Egy újabb érv, miért találhatnak a csillagászok a jövőben nagyobb eséllyel Földhöz hasonló exobolygókat.

A Herschel Obszervatórium mérései alapján csillagászok először észlelték hideg ví­zgőzt tartalmazó poros korongot egy közeli - 175 fényévre található - fiatal - nagyjából tí­z millió éves - csillag körül.

A fejlődő TW Hydrae csillag körüli bolygórendszerben később, mikor stabilizálódik a naprendszer, több óceánok borí­totta bolygó "fejlődhet ki".

"A hideg pára azt jelzi, hogy annyi ví­z található a TW Hydrae naprendszerben, hogy akár ezer földi óceánt is meg lehetve velük tölteni", állí­tja Michael Hogerheijde a holland Leideni Obszervatórium csillagásza.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány messzebb menő következtetéseket is levon a felfedezés alapján. Az eredmények azt sugallják, a Föld-szerű vizes bolygók gyakoribbak lehetnek a Világegyetemben, mint ahogy azt eddig feltételezték.

Forrás:/ NASA /

szerzö:Kereszturi íkosA legutóbbi becslések szerint szombaton vagy vasárnap lép be a Föld légkörébe és izzik fel a ROSAT nevű német röntgenműhold. Mint arról nemrég részletesen beszámoltunk, már fékeződik a ritka felsőlégkörben a német ROSAT műhold. A közel mikorbusz méretű, a használatból már több éve kivont űreszköz visszatérése szombaton vagy vasárnap esedékes. A legutolsó információk alapján a ROSAT október 20-án 200 kilométer magas pályán, 88 perc alatt kerülte meg a Földet. Kis keringési magassága ellenére igen halvány objektum, megfigyelése kifejezetten nehéz, ezért nem sok fénykép látott róla napvilágot. Az alábbi, most közölt képet egy hete készí­tették. Az űrtávcsőből közel 30 darab, összesen 1,6 tonnányi töredék élheti túl a felizzást. A becsapódás helyszí­ne egyelőre nem ismert, az 53. északi és déli szélességi kör között bárhol sor kerülhet rá. A modellszámí­tások alapján az űrtávcső legnagyobb darabja maga a távcső 400 kilogrammos tükre lehet, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is. A töredékek várhatólag 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszí­nbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban, ahol a legnehezebb darabok jutnak a legmesszebbre az első felizzás helyétől. A becslések alapján 1:2000-hez az esély arra, hogy bárkit eltalál a ROSAT egy lezuhanó darabja a Földön. Ez tehát annak a valószí­nűsége, hogy egyáltalán embert talál el valamelyik töredék a közel 7 milliárd főből, ezen belül 1:700 000-hez az esély arra, hogy ilyen eseményre a műholdat felbocsátó Németország területén kerül sor. A statisztika szerint pedig 1:14 trillióhoz az esély, hogy egy adott embert eltalál egy töredék - utóbbi tehát valamivel nagyobb, mint az UARS műholdnál, azonban itt is majdnem elhanyagolható, és nagyságrendekkel kisebb, mint egy közúti baleset valószí­nűsége. A számí­tások alapján például 60 ezerszer nagyobb eséllyel csap valakibe a villám, mint hogy eltalálja a műhold egyik töredéke.

A ROSAT műhold pályája a Föld körül, illetve a légköri belépés szimulációja (AGI)

forrás:/origo/

Mi villog a felhők alatt?
Nem mindennapi fényjáték jelent meg Peruban, a Machu Picchu környékén. A felvételt egy repülőből rögzí­tették, annyi biztos, hogy nem autó száguldozott a ködfelhő alatt, ugyanis a hegyek miatt ez képtelenség. De akkor mi látható a képeken?


Most már nem csak az égen fedezhetünk fel élesen villogó fényeket, hanem fordí­tva is? Miközben repülünk, a földön jelennek meg a hihetetlennek tűnő jelenségek, ráadásul egy ekkora történelmi jelentőségű helyszí­nen. A felvételen látható villanások valóban misztikusak, és olyan erővel rendelkeznek, hogy a sűrű felhőkön keresztül is kitűnően látszanak. Képes ember hasonlót létrehozni, vagy most tényleg eljöttek az idegenek

forrás:/stop.hu/