+ A | - a | Visszaállít
2012. szept.
27
  A sör az atomvillanást is túléli
Kategória: Egyéb őrültségek - Közzétette: fulldragon
A hidegháború alatt az amerikaiak azt is tesztelték, egy esetleges atomháború után mi marad fogyasztható.

A városi legenda úgy tartja, hogy a II. világháború után, a 40-es évek végén egy interjú során megkérdezték Albert Einsteint, milyen fegyverek várhatóak a következő világháborúban. A hí­res fizikus erre annyit válaszolt:

"Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megví­vni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel." Nemrég napvilágra került információk szerint sör is lesz.

Az amerikaiak ugyanis az 1955-ben, a nevadai sivatagban elvégzett 14 nukleáris kí­sérlet során nemcsak házakat épí­tettek, hanem teljesen be is bútorozták azokat, a minél élethűbb eredményekért. S bár az atomvillanást Indiana Jones nem élte volna túl a hűtőben, úgy tűnik, hogy a sör igen.

A folyékony kenyérhez legközelebbi robbantást 300, mí­g a legtávolabbit 1600 méterre hajtották végre, azonban a dobozos malátának meg se kottyant a 20-30 kilotonnás töltet. Felbontás után a sör iható maradt, igaz csak "vészhelyzet esetére" javasolták, mivel a biztonságosságát csak "rövidtávon" garantálták.

Az egészben a legmegdöbbentőbb, hogy a tesztek szerint az atomvillanás nem rontott a sör í­zén - persze egy atomháború után ezen már senki nem aggódna.

Forrás:/Restricted Data/Hí­r24/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2012. szept.
27
  Hatalmas gázfelhő veszi körbe galaxisunkat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
szerző: sg.hu


Csillagászok egy hatalmas gázfelhőt fedeztek fel, ami beborí­tja galaxisunkat. Ha a Tejút körüli felhő méretét és tömegét sikerül megerősí­teni, azzal megfejthetünk egy régi csillagászati rejtélyt is.


A felhő - szakszóval haló - hatalmasnak tűnik, több százezer fényév lehet az átmérője. A tudósok szerint főként hidrogénből áll, némi oxigénnel és más elemekkel vegyí­tve. A haló hőmérsékletét, méretét és tömegét a NASA Chandra röntgentartományban működő űrtávcsöve, az ESA XMM-Newton űrobszervatóriuma és a japán Suzaku műhold adatai alapján becsülték meg. A kutatók meggyőződése, hogy a haló tömege választ adhat az úgynevezett "hiányzó barion problémára".

A barionok olyan szubatomi részecskék, melyek minden alapvető kölcsönhatásban részt vesznek, közéjük tartoznak a csillagok és galaxisok atomjait felépí­tő protonok és neutronok. A világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló elméletek szerint sokkal több barionnak kellene lenni, mint amit látunk.

Valójában az a barion mennyiség, amit saját helyi kozmikus szomszédságunkban felleltünk, csupán fele az elméletek szerinti mennyiségnek. Az új kutatás szerint, ami az Ohio íllami Egyetem csillagászának, Anjali Gupta nevéhez fűződik, a Tejutat is körbe vevő, galaxisokat beburkoló gázhalók lehetnek a hiányzó barionok többségének a rejtekhelyei. "Bár vannak bizonytalanságok, Gupta és kollégáinak munkája az eddigi legjobb bizonyí­ték, mely szerint a galaxis hiányzó barionjai egy, a galaxist körülölelő, millió Kelvin fokos gázfelhőben rejtőznek" - olvasható a NASA közleményében. "Ennek a halónak a becsült sűrűsége annyira alacsony, hogy a más galaxisok körüli hasonló halók elkerülhették a figyelmünket"

A Tejutat körülvevő haló első jelei a Chandra obszervatóriumtól származnak, ami nyolc fényes röntgensugár forrást figyelt meg, melyből kitűnt, hogy fényük egy részét töltéssel rendelkező oxigén atomok nyelik el. A tudósok megállapí­tották, hogy ez a galaxisunkat körülvevő gáz 1 millió és 2,5 millió Kelvin fok közötti hőmérsékletű, ami több százszorosa a napfelszí­n hőmérsékletének. "Ismerjük a galaxis körüli gázt és ismerjük a hőmérsékletét is" - í­rta Gupta az Astrophysical Journalban közzétett tanulmányában. "A nagy kérdés az, hogy milyen nagy a haló, és mekkora a tömege?"


