterrel a hegygerinc alatt épülhet meg a déli félteke első föld alatti kutatóközpontja. A projektet az Andok két oldalát összekötő közúti alagút épí­tése teszi lehetővé.

A Chilét és Argentí­nát összekötő, 4700 méter magasságban fekvő Agua Negra-hágó jelenleg csak az ottani nyári hónapok alatt, decembertől márciusig közelí­thetőmeg. A közúti kapcsolat javí­tását egy a hágó alatt megépülő, 14 kilométer hosszúságú alagúttól remélik, amely az Atlanti-óceánt a Csendesóceánnal összekötő autóút részét fogja képezni. Néhány dél-amerikai kutató azonban további lehetőséget lát a várhatóan jövőre induló regionális vállalkozásban.

Az alagút legmélyebben fekvő részét 1750 méternyi szikla választja el a föld felszí­nétől. Ezen a ponton szeretnének létrehozni egy olyan föld alatti laboratóriu mot, ahol a vastag földréteg árnyékoló hatása miatt szinte tökéletes sugárzásmentes körülmények uralkodnak majd. A fizikusok egyetlen részecskét ismernek, amely ezen is képes áthatolni: a különlegesen kis tömegű és más részecskékkel csak nagyon ritkán kölcsönható neutrí­nókat.

Ezeket annyira nehéz észlelni, hogy csakis ilyen, egyéb sugárzásoktól mentes laboratóriumokban figyelhetők meg. Egy, a déli féltekén elhelyezkedő neutrí­nóobszervatórium kiegészí­tené az í‰szak-Amerikában, Európában, Oroszországban és Japánban működő kutatóközpontok munkáját. A neutrí­nók vizsgálatával pontosabban megismerhetjük a részecskefizika törvényeit, valamint a Nap és más csillagászati objektumok működését.

160A sugárzásmentes föld alatti laboratóriumban azonban a biológiai sejtek sérülésének és öregedésének egyik forrását, az ionizáló sugárzásokat is vizsgálhatják. Az itt végzett összehasonlí­tó megfi gyelések segí­thetnek megismerni, hogy pontosan milyen mértékben járul hozzá a kozmikus sugárzás a DNS sérüléseihez és ezen keresztül például a rák kialakulásához.

Végül a geológusok számára is fontos lehetőséget tartogat egy ilyen elszigetelt kutatóközpont. Az alacsony háttérzaj miatt ugyanis ideális helyszí­nt jelent különlegesen érzékeny szeizmográfok számára. Ugyanakkor éppen egy olyan területen helyezkedik el, amely geológiai szempontból igen érdekes, mivel itt bukik le az óceáni lemez a Dél-amerikai-lemez alá, miközben létrejön az Andok hegység, a folyamatot pedig jelentős szeizmikus aktivitás kí­séri. Ennek tanulmányozása közelebb vihet mind az itt fekvő országokat fenyegető földrengésveszély, mind a föld globális működésének pontosabb megismeréséhez.

A jelenlegi tervek szerint a különféle kisebb és nagyobb kí­sérletek és berendezések számára a közúti alagút közelében három nagyobb, többszintes föld alatti termet alakí­tanak ki. Ennek költségét 11 millió euróra becsülik, ez az egész közlekedési alagút költségének csupán egy százalékát jelenti. Az ANDES (Agua Negra föld alatti kí­sérleti helyszí­n) nevet viselő központ működtetéséhez a két ország mellett várhatóan Brazí­lia ésMexikó is csatlakozni fog.

forrás:/nol/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
15
  Titokzatos labirintusok az Andok mélyén
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: fulldragon
Több ezer kilométeres, máig feltáratlan, titkokkal övezett labirintusrendszer húzódik a dél-amerikai Andok-hegység alatt, Ecuadortól Perun át Chiléig.
Az Andok-hegység alatt húzódó kontinensnyi méretű labirintusrendszernek – amelyet a magyar származású Móricz János fedezett fel még a hatvanas években – több fontos kamrája máig megfejtetlen anyagokat, titkokat őriz.

