Vincent van Gogh nem öngyilkos lett, hanem meggyilkolták – állí­tja egy jövő héten megjelenő, Pulitzer-dí­jas szerzőpáros által í­rt életrajz.

A van Gogh-mí­tosz központi eleme a festő öngyilkossága, melyet gyakorlatilag mindenki kész tényként fogadott el – mostanáig. Vasárnap azonban a CBS legendás 60 minutes cí­mű műsora a Steven Naifeh és Gregory White Smith szerzőpáros által í­rt új életrajzon alapulva új szemszögből dolgozza fel minden idők egyik legjelentősebb alkotója életének tragikus végét.

A Pulitzer-dí­jas szerzők ugyanis nem kevesebbet állí­tanak, mint hogy van Gogh nem öngyilkos lett, hanem megölték 1890 júliusában a franciaországi Auvers-ben.

„A lövésnek soha semmilyen fizikai bizonyí­téka nem volt. A fegyvert nem találták meg” - olvasható a könyvben. A szerzők kiemelik, hogy van Gogh (aki „egyáltalán nem ismerte a fegyvereket”) nem hagyott búcsúlevelet.

A golyó a festő hasának felső részén hatolt be „szokatlan, rézsútos szögben – nem egyenes, ahogyan az egy öngyilkosság esetében várható lenne”.

A szerzők feltételezése szerint a gyilkos van Gogh egy barátjának tinédzser testvére lehetett, aki fegyvert hordott magánál és aki többször is szándékosan hergelte a festőt addig, amí­g az ki nem borult.

Kérdés persze, hogy van Gogh, aki az (ön)gyilkossági kí­sérlet után még két napot élt, miért nem vádolta meg feltételezett gyilkosát a merénylet elkövetésével, miért adott ehelyett „tétova, nem meggyőző és furcsán határozatlan” vallomást. A szerzők válasza az, hogy Vincent van Gogh valójában örömmel fogadta a halált és nem állt szándékában büntetni azt, aki elhozta neki a véget.

forrás:/Kí­vül tágasabb/

Cardiff, New York, 1869. október 16. – Egy városszéli tanyán kővé vált férfitetemre bukkannak kútásás közben.

Az Egyesült íllamok történetének egyik legnagyobb átveréseként számon tartott „Cardiffi í“riás” ötlete egy New York-i szivarkészí­tő, George Hull fejéből pattant ki. Hull meggyőződéses ateistaként élte az életét, és 1867 elején vitába keveredett egy metodista pappal azzal kapcsolatban, hogy valóban éltek-e óriások a Földön. A pap egy bibliai szakaszra, a Genezis 6:4-re hivatkozott, amely szerint „í“riások éltek akkor a földön, amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők hí­res hősei.”

Hullt nagyon felkavarta a vita és a pap makacssága, ezért úgy döntött, próbára teszi a hí­vő metodista közösséget. Chicagóba ment és felbérelte Edward Burghardt német szobrászt, hogy titokban kifaragjon neki egy „kővé vált óriást”.

Hull meghagyta, hogy a műnek a lehető legvalóságosabbnak kell lennie, ezért Burghardt különböző vegyszerekkel is lekezelte a kész óriást, hogy minél öregebbnek, és minél emberibbnek látsszon. A szobrot ezután Hull vasúton elszállí­ttatta az unokatestvére, William Newell farmjára, ahol hamarosan megkezdődött a kútásás.

Az óriás eddig a pontig több mint 2600 dollárjába fájt Hullnak – a nagy felfedezés után azonban sátrat állí­tottak a kút köré, és 25 cent belépődí­jat szedtek mindenkitől, aki a saját szemével akarta látni a kővé vált óriást. A dí­jat két nappal később megduplázták, a kí­váncsi embereket azonban ez sem tarthatta vissza. Hull rövid idő alatt több mint 30,000 dollárt szedett össze a kamu óriás mutogatásával, majd az egészet megfejelte még 23,000-rel, amikor pár hónap múlva fogta, és a látványosság jogait eladta egy ötfős szindikátusnak.