Egy illusztráció a Tejutat körülvevő gázfelhőről. A képen látható a Kis- és a Nagy Magellán-felhő, a két kis szomszédos galaxis. A haló sugara ezen az ábrázoláson megközelí­tőleg 300.000 fényév, a valóságban azonban jóval nagyobb is lehet.

Az XMM-Newton és a Suzaku észlelései szerint a gáz súlya 10-60 milliárd naptömeg között lehet. "Munkánk azt bizonyí­tja, hogy a Chandra észlelések egy hatalmas forró gáz gyűjtőre utalnak a Tejút körül" - mondta Smita Mathur, a tanulmány társszerzője. "Elképzelhető, hogy kiterjedése a Tejút körül néhány százezer fényév, de ennél messzebbre is nyúlhat, egészen a környező galaxis csoportokig. Akárhogy is, a tömege nagyon nagynak tűnik"

forrás:/richpoi/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2012. szept.
27
  Szeptember 29. Mihály napja
Kategória: Ezotéria és hasonlók - Közzétette: fulldragon
szerző:í‰les Csilla-Asajah Spiritiszta

Fíµangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek átfogója. í•si hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, fíµleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hí­víµ keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti íµket a másvilágra. í• teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.Mihály tehát az Utolsó ítélet arkangyala. Hol a világí­télíµ Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalí­veken.

Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább mennyegzíµ, mint fekete gyász. A halottnak íµsi szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a víµfélye, íµ kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök mennyegzore, Urának örömébe. Az íµ oltalmára bí­zzák, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sí­rhoz kí­sérik.
Tápai szólás szerint aki meghalt, azt mögrúgta a Szent Mihály lova. Az eszköz és kifejezés egyébként országszerte ismeretes. A természetben, az idíµjárásban is változás áll be, Szent Mihály napja az íµsi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. "Szent Mihály-nap után egy icce ví­z, két icce sár." Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.

Mihály arkangyal - Szent Márk Székelyegyház, Velence

Szamosháton pedig azt mondják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idíµ hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fí» gyökere. úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet".

A palicsiak szerint a hal a ví­z fenekére húzódik, nincs többé halfogás. A nap a gazdasági évnek is nevezetes íµszi fordulója. Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán.
Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentps ünnepe volt. A pásztorok Csí­kban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bí­zzák a jószágot. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegíµdnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegíµdtetés, a "váltakozás" napja Szent Mihály napja.

(Forrás:Népmí»vész honlap)
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2012. szept.
27
  Két hét múlva ugrik Baumgartner
Kategória: Egyéb őrültségek - Közzétette: fulldragon
szerző:Molnár Orsolya

Megjaví­tották a pilótát szállí­tó kapszulát, í­gy folytatódhatnak a legmagasabb ejtőernyős ugrás előkészületei. A világrekorder szabadesésre készülő pilóta, Felix Baumgartner várhatóan október 8-án fog kiugrani 36 kilométeres magasságból.

A Red Bull Stratos osztrák pilótáját egy héliumballonra erősí­tett speciális kapszula repí­ti majd a sztratoszféra határáig, majd Baumgartner ugrását követően a kapszula leválik a ballonról, és egy ejtőernyő segí­tségével tér vissza a földre.

A kapszula azonban még júliusban, a második próbaugrást követő földet érés során megsérült, ezért akkor az eredetileg szeptemberre tervezett ugrást határozatlan időre elhalasztották.

A kapszula javí­tását mostanra fejezték be, és a végső szimulációs teszteket követően ismét biztonságosnak nyilvání­tották.

Baumgartner ugrására valószí­nűleg október 8-án kerül majd sor az új-mexikói Roswellben, bár ezt nagyban befolyásolják az időjárási viszonyok, és könnyen előfordulhat néhány napos csúszás.

Baumgartner 36 576 méteres magasságból fog kiugrani a kapszulából egy nyomás- és hőálló szkafanderben. Nemcsak a magasságrekordot döntheti meg, de ő lehet az első, aki szabadesésben átlépi a hangsebességet. Továbbá ez lesz a leghosszabb szabadesés (körül belül 5 perc 35 másodperc) és a legmagasabb emberes ballonos repülés is.


Az ugrás célja nem csupán a rekordok megdöntése, hanem tudományos jelentősége is van. A tapasztalatokat a későbbiekben az űrkutatásban hasznosí­thatják, a tudományos és a kereskedelmi űrutazásban egyaránt. Az eredmények új generációs űrruhák és ejtőernyők fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, és fontos információk nyerhetők az emberi szervezetről, hogy miként reagál a hangsebesség átlépésére.

forrás:/origo/

kapcsolódó: Sérült kapszula miatt csúszik Baumgartner rekordugrása Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák