szerző: Éles Csilla-Asajah Spiritiszta

A totem az az állat, olykor növény vagy tárgy, amelynek a primití­v népeknél egy-egy nemzetség, törzs hagyományaiban kiemelkedő szerepe van; a nemzetség, a törzs vagy az egyén gyakran őseként tiszteli.
Maga a szó indián eredetű, az ototeman kifejezésből ered, jelentése, testvéri kapcsolat. Az odzsibve indiánoknál a szó jelentése nemzetség, ami arra a természetfeletti rokonságra utal, amely a törzs és a totem között van. A totem tiszteletével szoros összefüggésben áll az ősök - vallási illetve mágikus eszmékkel és szokásokkal átitatott - kultusza, a benne való hit öröklődik, és egy életre szólóan megmarad. A totemeket csaknem mindig tabuk védik, amelyek gyakorta egymással elválaszthatatlanul összefonódtak. Sok esetben a totemet el kell kerülni, csak rí­tus alkalmával szabad a vele való érintkezés.

A totemről kezdetben azt hitték az antropológusok, hogy olyan tárgy, amelyet a primití­v emberek őseikként tiszteltek. A totem azonban lehet valamilyen élő lény vagy élettelen tárgy, elképzelhető a totem vadállatként, vagy ehető növényi élelemként, de kőként, sziklaként is.A totemek eredetéről, cselekvéseikkel kapcsolatban mondák maradtak fenn. Az ausztrál bennszülöttek egyes csoportjai, totemősöktől származtatják magukat, de nem derült ki, hogy azok emberek vagy állatok voltak. Ezek a lények, miután eltűntek, nyomukban sziklák, kövek maradtak, és ahol ezek az ősök jártak, idővel szent hellyé váltak a bennszülöttek számára.

A pápuák számos totemhőse közül a tengeri sas és ember felesége, éjjelenként disznóvá változtak; a kí­gyó fiának fejéből nőtt ki az első kókuszpálma, lányának testéből nyí­lvesszőket készí­tettek; gólya totemhősűket nem sikerült megsütni parázson. A bal oldali kolibri jelentésű Vicilopocstli megí­gérte az aztékoknak, hogy elviszi őket egy olyan vidékre, ahol kiválasztott népként élhetnek. Kecalkoatl, a közép-amerikaiak teremtő istene, a tollas kí­gyó, hangyává változva bejut a hangyabolyba, hogy kilopja onnan a kukoricamagokat, és odaadja az embereknek.

Az ókori Kí­nából, Egyiptomból és Görögországból sokféle totemmí­tosz maradt fenn. A kí­naiak totemállata a fecske, de totemhit lelhető fel Jao császár és Lao-ce születése körül, a császár anyja a vörös sárkánytól esett teherbe, Lao-ce anyja meg egy hullócsillagtól. A görögök totemhiedelmeit őrzik például a Mürmidónok, a hangyák, a thesszáliai akháj törzs; a félig kí­gyó, félig ember Kekropsz,

Athén földből született első királya; a vad Kentaurok, vagy a lófejű asszony, a földanya Démétér. Az Athénét és Aszklépioszt útjaikon kí­sérő bagoly és a kí­gyó ugyancsak totemállatok. Róma városát alapí­tó Romulust és Rémust szoptató anyafarkas, vagy például a szeplőtelen fogantatás is totemként fogható fel. A keresztények körében megjelenő isten báránya vagy a szentlelket megtestesí­tő galamb szintén totem.

A fából faragott, földbe ásott, festett totemoszlopok sokfélék lehetnek, ismertek emlék- és cí­meres oszlopok, sí­rjelző- és temetkezési oszlopok valamint tetőszerkezetet tartó ház-, kapu- és üdvözlő oszlopok. Utalhatnak gazdát cserélő házra, ví­zparton pedig a ví­zpart tulajdonosára. A temetkezési oszlop, az elhunyt földi maradványait jelzi. Csúfolódó oszlopot állí­tanak a fiaskót szenvedett, felsült embernek.

Ezeket a totemoszlopokat elsősorban az Amerika északi, észak-nyugati részén élő indiánok készí­tik. A totemoszlopokat szimbolikus állatokkal és szellemekkel dí­szí­tik, vannak családi legendákat elmesélő oszlopok, a csúfolódó oszlopokra pedig egy fejjel lefelé néző fejet tesznek

forrás:/facebook/

Szerző: Horváth István

Egy 3,3 milliárd fényévnyire levő csillag halála újabb bizonyí­tékot szolgáltatott a szupernóvák és a gammavillanások kapcsolatáról. Jelenleg a Naprendszerben fellelhető és a Föld körül keringő mesterséges holdak naponta átlagosan egy gammakitörést észlelnek. Ezen kitörések egyik fajtájának feltételezett forrása a nagyon nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanása.

Az összeroskadó csillagmagból létrejövő hipernóvának, mint magyarázó modellnek helyes voltára már meggyőző bizonyí­tékot kaptunk 9 évvel ezelőtt. 2003. március 29-én a GRB 030329 jelű gammakitörés hozzánk eléggé közel villant fel ahhoz, hogy az eseményt követő megfigyelések a kitörések titkának megoldásához közelebb vezethessenek.

Ezen túlmenően a röntgentartományban észlelő mesterséges holdak a lökéshullám által összenyomott és felheví­tett oxigén ugyanolyan jellemzőit találták, mint amilyenek a szupernóvákban figyelhetők meg.

Igy a csillagászoknak sikerült egy viszonylag közeli, 2 milliárd fényév távolságú gammakitörés utófényét megfigyelni, amelyik igen hasonló volt egy szupernóváéhoz.

A kitörést követő utófény optikai szí­nképe csaknem azonos volt az 1998-ban megfigyelt SN1998bw szupernóváéval.

Az emlí­tett két eseménnyel együtt 2012 elejéig összesen öt olyan gammakitörést figyeltek meg a kutatók, amelyek helyén a kitörés után pár nappal szupernóva-robbanást is észleltek.

Az elmúlt hónapban sikerült egy újabb, ezekhez hasonló jelenséget megfigyelni. Az április 22-én felfedezett kitörést, mely értelemszerűen a GRB120422A nevet kapta, a Swift gammakitörés-megfigyelő műhold fedezte fel. A 2004-ben felbocsátott Swift eddig több száz gammakitörést figyelt meg. Ezek közül mintegy harmaduknak ismerjük a távolságát. A megfigyelt robbanások többsége 8-13 milliárd fényév távolságra történt. De a "közelebbi" kitöréseket is csak néhány napig vagyunk képesek az óriástávcsövekkel megfigyelni. Bár a többségük szülőgalaxisát sikerül megfigyelni, eddig csak néhány esetben sikerült szupernóvát is észlelni a csillagászoknak. Ezért nagy jelentőségű az újabb felfedezés.

A GRB 120422A kitörést a tőlünk 3,3 milliárd fényévre lévő 21 magnitúdós halvány galaxisban fedezték fel. A galaxis és a kitörés vöröseltolódása, tehát távolsága megegyezik (0,283). A szupernóva, mely az SN2012bz nevet kapta, a napokban éri el maximális fényességét.
További megfigyelése a Hubble Űrtávcsővel, valamint a világ legnagyobb teleszkópjaival segí­thet megérteni a fizikai kapcsolatot a gammakitörések és a hipernóvák között. Nem tudjuk, hogy minden hipernóva gammakitöréshez vezet-e, de a csillagászok úgy gondolják, hogy minden 100 000 szupernóvára jut egy hipernóva. Ez napi egy kitörést jelent, ami nagyjából annyi, amennyit megfigyelünk. Csaknem bizonyos, hogy a csillag magja, amely egy hipernóva közepén van, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy fekete lyukká roskadjon össze, í­gy minden megfigyelt gammakitörés egy fekete lyuk megszületését jelzi.

forrás: /csillagaszat.hu/

Stephen Hawkingot már régóta mindenféle gépek veszik körül, ezek teszik lehetővé számára, hogy képes legyen valamiféle kommunikációra a külvilággal. Ez a környezet újabb elemmel szaporodott: a tudós fején megjelent egy hetyke kis fekete "fejpánt", amelynek célja az, hogy szilárdan megtartson egy gyufásdoboznyi méretű könnyű kis készüléket.

Az iBrainnek nevezett, egyszerű külsejű szerkezet egy olyan kí­sérletnek az alkotóeleme, amelynek célja, hogy a hosszú ideje az amiotrófiás laterális szklerózisnak vagy Lou Gehrig-kórnak nevezett betegség által megbéní­tott tudóst képessé tegye kommunikálni pusztán a gondolatain keresztül.

(A hazipatika.com-on olvasható leí­rás szerint az amiotrófiás laterálszklerózis - amyotrophiás lateralsclerosis, ALS, Lou Gehring-betegség - az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség.

A beteg végül teljesen elveszí­ti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem működnek. A betegség 1939-ben került az érdeklődés középpontjába, amikor végleg kettétörte a New York Yankees baseballcsapata hí­res tagjának, Lou Gehringnek a karrierjét.)

A iBrain azoknak az új generációs hordozható neurális - különleges algoritmust használó - eszközöknek az egyike, amelyeket arra terveztek, hogy segí­tségükkel észlelhetővé és megfigyelhetővé váljanak például az alvási apnoéra, a depresszióra vagy az autizmusra utaló jellemzők. Az iBraint kifejlesztő csapatot a 32 éves neurológus, Philip Low, a NeuroVigil nevű San Diegó-i cég vezérigazgatója irányí­tja. úgy gondolják, az ő eszközük megfelelő alternatí­vája lehet a drága alváslaborok által használt, több tucat elektródával preparált, gumiból vagy műanyagból készült "fejfedőknek" - arról nem is beszélve, hogy az alváslaborok általában megkövetelik, hogy a beteg ott töltsön egy egész éjszakát. "Az iBrain valós időben képes az adatgyűjtésre, miközben a vizsgált személy a saját ágyában fekszik, TV-t néz vagy bármi mást csinál" - fogalmazott a The New York Times tudósí­tójának nyilatkozva Philip Low.

Felfogni az agy elektromos hullámait

A készülék egyetlen csatornát használ az agyból érkező elektromos hullámok felfogására. Ezek a hullámok azok, amelyek a különböző tevékenységekkel vagy gondolatokkal együtt változnak, vagy a betegségek kí­sérő agyi rendellenességekre utalnak.

Ezeknek a nyers hullámoknak a kiolvasása azonban igen nehéz feladat, mert áthaladnak az agy számos redőjén, majd a koponyán is, í­gy értelmezésükhöz különleges algoritmusra van szükség: ennek első változata volt Philip Low PHD-munkája 2007-ben a Kaliforniai Egyetemen.

"Az alapötlet az, hogy megnézzük: ha Stephen képes elméjét következetes és megismételhető minták létrehozására használni, vajon akkor egy számí­tógép képes-e lefordí­tani azokat mondjuk egy szóra, egy betűre vagy egy a gép számára értelmezhető parancsra" - fejtette ki Low a Hawkinggal kapcsolatos kí­sérletről.

A kutatók elutaztak Hawkinghoz Cambridge-be, ráadták az iBrain fejpántját, és megkérték: képzelje el, hogy jobb kezével éppen egy gumilabdát markolgat.

A fizikus természetesen valójában nem tudta mozgatni a kezét, de agyának motorikus kérge továbbra is kiadja ezt a parancsot, ezáltal pedig az agyban elektromos hullámok jönnek létre.

A Spearsnek elnevezett algoritmus képes volt jelekként felismerni Hawking gondolatait, és a négyzethálón "tüskék" sorozataiként jelení­tette meg azokat. "Tudni akartuk, hogy történik-e valami a jelekkel - magyarázta a vezérigazgató -, és tényleg tapasztalhattuk a változást". A NeuroVigil azt tervezi, hogy ezt a vizsgálatot ALS-ben és más neurodegeneratí­v betegségben szenvedők nagyobb csoportján is megismétlik.

Hawking képes kommunikációra!

A kutatók az előzetes eredményeket Hawking kommunikációs képességének jeleként tekintik, jóllehet az a betegség előrehaladtával egyre csökken. A 70 éves tudós számára - akinek nevéhez kulcsfontosságú elméleti fizikai alapvetések kötődnek (valamint Az idő rövid története cí­mű bestseller) - most egy egyszerű üzenet létrehozása is néhány percet vesz igénybe. Infravörös szemüveget visel, amely felveszi arcának rángatózását, a Cambridge-ben dolgozó teamje pedig szinkron módon követi ennek az "arcdetektornak" a változásait.

"Low és a cége kiváló munkát végzett ezen a területen - fogalmazott maga Hawking - í‰n abban a reményben veszek részt a projektben, hogy gyakorlati tanácsokkal is el tudom látni a NeuroVigilt. Szeretném segí­teni a kutatást, ösztönözni az erre a területre irányuló beruházásokat, és ami a legfontosabb: némi jövőbeli reményt nyújtani azoknak, akiknél ALS-t vagy valami más, neurodegeneratí­v elváltozást diagnosztizáltak orvosaik."
A fizikus más kutatókkal is együttműködött már gondolatainak hatékonyabb megosztása érdekében. Az Intel mérnökei nemrégiben készí­tettek számára egy személyre szabott számí­tógépet, amely a tudós mimikáját követő infravörös szemüveggel van összeköttetésben, valamint - a speciális monitorok mellett - kapcsolódik hozzá egy hangszintetizátor és egy webkamera is a Skype használatához.

Az Intel olyan új arcfelismerő szoftvert fejlesztett ki ehhez a környezethez, amely képes nyomon követni a véleménynyilvání­tást jelző finom változásokat, és segí­thet Hawking jobb kommunikációjában.

Másokat is ösztönöz a megoldás

Low-tól független tudósok azt mondják, hogy ösztönzően hat rájuk az iBrainben rejlő potenciál.
"A készülék az egyik legjobb egycsatornás agymonitorozó megoldás" - nyilatkozta Ruth O'Hara, a Stanfordi Egyetem orvosi kara pszichiátriai és magatartástudományi intézetének docense, aki az autizmus vizsgálatánál szándékozik használni az iBraint.

Terry Heiman-Patterson, a Drexel Orvostudományi Egyetem neurológusa felfedte: megbeszéléseket folytat a NeuroVigillel, hogy ALS-betegeken kipróbálhassa a készüléket. Ez egyben lehetőséget kí­nálna arra is, hogy az iBrain hatásfokát össze lehessen vetni a többcsatornás és elektródák sokaságát használó eszközökkel.

"Low azt kutatja, hogyan lehet felismerni a különböző szándékokra utaló jeleket. A dolog azért különösen izgalmas, mert úgy néz ki, hogy valóban képes lesz megcsinálni Stephen Hawking és a többi, ALS-ben szenvedő beteg számára - vélekedett Heiman-Patterson. - A betegek azon túl is szeretnének kommunikálni, hogy szemük behunyásával igent vagy nemet jeleznek. E-mailt akarnak küldeni, le akarják kapcsolni a villanyt, de még inkább arra vágynak, hogy értelmes beszélgetést folytathassanak."

Az iBrainhez hasonló célú eszközöket annak értékelésére is használják, hogyan válnak be a kí­sérleti neurológiai gyógyszerek a klinikai vizsgálatok során. A NeuroVigil mindazonáltal még nem árulta el, hogy mennyibe kerül a készülék.

A cég 2009-ben megállapodást kötött a Hoffmann-La Roche gyógyszergyártó óriással az iBrain teszteléséről, de ezeknek a korai vizsgálatoknak az eredményeit még egyik fél sem hozta nyilvánosságra.

A NeuroVigilnek az a stratégiája - amiként Low megfogalmazta -, hogy végigvigye a klinikai vizsgálatokat a Roche-sal és más, iparági, illetve tudományos partnerekkel, végül pedig megszerezze a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyeket az amerikai gyógyszer-ellenőrzési hatóságoktól.

Ma még a grimaszok gyorsabbak

Low úgy tervezi, hogy ezen a nyáron újra találkozik Hawkinggal Cambridge-ben, hogy közösen mutassák be a kezdeti eredményeket egy július elején rendezendő neurológiai találkozón. A NeuroVigil továbbra is kész együttműködni a fizikussal és munkatársaival, hogy tovább finomí­tsák a Hawking gondolatai által generált jeleket megfejteni hivatott technológiát. "Egyelőre úgy gondolom, hogy a grimaszaim gyorsabbak, mint az agyszámí­tógép interfész - í­rta egy asszisztensének küldött e-mailben Hawking -, de hogy ez a helyzet megváltozzon, használni fogom Low rendszerét."

Sok munka van még hátra azonban, beleértve a tudós agyhullámainak integrációját olyan számí­tógépekkel és eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára a kommunikációt. "Hát nem lenne csodálatos - tette fel Low a költői kérdést -, hogy egy olyan elme, mint amilyen Stephen Hawkingé, még egy kicsivel jobb kommunikációra legyen képes?"

forrás:/richpoi/

Románia nem ratifikálja a hamisí­tás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA), mí­g azt Brüsszelben nem módosí­tják - közölte a kormányfő a RoNewMedia 6.0 elnevezésű IT konferencián, szerdán.

„Addig nem ratifikáljuk az ACTA-t, amí­g az Európai Parlament nem módosí­tja azt úgy, hogy ne sérüljön a szellemi tulajdonhoz és a magánélethez való jog. Nem csak az én, hanem a román állampolgárok elektronikus levélfiókjába sem hagyhatom, hogy az internetszolgáltató bebújjon – fejtette ki múlt héten a témával kapcsolatban Victor Ponta, miniszterelnök.

Az ACTA egy hamí­sí­tás elleni kereskedelmi megállapodás az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült íllamok, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült íllamok, a Svájci íllamszövetség, a Szingapúri Köztársaság és új-Zéland között.

A nagy felháborodást kiváltott ACTA ellen több európai ország fellépett: megfellebbezték és megtagadták a jóváhagyást.

Korábban a Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett kormány a beiktatást követően bejelentett: Románia felfüggesztette a hamisí­tás elleni nemzetközi kereskedelmi ratifikálását, amí­g az Európai Unió (EU) luxembourgi bí­rósága nem foglal állást a kérdésben.

manna.ro/mediafax/realitatea.net

szerző: Pesthy Gábor

Látványos optikai csalódást állí­tott elő egy grafikus: a képen hullámzó ví­z felett egy forgó tengeri csillag látható. Szerkesztőségünk egyes tagjainak alig fordult el a csillag, mí­g mások bármikor meg tudták mozdí­tani. í–nnek forog?

Kezdje olvasni ezt a szöveget! A szöveg olvasása közben a látása perifériáján a ví­z kavarog, és a tengeri csillag elfordul, miközben a háttér felett lebeg.

A képet Kaia Nao (a vadvilágot megfestő Joe Hautman álneve) készí­tette

A kép valójában mozdulatlan, a mozgást az agy hozza létre. Az illúzió az úgynevezett perifériális sodródás jelenségét használja ki, hogy mozgást lássunk ott, ahol nincs. A szí­nek közti eltérő kontraszt miatt tűnik úgy, hogy a csillag és a háttér ellentétes irányba mozog.

forrás:/origo/

Elővették azt az elméletet, mely szerint bolygónk egy gigantikus élőlény.Gaia-hipotézisnek hí­vják azt az ökológiai elméletet, melynek a lényege, hogy a Föld bolygó összes élő és élettelen egy szorosan összefüggő rendszert alkot, amely képes fenntartani létezésének feltételeit.

A létezés fenntartásához szükséges működést, azaz a belső környezet dinamikus állandóságát homeosztatikus működésnek hí­vják és az élettan legfontosabb jellemzője. Ezzel határozzák meg, mi élő és mi nem az. Csak az élő szervezetek bí­rnak ezzel a tulajdonsággal.Az úgynevezett Gaia-hipotézis ezt vetí­ti ki a Földre. Az elmélet Dr. James Lovelocktól származik, aki a NASA megbí­zásából a lehetséges marsi életet tanulmányozta a hetvenes években.

James Lovelock definí­ciója szerint a Gaia: "A föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; kibernetikai rendszer, mely maga képes a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet kialakí­tani és fenntartani."

(The Daily Galaxy)

Amerikai tudósok most ismét elkezdtek a Gaia-teóriával foglalkozni. Szerintük az óceáni élőlények - makroalgák és fitoplanktonok - kénkibocsátásával lehetne cáfolni vagy bizonyí­tani a Gaia-elméletet.

A kén a tizedik leggyakoribb elem az Univerzumban és rengeteg szervetlen és szerves vegyületben megtalálható. A kénkibocsátás ciklusai kritikus szerepet játszanak a földi éghajlatváltozásban, az ökoszisztémák alakulásában.

A tudósok szerint a kénkibocsátás ciklusait a szerves dimetil-szulfid és a dimetil-szulfonio-propionát vegyületekben a kénizotópok mérésével lehet meghatározni.

A Marylandi földtani tanszéken jelenleg még folyik a kutatás, amellyel az éghajlatváltozás megjósolhatóságát is elemzik. A kutatók közben remélik, hogy emellett végre sikerül választ találni a nagy kérdésre is: mennyire tekinthetünk élőlényként Földünkre?

forrás:/hir24/