Ekkor került a képbe a Cardiffi í“riás történetének másik főszereplője, P.T. Barnum, aki 50,000 dollárt ajánlott az eszméletlen tömegeket megmozgató óriásért, a tulajdonosok viszont nem kértek belőle. Barnum nem esett pánikba, inkább kifaragtatta a saját „Cardiffi í“riását”, majd turnéra indult vele, és azt hangoztatta, hogy a másik óriás hamisí­tvány.

A helyzet akkor vált menthetetlenné, amikor a két utazó cirkusz 1870-ben egyszerre ért New York Citybe – és a tulajdonosok kénytelenek voltak bevallani az igazat. A helyzet pikantériája, hogy az első óriás tulajai akkor már hónapok óta perben álltak Barnummal, 1870. február elején azonban a bí­róság kimondta, hogy Barnumot semmiképpen sem lehet elí­télni azért, mert egy valóban hamis óriásról kijelentette, hogy nem igazi.

A „Cardiffi í“riás” a felfedezése napjától kezdve hatalmas tömegek vonzott, a tudományos közösség azonban nagyon gyorsan kijelentette, hogy nem hisz Hull sztorijában. Hull azonban nem a tudósok, hanem egy bizonyos metodista pap reakciójára volt kí­váncsi, és el is érte, amit akart – a metodista egyház ugyanis egy emberként szállt sí­kra az óriás eredetisége mellett.

Barnum szobrát ma Detroitban lehet megnézni a Marvin’s Marvelous Mechanical Museumban, mí­g az „eredeti” órás a cooperstowni Farmer’s Museumban került kiállí­tásra, mint az Egyesült íllamok történetének egyik legnagyobb átverése.

Forrás: Hí­r24

Az Oxford Brookes Egyetemen megtervezett bambuszbicikli természetes anyaga olyan erős, mint az acél, ugyanakkor olyan könnyű vele dolgozni, akár a szénszállal. Mint a tervezők elmondták: inkább e tulajdonságok miatt gondoltak a bambuszra, mintsem környezetvédelmi szempontokból – í­rta a BBC online. A kerékpárt a yorkshire-i Raw Bikes cég gyártja. A tervezett 1750 fontos (közel 600 ezer forintos) ár azonban elárulja, hogy nem tömegterméknek szánják.

A mountainbike elkészí­téséhez a megfelelő bambusz kiválasztása volt a legnehezebb feladat, mivel igazán jó minőségben viszonylag kevés bambuszféle áll rendelkezésre Angliában – emlékezett James Broughton, az egyik tervező, az egyetem technológiai kutatóközpontjának vezetője.

Az anyag különleges edzésére is szükség volt, mivel a bambusz a nedvesség hatására lágyul, nyúlik, a szárazságtól viszont zsugorodik. Tulajdonságai egyébként is változóbbak, mint a rendszerint biciklik vázának használt acélé.

A prototí­pust, aminek elkészí­tésében a kutatóintézet diákjai is részt vettek, a másik tervező, Shpend Gerguri tesztelte a nyáron egy hegyikerékpár-versenyben.
Beszámolója szerint a 620 kilométeres alpesi túrán a bambuszbicikli tökéletesen vizsgázott.

forrás:/mti/

Világszerte összesen közel ezer városban tartanak vagy tartottak tüntetést, a világgazdaság helyzete és a vállalatok kapzsisága ellen tiltakozva, ennyien csatlakoztak az Egyesült íllamokban több mint egy hónapja indult "Foglaljuk el a Wall Streetet" mozgalom felhí­vásához.Legalább hetven ember megsérült - köztük 30 rendőr - , amikor tüntetők és rendőrök csaptak össze Róma központjában, ahol a legtöbben gyűltek össze a szombatra és vasárnapra világszerte meghirdetett demonstrációk közül. A rendőrök könnygázzal, ví­zágyúkkal, gumibotokkal oszlatták az üzleteket, autókat, pénzkiadó automatákat rongáló randalí­rozókat, akiket a békésen demonstráló többség is igyekezett nyugtatni.

A randalí­rozók felgyújtották az olasz védelmi minisztérium egyik melléképületét. Az épületben, amelyet körülbelül száz, fekete álarcot viselő ember vett körül, nem sokkal délután öt óra előtt csaptak fel a lángok. Felgyújtottak több autót is, köztük egy páncélozott rendőrségi járművet. A tűzoltók a többi, békésen tüntető több tí­zezer felvonuló miatt csak nehezen tudtak a helyszí­nre jutni.

A BBC szerint eddig a római a legnagyobb azok közül a tüntetések közül, amelyeket a"Foglaljuk el a Wall Streetet" mozgalom szimpatizánsai szerveztek szombatra és vasárnapra a világ több nagyvárosában. Az utcára vonulók a politikusokkal, a kapzsi cégekkel szembeni elégedetlenségüket fejezik ki. A szervezet interneten közzétett felhí­vásához az Egyesült íllamok, Európa és ízsia több nagyvárosában is csatlakoztak. Az Egyesülés A Globális Változásért nevet viselő online oldal szerint 82 ország 951 városa vesz részt a hétvégi megmozdulásokban. "Emberek a világon, október 15-én keljetek fel! Itt az idő, hogy egyesüljünk! Itt az idő, hogy meghallgassanak minket!" - olvasható a weboldalon.


Japán fővárosában, Tokióban nagyjából kétszáz ember vonult az utcára, különböző transzparenseket a magasba tartva. Néhány tüntető be is öltözött, volt, aki óriáspanda-jelmezt vett magára. Az ausztráliai Melbourne-ben és Sydney-ben is a vállalatok kapzsisága ellen tüntettek a mozgalomhoz csatlakozók. "Tüntetőink meg akarják mutatni, hogy szolidárisak a New York-i mozgalommal, és demonstrálnak az ausztrál embereket érintő kérdésekért is" - mondta az egyik melbourne-i szervező. "Tudjuk, hogy jobb helyzetben vagyunk, mint amerikai társaink, de a mi országunkban is vannak gondok" - fogalmazott. A szervezők azt kérték a tüntetőktől, hogy vigyenek magukkal hálózsákot vagy bármit, hogy az utcán tölthessék az éjszakát.

A dél-koreai Szöulban egy bank épülete előtt tüntettek az emberek. "Leginkább a gazdasági kérdések miatt emeljük fel a hangunkat. Ki kell dolgoznunk a világ problémáira a megoldást" - mondta az egyik ottani szervező. A mozgalom tüntetéseket szervez Kenya, Dél-Afrika, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Mexikó és Venezuela főbb városaiban.

A brit főváros, London üzleti negyedében található értéktőzsde előtt délben kezdtek gyülekezni a tüntetők, délután a rendőrség több embert őrizetbe vett, itt körülbeül ezren tiltakoztak. Berlinben ezrek gyülekeztek a városközpontban, Frankfurtban ötezerre becsülték az Európai Központi Bank épülete körül gyülekezőket, de tüntettek Kölnben és Münchenben is. Madridban tí­zezrek gyülekeztek, fiatalok, középkorúak és idősek vegyesen.




Portugália nagyobb városaiban is tí­zezrek vonultak utcára. Itt főleg a kormány megszorí­tó gazdaságpolitikája ellen tüntettek. Ennek keretében megszüntetnék a havi ezer euró felett kereső köztisztviselők, illetve a nyugdí­jasok a 13. és a 14. havi járandóságát, és növelnék a munkaidőt. Lisszabonban ötvenezerre tették a tüntetők számát.

Az Egyesült íllamok nagyvárosaiban több mint egy hónapja tartanak a tiltakozások a gazdasági rendszer és a vállalatok kapzsisága ellen. Az Occupy Wall Street mozgalom résztvevői a madridi fiatalok mintájára New York belvárosában, az üzleti negyedhez közel eső parkban táboroznak több hete. Szombaton itt is volt felvonulás, a mozgalom Facebook-oldala szerint ötezren gyűltek össze, a BBC több száz fős menetről adott hí­rt

Budapesten is tartottak rendezvényt az Erzsébet téren, ahol egyebek mellett a munka törvénykönyvének megváltoztatása ellen tiltakoztak.

forrás:/origo/