így azt még most sem tudjuk, kik, hogyan, mikor és miért épí­tették?
A rejtélyes földalatti épí­tményekben ugyanis többek között arannyal bevont múmiákat, arany állatszobrokat találtak. De a leghihetetlenebb és számunkra óriási jelentőségű lelet több száz aranytábla, melyen olyan í­rás van, ami azonosnak tűnik azzal a rovásí­rással, amit a magyarok még a Honfoglalás után is használtak.

A legfontosabb kamrák perui terület alatt vannak. Az egyik barlang több, mint ezer kilométer hosszú, összeköttetésben áll még az inka birodalom fővárosával, Cuscóval is. Ennek a szakasznak a bejárata Peru északi részén található, Cajamarca tartomány Ninabamba nevű településétől három órányi gyalogútra. Aki meg akarja csodálni a labirintust, annak nehéz terepre kell felkészülnie. Az utolsó szakasz ugyanis egy kiszáradt folyómederben vezet, ahol 3-5 méter magas köveken kell keresztülmászni. A bejáratánál pedig egy ví­znyelőn át ömlik egy folyó vize a barlang egy részébe.

Emiatt csak egy igen szűk nyí­láson át lehet bejutni a labirintusba, ahol már csak kúszva mehetünk tovább az alig ötven centis járatban. Ez a szűk járat egy óriási, körülbelül 100 négyzetméteres csarnokba vezet. Innen egy lejtős oldalfolyosón lehet lejutni körülbelül száz méter mélyre. Ahogy lejjebb jut az ember, a folyosók egyre kifinomultabbak, egyre jobban megmunkáltak. Mindkét oldalon időnként szobafélékbe léphetünk be, ajtónyí­lással, néhol még ablakkal is, sőt, még egy fürdőszobát is találhatunk.

A barlangrendszer másik része Ecuadorban található, ide gyakorlatilag lehetetlen eljutni a „beavatottak” segí­tsége, helyismerete nélkül. Az esőerdőben ugyanis két, krokodiloktól hemzsegő, veszélyes sodrású folyón kell átkelni. Ráadásul az ecuadori kormány „radioaktiv” sugárzásra hivatkozva lezárt több lejáratot.
Ez az indoklás valószí­nűleg nem teljesen alaptalan, a barlangok erős elektromagnetikus hatásáról ugyanis több tudós és felfedező is emlí­tést tett már

A labirintus nem csak a gépekre, az emberekre is különös hatással van: aki lejutott, energikus volt végig, senki sem lett éhes vagy fáradt, és a túrázók elvesztik az időérzéküket is. Ez lehet a magyarázata annak a történetnek, amit az észak-perui Ninabamba faluban mesélt két helyi ember, akik sok évvel ezelőtt lemerészkedtek, és amikor úgy döntöttek, hogy egy nap után visszatérnek, kiderült, már 3 napja keresték őket.

[]
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
15
  Titkolják: nem élte túl az utazást a rakéta utasa
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: fulldragon
..Hí­rügynökségi jelentések szerint valamikor szeptemberben kudarccal végződhetett egy indí­tás Iránból. Egy rhesusmajmot szerettek volna az űrbe küldeni...


Az iráni hivatalos szervek „természetesen” nem közöltek semmiféle részletet az űrkí­sérletről. Az információ, miszerint egy Kavoshgar-5 jelzésű rakétával egy élő rhesusmajmot (rhesus makákót) indí­tottak, az AFP hí­rügynökség szerint az iráni tudományos miniszter helyettesétől származik. Ugyanő mondta, hogy a start nem kapott nyilvánosságot, mivel a kitűzött célokat nem sikerült elérni. Ebből arra lehet következtetni, hogy az 120 km magas, 20 perces űrugrásra küldött állat nem élte túl az utazást – í­rja az Űrvilág portál.

Korábban ismert volt, hogy az iráni űrprogram következő lépéseként egy majmot indí­tanának. Ezt februárban jelentette be maga az iráni elnök, majd márciusban az erre a feladatra épí­tett kapszula egy példánya – még élő utas nélkül – Kavoshgar-4 rakétával el is indult Iránból. Nem Föld körüli pályára állt űreszközről, hanem egy űrugrásról volt szó. Még a szeptemberi kudarc előtt nyilatkozva, az Iráni Űrügynökség vezetője öt majom repülésre való felkészí­téséről beszélt. A sikertelenül végződött kí­sérlet feltehetően visszaveti az ázsiai ország ambiciózus űrterveinek megvalósí­tását. A cél ugyanis idővel embert juttatni a világűrbe (talán 2020-ig), majd a Holdra is (2025-ig). Egyelőre nem jelöltek ki újabb időpontot a következő majomindí­tási kí­sérletre.

Az elmúlt időszakban Irán a hordozórakéta-fejlesztések terén ért el eredményeket. Júniusban a második iráni űreszközt, a Rasad-1 földmegfigyelő műholdat Safir rakétával állí­tották pályára. Tavaly Kavoshgar-3 rakéta hátán utaztak élőlények (egy patkány, két teknős, férgek) egy űrugrásra. Nyugati megfigyelők szerint az iráni űrprogram veszélyes, hiszen a rakéták esetleg katonai célra is átalakí­thatók és felhasználhatók. Iránban cáfolják, hogy ilyesmire készülnének.

forrás:/168ora/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
15
  Szörnyű vulkánkitörés a láthatáron - durvább lesz, mint az Eyjafjallajökull?
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: fulldragon
Szakértők szerint bármelyik pillanatban kitörhet a Katla vulkán, hamufelhőbe borí­tva Európát. Az Eyjafjallajökull vulkánnál sokkal nagyobb tűzhányó erupciója lényegesen nagyobb fennakadást okozna a légi közlekedésben, mint korábban emlí­tett, kimondhatatlan nevű társa.


A szigetcsoport déli szegletében elhelyezkedő tűzhányó, melyet egy gonosz trollról neveztek el, nagyobb magmakamrával bí­r, mint a 2010-es fennakadásért felelős Eyjafjallajökull. Utolsó kitörése 1918-ban volt és körülbelül egy hónapig tartott, súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. A tűzhányót takaró jég egy része megolvadt és elárasztotta a gazdaságokat.

Szeizmológusok aggódva figyelik a Katla alatti morajlásokat, melyek egy küszöbön lévő kitörés előjelei is lehetnek. Apróbb rengéseket észlelnek a vulkán körül, melyek egyre erősödnek, nem kevés aggodalomra adva okot. Múlt héten egy négyes erősségű rengést mértek a szakemberek a tűzhányó környékén, mely Piall Einarsson, az Izlandi Egyetem geofizikus professzora szerint egyértelműen a hegy nyugtalanságát jelzi. A szeizmológusok és az egyetem geológusai a katasztrófavédőkkel együtt azon dolgoznak, hogy felkészí­tsék az esetleges kitörésre a környékbeli településeket, mint amilyen a 300 lakosú Ví­k is. A katasztróvavédők evakuálási tervet készí­tettek, valamint ideiglenes házakat állí­tottak fel, de attól tartanak, hogy amennyiben a vulkán kitör, kevesebb, mint egy órájuk lesz kitelepí­teni az embereket - í­rja a Daily Mail.

A Katla ezt megelőzően a nyáron adott komolyabb életjelet magáról. Július 9-én egy kisebb váratlan jökulhlaup, jeges áradat indult meg a vulkánt borí­tó Mí½rdalsjökull gleccseren, melynek következtében a Múlahví­sl folyó leszakí­totta a felette lévő hidat. A szigetország kutatói szerint vélhetően egy nagyon kicsi, úgynevezett freatikus kitörés mehetett végbe a jég alatt, amely az olvadékvizet létrehozhatta, de ez elég bizonytalan. Freysteinn Sigmundsson geofizikus véleménye szerint arra is van esély, hogy a jelenség csupán geotermális aktivitáshoz köthető".

Azonban van pár megfigyelés, melyek arra utalhatnak, hogy valójában egy nagyon kicsi kitörés történhetett a Katlán. Egyrészt intenzí­v szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető, mely a magma mozgására utalhat a kürtőben. Másrészt a gleccseren található üstszerű beszakadás mélyült, illetve továbbiak keletkeztek, melyek körül repedések jelentek meg. Mindez arra utal, hogy egy jelentős hőhatás érte a gleccsert. A kitörés következtében a kaldera feletti jégtakaró egy kisebb területen megroggyant és egy 50 méter mély beszakadás keletkezett - olvasható a Tűzhányó Blogon.

forrás:/stop.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák