Szerző: Kustánczi Norbert

Harold Camping semmit nem bí­z a véletlenre, legyen szó munkáról, vallásról vagy a világvégéről. Ez utóbbinak történetesen még az idejét is tudja. Már megint.

Nostradamus óta sok önjelölt jós jövendölte már meg a világ pusztulását különféle katasztrófákat vizionálva. Harold Egbert Camping évek óta jósolgatja szorgosan, mikor áldozik le az emberiségnek. A nyugdí­jas amerikai keresztény-rádiós műsorvezető először idén május 21-re jövendölte Jézus eljövetelét, majd ezt követőn tüzet és járványokat látott, melyek elborí­tják bolygónkat, milliók halálát és apokalipszist. Ez utóbbit egész pontosan október 21-re, azaz most péntekre jövendölte. Az lenne tehát a nap, amikor a világ egyszerűen megszűnik létezni.

Az idős férfi már korábban is kiáltott apokalipszist, 1988-ban és ’94-ben. Akkor azonban cserbenhagyták földöntúli érzékei. A látnok állí­tja, a tévesztések oka pusztán az, hogy rosszul értelmezte a jeleket.

Ettől azonban - szerinte - az Étélet Napja még nagyon is eljött, sőt, május 21. óta jelen van, csak nem fizikai, hanem spirituális módon.

"A Biblia rendkí­vül könyv. Persze sok a tényszerűség benne, de sok a spiritualitás is. Nehéz rájönni, mikor, hogy kell megközelí­teni" - magyarázza Camping. Bár az idős jós május 21-gyel félrelőtt, az októberi világvégéről nem hajlandó lemondani. "Nem változtatjuk meg a dátumokat. Mi csak lelki sí­kon nézzük a dolgot. Október 21-ben azonban nem lesz semmi spirituális, hiszen a Biblia szerint az egész világ elpusztul, úgy ahogy van. í‰s nagyon gyorsan történik majd!" - összegezte.

A látnok legutóbbi jóslatai káoszt okoztak követői közt. Voltak akik otthagyták munkahelyüket, mások eladták ingóságaikat, egy anya pedig még két gyermekét is megpróbálta megölni az apokalipszisre hivatkozva.

Camping azonban mossa kezei, szerinte ő nem felelős senki döntéseiért, egyetlen feladata, hogy jámbor bibliataní­tóként közvetí­tse Isten üzenetét. A bölcs öreg azonban saját vagyonán nem adott túl az í­téletnaptól félve. íllí­tása szerint május és október közt neki is élnie kellett valamiből, í­gy nem lett volna értelme azt elajándékoznia.
Bár nem tartja magát felelősnek a májusi fiaskó miatt, a média nyomására mégis kisajtolt magából egy bocsánatkérés-félét. „Ha az emberek azt akarják, kérjek bocsánatot, megtehetem.

Harold Camping

"Nem láttam mindent olyan jól, ahogy szerettem volna, de ez egyáltalán nem zavar, hiszen nem vagyok zseni. Amikor hibázom, kimondom, hogy hibáztam. Ezt most is megtettem."

A férfi azokról az adományokról is beszélt, amiket a rádió hallgatóitól az ige terjesztésére gyűjtött. Persze nem kí­ván visszaadni egy centet sem, mivel úgy gondolja, a lehető legbölcsebben tudja elkölteni a felajánlott összeget.

A Camping-féle jóslat szerint a világvége egyébként október 21-én 18 órakor várható, bár azt nem tudni, melyik időzóna szerint. Az emberiség dolga tehát péntek estefelé csupán bámulni az eget és esetleg kikészí­teni egy törölközőt.


forrás:/fn24/

Már több kritika is megjelent a fénysebességet állí­tólag átlépő neutrí­nók ellen, amelyek alapjaiban ráznák meg a modern fizikát.Mint arról idén szeptemberben beszámoltunk, fizikusok bejelentése szerint a neutrí­nó nevű részecskék átlépték a fénysebességet, annak húszmilliomod részével. A bejelentés azonnal nagy szakmai vitákat váltott ki: ha ugyanis sikerül igazolni az eredményt, akkor megdől a fizika egyik alaptörvénye és Einstein speciális relativitáselmélete.

Egy október 17-én az arXiv.org oldalon megjelent és a Physical Review Lettersben rövidesen megjelenő tanulmány máris komoly érveket hoz fel a fénynél gyorsabb neutrí­nók ellen.

Andrew Cohen és a Nobel-dí­jas Sheldon Glashow, a Boston University fizikusai szerint ha a jelenség valóban fellépett volna, akkor annak nyomait látni kellene a neutrí­nók energiavesztésében, erre utaló nyomok azonban nincsenek - í­rja a Science hí­rszolgálata.

Mint azt korábban leí­rtuk, az OPERA nevű kí­sérletben neutrí­nók száguldanak a genfi CERN-ből a Rómától délre fekvő Gran Sasso föld alatti laboratóriuma felé, 730 kilométer hosszan a földkéregben.
Ennek a neutrí­nónyalábnak a vizsgálata során mérték a fénysebességnél nagyobb értéket.

Az elmélet szerint a földkéregben haladó neutrí­nóknak - bármennyire is nagy az áthatolóképességük - energiát kellett volna veszí­teniük a földkéregben való haladásuk közben. Ehhez hasonló jelenséget régóta vizsgálnak ví­zben és más anyagokban, amelyekben a fény sebessége kisebb, mint a világűrben.

Az energiavesztést, illetve az abból adódó sugárzást (Cserenkov-sugárzás) sem az OPERA, sem a másik Gran Sasso-kí­sérlet, az ICARUS nem mérte.

"Eléggé meg vagyunk győződve arról, hogy a kí­sérlet rossz" - mondta Sheldon Glashow a Science hí­rszolgálatának az OPERA-kí­sérletről.

"A bejelentés óta több kritika is megjelent a fénynél gyorsabb neutrí­nók ellen, de egyik sem igazán meggyőző, bár a kí­sérlet eredményében magam is kételkedem. A részecskeelmélet egyik legnagyobb alakja, a Nobel-dí­jas Glashow szerint az OPERA-kí­sérlet nyilvánvalóan hibás, mert a fénysebességnél gyorsabb neutrí­nónak, amennyiben léteznek, sugárzással el kellene veszteniük az energiájukat.

Ez azért furcsa, mert a neutrí­nó semleges részecske, és eddig Cserenkov-sugárzást csak elektromosan töltött részecskére figyeltek meg" - mondja Horváth Dezső, MTA KFKI RMKI és az ATOMKI részecskefizikusa.

A kí­sérleti eredmények ellenőrzése során megvizsgálják az OPERA által használt két atomórát is. Felmerült, hogy Einstein általános relativitáselmélete miatt a két óra nem egységesen "jár", az egyikre ugyanis nagyobb gravitációs erő hat, mint a másikra.

"í‰rdekes a groningeni Ronald van Elburg ellenvetése, de számomra nem igazán meggyőző. Feltételezi ugyanis, hogy egyetlen GPS műhold adja a két jelet és az a CERN-Gran Sasso vonalon mozog. Relativisztikus hatás miatt a gyorsan mozgó GPS 32 nanoszekundummal rövidebb időt jelezne, mint a földhöz rögzí­tett órák.



Valójában nagyon valószí­nűtlen, hogy ugyanazt a műholdat lássák 730 kilométerrről, és hogy az éppen a két laboratórium közötti egyenesen mozogjon. A GPS-helymeghatározás egyszerre legalább 4 műholdra épí­t, és azok igen gyorsan mozognak, különböző irányban. Ha az egyik neutrí­nó repülési idejének meghatározásánál tényleg volna egy olyan nagy, 32 nanoszekundumos hiba, az a következő neutrí­nónál biztosan más érték volna, esetleg éppen ellenkező irányú, és í­gy legfeljebb kissé növelné a mérés szisztematikus bizonytalanságát, de nem lehetne hozzáadni a mért átlagos értékhez, ahogy a szerző feltételezi. A 32 32 nanoszekundumos különbség nagynak tekintendő, hiszen a fény az alatt csaknem 10 métert tesz meg, és a GPS igazi (katonai) pontossága annál sokkal jobb" - mondja Horváth Dezső.

forrás:/origo/

Közvetlen összefüggést találtak kutatók a Facebookon lévő ismerősök száma és bizonyos agyterületek mérete között, alátámasztva azt a hipotézist, amely szerint az internetes közösségi oldalak használata képes változásokat előidézni az emberi agy szerkezetében. De az is előfordulhat, hogy akinek az agyában bizonyos régiók nagyobbak, több kapcsolatot tud teremteni és fenntartani.

A University College London munkatársaként dolgozó Ryota Kanai és kollégái mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) révén térképezték fel 125 egyetemista agyát. A kutatók az agy fizikai tulajdonságai és a közösségi viselkedés közötti összefüggést vizsgálták. A résztvevők mindegyike aktí­v Facebook-felhasználó volt átlagosan 300 baráttal, de a legsűrűbben netezőknek több mint ezer ismerősük volt a közösségi oldalon.

Az eredményeket egy negyven egyetemistából álló kontrollcsoport segí­tségével ellenőrizték.

A szakemberek közvetlen összefüggést találtak a Facebook-ismerősök száma és az emlékezésben, az érzelmi reakciókban és a közösségi viselkedésben fontos szerepet játszó négy agyterület szürkeállomány-sűrűségének – vagyis a nagyagy külső rétegének – mértéke között.

A vizsgált területek között szerepelt az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amygdala is, amelyről korábbi vizsgálatok már bebizonyí­tották, hogy nagyobb méretű azoknál, akik közösségibb életet élnek, több családtagjukkal tartják a kapcsolatot és sok barátjuk van. A szakemberek mostani eredményei szerint a négy terület közül csak az amygdala szürkeállományának vastagsága függ össze a résztvevők tényleges barátainak számával, mí­g a többi régió az internetes ismerősökkel van arányban.

A Proceeding of the Royal Society B cí­mű folyóiratban megjelent tanulmány szerzői ugyanakkor elismerték, hogy továbbra is hiányzik az ok-okozati összefüggés pontos meghatározása. Vagyis nem tudni biztosan, hogy a Facebook-ismerősök száma miatt növekednek-e meg az agy bizonyos régiói, vagy az eleve nagyobb területek miatt tud valaki több kapcsolatot teremteni és fenntartani.

"Az izgalmas kérdés most az, hogy ezek az agyterületek időről időre változnak-e. Ennek kiderí­tése ugyanis segí­thet megválaszolni a kérdést, vajon az internet valóban képes-e megváltoztatni az agyunk szerkezetét" – mondta Kanai.

forrás:/mti/

Szerző: Babos Krisztina

Kuriózumnak számí­tó leletre bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum restaurátorai: a tasnádi református templomban őrzött faláda rejtett fiókjában 50 darab kagylóhéjat találtak, melyek közepén egy-egy aranycsepp van. Ugyanott fedeztek fel 31 darab 17. századi ezüst pénzérmét és 54 darab 18–19. századi bronzpénzt is, valamint egy í­rott dokumentumot, mely tulajdonképpen egy leltár a titkos fiók tartalmáról.

„Aranygyöngyök”.

A szakemberek szerint a lelet valódi ritkaságnak számí­tA múzeum igazgatóhelyettese, Szőcs Péter tegnap sajtótájékoztató keretében kifejtette: a kagylók és a bennük talált megkeményedett aranypor a 16. századból származhat, amikor felújí­tották és átfestették az akkor még katolikus templomként szolgáló kegyhelyet.

íllí­tólag valódi ritkaságról van szó, hasonló lelet ugyanis mindeddig nem került elő. Pakulár István tasnádi református lelkész elmondta: igen rossz állapotban volt a láda, ezért kérte fel a múzeumot, hogy restaurálják. Ebben egyébként korábban a templomi kegytárgyakat tartották, melyek az idők során eltűntek, a láda pedig a toronyban volt évekig. A leletre a múzeum egyik restaurátora, Bolos Ioan talált rá a láda bal oldalán elrejtett kis fiókban.

Mint kiderült, a munkálatok során feltűnt neki egy furcsa zörej, amire nem talált magyarázatot, ekkor kezdte gyaní­tani, hogy van valahol egy titkos rekesz. Arra pedig, hogy pontosan hol kell keresnie, egy ceruzával í­rt szöveg alapján jött rá. A láda bal oldalán levő fiókon ugyanis az áll, hogy „Délczeg Elek végrendelete a fiókban elhelyezve. 1895 27/III”. A fiókot alaposabban megvizsgálva a szakember arra is rájött, hogy ez dupla aljú, itt találta meg a kagylóhéjakat és az érméket. A református egyházközség tulajdonában levő leletet szakemberek vizsgálják majd meg, hogy többet tudjanak meg a kagylóhéjak eredetéről és rendeltetéséről.

forrás:/kronika.ro/

szerzö:Kereszturi íkos

A német ROSAT műhold az előrejelzések szerint október 21-23-a környékén zuhanhat vissza bolygónkra. Az amerikai UARS esetéhez képest itt valamivel kisebb tömegben, de nagyobb számban várhatók töredékek. A légköri belépés helye és ideje még nem ismert.

Újabb nagy mesterséges hold zuhan vissza a Föld légkörébe. A ROSAT űrtávcső megsemmisülése nyomán több maradék darab hullhat bolygónkra, mint a nemrég bekövetkezett UARS műhold elégésekor. A végleges helyszí­n és időpont csak órákkal az esemény előtt jelölhető ki, a töredékek jelenlegi ismereteink alapján az északi és déli szélesség 53. foka között bárhol becsapódhatnak.

A 2,4 tonnás ROSAT űrtávcső német-brit-amerikai együttműködés keretében startolt 1990. június 1-jén. A műhold közel 8 éven keresztül sikeresen üzemelt, hivatalosan 1999. február 12-én fejeződött be küldetése. A röntgencsillagászati megfigyeléseket végző űrobszervatórium valamivel kisebb, mint a nemrég lezuhant UARS műhold, azonban várhatóan háromszor több darab marad vissza belőle, amelyek elérhetik a felszí­nt. Az űreszköznek nincsen működőképes, a légköri belépés helyének befolyásolására alkalmas hajtóműve, ennek megfelelően szinte bárhol lehullhatnak darabjai.

A ROSAT október 12-én még 240 kilométer magasan keringett a földfelszí­n felett, ami a ritka felsőlégkör súrlódása miatt lassan csökken. A becslések alapján október 21-23. között jut a légkör annyira sűrű részébe, hogy ott meteorként felizzik. Eközben darabjaira esik, szerkezetének egy része elég, de mintegy 1,6 tonnányi anyaga érheti el a felszí­nt.

A ROSAT műhold fantáziarajza

A becsapódás helyszí­ne egyelőre nem ismert, az 53. északi és déli szélességi kör között bárhol sor kerülhet rá. A modellszámí­tások alapján az űrtávcsőnek körülbelül harminc darabja érheti el a Föld felszí­nét, a legnagyobb test maga a távcső tükre lehet, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is. A töredékek várhatólag 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszí­nbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban, ahol a legnehezebb darabok jutnak a legmesszebbre az első felizzás helyétől.

forrás:/origo/

A legfiatalabb bolygóbébit fedezték fel amerikai és ausztrál csillagászok, akik kutatásaikról a NASA Goddard Űrkutatási Központjában számoltak be szerdán.A felfedezésről a The Astrophysical Journal cí­mű szaklapban jelenik meg tanulmány.

A kutatók a hawaii Mauna Kea csúcson üzemelő Keck obszervatórium tí­zméteres teleszkópjaival végeztek megfigyeléseket, amelyek segí­tségével a 450 fényévnyire, a Bika (Taurus) csillagképben figyeltek meg az LkCa 15 katalógusjelű csillagot.

Az égitest az úgynevezett T Tauri változócsillagokhoz tartozik, amelyek fényes fiatal, alig egymillió éves csillagok - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hí­rei között és a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hí­rportálon.

Amit a csillagászok felfedeztek, nem más mint egy forró "bolygókezdemény" a csillagot körülvevő, hideg gázokból és porból álló protoplanetáris korong közepén. A felvételek tanúsága szerint a planétaembrió az anyacsillag és a protoplanetáris korong közötti résben helyezkedik el, mohón habzsolva fel az azt alkotó gázokat és port.



"Az LkCa 15b katalógusjelű planéta egy szuper-Jupiter méretű gázóriás és ötször fiatalabb, mint az eddigi 'ifjúsági' bolygórekorder" - hangsúlyozta Adam Kraus, a Hawaii Egyetem csillagászati intézetének asztronómusa.

A protoplanetáris korong, vagy proplid általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós (anyagbefogási) korong, amelyben gáz és szilárd részecskék keringenek. Ezen részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze. Az akkréciós korongok anyaga általában abból a ködből származik, melyben a csillag létrejött.

forrás:/mti/

szerzö:Pesthy Gábor

Az EU legfelsőbb bí­rói szervezete, az Európai Bí­róság (European Court of Justice) által kedden nyilvánosságra hozott döntés szerint a jövőben illegális minden olyan eljárás szabadalmaztatása, amely emberi embriókból származó őssejteken alapul.

Az Európai Bí­róság rendelkezése az EU mind a 27 tagállamára vonatkozik, és nem lehet ellene fellebbezni. A rendelkezés megtiltja minden olyan eljárás szabadalmaztatását, amelyekben emberi embriót pusztí­tanak el, annak bármely állapotában. A tiltás a már meglévő sejtvonalakkal kapcsolatos kutatások alkalmazására is vonatkozik.

A bí­róság az 1973-as Európai Szabadalmi Egyezménynek (European Patent Convention) azzal a szakaszával indokolta a döntését, amely megtiltja a "társadalmi renddel és erkölccsel ellentétes" találmányok szabadalmaztatását. A bí­róság kifejti, hogy bármilyen eljárás, amely emberi embrió elpusztí­tásával jár, megsérti ezt az alapelvet, és ezért nem szabadalmaztatható. Kimondja, hogy a tiltást akkor is alkalmazni kell, ha embriók nem szerepelnek a szabadalmi leí­rásban, vagy a csoport olyan szabadalomért folyamodik, amely nem pusztí­tja el magát az embriót.

Egyetlen kivétel, ha valaki olyan eljárást akar szabadalmaztatni, amely az embrió "hasznára" válik, például olyan génhibát javí­t ki az embrióban, amely egyébként betegséghez vezetne.

Bár a döntés nem érvénytelení­ti azonnal az embrionális őssejtekkel kapcsolatos Európában - elsősorban az Egyesült Királyságban - bejegyzett szabadalmakat, de a szabadalmak gyakorlatilag érvényesí­thetetlenek lesznek, mondta Clara Sattler de Sousa e Brito szabadalmi ügyvéd.

"Ez a bí­rósági döntés most azt jelenti, hogy az eddig a hasonló szabadalmak kifejlesztésére és védelmére költött igen komoly pénzek elvesznek, hiszen a szabadalmak már közlésre kerültek, viszont ezentúl szabadon felhasználhatók a bennük leí­rt eredmények. így a kutatóintézetek vagy vállalkozások elveszí­tik a szabadalmak értékesí­téséből remélhető bevételt, ami további kutatómunkát tenne lehetővé" - mondta Sarkadi Balázs kutatóorvos.

A szakember szerint ennél talán még fontosabb, hogy a ma már gyógyszerként törzskönyvezhető őssejt-terápiák kifejlesztése is elmaradhat, hiszen a nagyon nagy pénzeket igénylő állatkí­sérleteket vagy klinikai vizsgálatokat nem fogja senki finanszí­rozni, ha nem tudja szabadalmakkal védeni a későbbi felhasználást.

Beszámolók szerint a kutatók "döbbenettel és haraggal fogadták a döntést", amelynek előzménye a Greenpeace környezetvédelmi lobbicsoport 1999-es kezdeményezése. A környezetvédők megtámadták azt a szabadalmat, amelyet két évvel korábban kapott Oliver Brüstle (jelenleg a Bonni Egyetem kutatója) idegrendszeri sejtekkel kapcsolatos kutatásaihoz.

"Ezzel a szerencsétlen döntéssel az európai kutatók több évi eredményeit teszik semmissé, és adják át ezeket a nem európai országoknak" - mondta Brüstle.

"Nagyon sajnálatos, hogy a bí­róság ezt a nézőpontot tette magáévá" - mondta Ian Wilmut, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, akinek csoportja hozta létre Dollyt, az első klónozott emlősállatot.

"Ez a döntés valószí­nűleg azt jelenti majd, hogy az Európában - egyes esetekben európai alapí­tványok pénzéből - végzett alapkutatásokat nagy valószí­nűleg a világ más részein fogják továbbfejleszteni és felhasználni."

"Ez kártékony döntés, amely gátat vet az orvostudományban alkalmazott őssejtterápiáknak" - mondja Pete Coffey, a University College London kutatója. "í‰ppen most nyertem el egy nemzetközi dí­jat a New York-i Őssejt Alapí­tványtól az őssejtkutatásoknak a klinikai gyakorlatba való átviteléért, most mégis azt kell tapasztalnom, hogy Európa, az a kontinens, ahol ezeket a kutatásokat végzem, alapvetően erkölcstelennek nevez engem."

Pete Coffey és munkatársai bí­ztató eredményeket értek el az időskori makuladegeneráció - a retina vaksághoz vezető károsodása - őssejtes gyógyí­tásában. A kutatók embrionális őssejtekből álló "foltot" ültettek be patkányok retinájába, és ezzel sikerült visszaadni az állatok látását. Coffey bí­zik abban, hogy a hamarosan kezdődő emberi klinikai vizsgálatokat még nem érinti hátrányosan a mostani döntés. Más kutatók úgy vélik, hogy az idegsorvadással járó betegségek és a cukorbaj kezelésében is jelentős szerepet játszhatnak az embrionális őssejtek.

Az embrionális őssejtkutatásokkal kapcsolatban régóta megoszlanak a vélemények. Magzatvédők, különböző egyházak és civil szervezetek sokszor hangoztatták ellenérzésüket a témával kapcsolatban. Az Egyesült íllamokban sem mindig támogatták ezeket a kutatásokat. 2001-ben például George W. Busch korlátozta az embrionális őssejtkutatásokra fordí­tható szövetségi támogatást, ezt a korlátozást csak 2009-ben oldotta fel Barack Obama elnök. A mostani európai bí­rósági döntés szigorúságában azonban minden eddigi korlátozást felülmúl, és valószí­nűleg arra kényszerí­ti a kutatókat, hogy Európán kí­vül folytassák kutatásaikat. Ezenkí­vül felértékeli az indukált pluripotens őssejtekkel (amikor kifejlett testi sejteket, például bőrsejteket alakí­tanak vissza őssejtekké) kapcsolatos kutatások jelentőségét.

Sarkadi szerint az iPS-sejtek további fejlesztését ez a döntés valóban támogathatja, ugyanakkor az őssejtekre (í­gy az iPS sejtekre is) vonatkozó, már szabadalmazott módszerek vagy eljárások elveszí­thetik a szabadalmi jogokat, í­gy ezen a területen is kaotikussá válnak az alkalmazások.

forrás:/origo/