szerző:nordi

Bár az utóbbi időben elég gyakoriak voltak az ufóészlelések, és a feltöltések mennyiségére sem panaszkodhattunk, az agusztusi youtube-os feltöltések aránylag kevés új dolgot tartalamznak.








forrás:/youtube/

szerző: Éles Csilla-Asajah Spiritiszta

Mi a meditáció célja? A meditáció célja az értelem - vagy másképpen, a tudatunk - lecsendesí­tése, kikapcsolása, és összetett lényünk egy magasabb szintjének, az úgynevezett értelem feletti buroknak a megtapasztalása.


Ez az, az „értelmi űr” mely az alsóbbrendű értelem (MANAS, lásd később) állandóan elemző, múltba és jövőbe tekintő, folyamatosan gondolkodó világán túlmutat.

A meditációban, kezdetben, egy nagymértékű, harmonikus ellazulást – fizikai és értelmi, érzelmi szinten egyaránt – tapasztalhatunk meg, s rendszeres gyakorlással, figyelmünk összpontosí­tása és koncentrálása által egy úgynevezett "értelmi űr" állapotába kerülhetünk.

Itt megszűnnek a gondolatok, feloldódik az ego, s a haladó meditálók számára, elérhetővé válhatnak a SAMADHI (NIRVANA) állapotai is. Addig is, azonban jó-néhány nap gyakorlása vár még ránk.

A valódi meditáció tehát egy folyamatos ellazulás, mely során rezonanciába lépünk az Univerzum olyan makro-kozmikus (a gyakorló lényén kí­vül álló) erőterekkel, melyek állandóak, bárki számára elérhetőek, jótékonyak, valamint gyógyí­tó, regeneráló és fiatalí­tó hatásúak az egész szervezetre nézve. Ezek az erősen jótékony hatások és megtapasztalt állapotok a meditáció után is, jelentős időn át, fennmaradnak lényünkben.

forrás:/facebook/

Egy 1938-as náci expedí­ció Németországba vitt egy kisebb szobrot. Most kiderült: a Vaisravana istent ábrázoló buddhista alkotásnak nincs párja az egész világon: ugyanis meteoritból faragták ki, 1000 évvel ezelőtt.
A Stuttgarti Egyetem munkatársa, Elmar Buchner szerint Földön kí­vüli eredetű anyagból, ataxitból, azaz magas nikkeltartalmú vasmeteoritból faragták ki azt a szobrot, amelyet egy 1938-as német expedí­ció szerzett meg. A "Vasembernek" is nevezett, mindössze 25 centiméteres, de majdnem tí­zkilós(!) szobor ismeretlen ázsiai helyről került elő, tömör anyaga pedig a Chinga meteoritból származik.

A Chinga 15 ezer éve csapódott be Szibéria és Mongólia határvidékén, és több darabja is ismert a kutatók körében. Hivatalosan a Chingát aranyásók találták meg 1913-ban, de persze a környéken élők akár már ezer évvel ezelőtt is rábukkanhattak egyes töredékeire.

Az ataxit rendkí­vül kemény anyag, fáradságos munkával csiszolhatta, faraghatta készí­tője, amí­g elkészült belőle a "Vasember".

A német kutatók szerint készí­tője tudhatta, hogy nem szokványos anyagról van szó, és az sem lehet véletlen, hogy istenszobrot faragtak belőle. (A meteoritok érkezését Buchner szerint az ősi kultúrákban az istenek "üzeneteiként" fogták fel.)

Az Ernst Schí¤fer zoológus által vezetett tibeti expedí­ciót, amely a szobrot begyűjtötte, Heinrich Himmler, az SS főnöke küldte ki 1938-ban, hogy az "árja eredetet" kutassák.

Az általuk beszerzett szobor Vaisravanát, a gazdagság, illetve a háború buddhista istenét ábrázolja. (Más források szerint Vaisravana az "í‰szak Királya" is a buddhista mitológiában.)

Vaisravana isten ábrázolása: a 25 centis meteoritszobor anyaga rendkí­vül tömör

Az alkotás később eltűnt a nyilvánosság elől, 2009-től, egy árverés nyomán kezdték el vizsgálni a tudósok. Elmar Buchner és kollégái a Metoritics and Planetary Science cí­mű szaklapban publikálták friss eredményeiket.

A szobor pontos származási helye ismeretlen, de a nácikat alighanem az ragadhatta meg, hogy a figura közepén egy horogkereszt látható. (A horogkereszt a keleti és más kultúrákból ismert, ősi szimbólum, a nácik ezt használták fel jelvényeiken és zászlóikon.)

A szobor - bár biztosat nehéz róla Buchner szerint mondani - alighanem ezer évvel ezelőtt keletkezhetett, a Bon-kultúra egyik alkotásaként. (A kultúra nem teljesen egyértelműen sorolható be minden szakaszában buddhistának, ezért előfordul ezzel kapcsolatban a "pre-buddhista" jelző is. Buchnerék is ezt használják a Bon-műveltséggel kapcsolatban. A kultúrára amúgy jellemző a horogkeresztek használata is, mintegy ezer évvel ezelőtt.)

A "Vasember" szobra a kutatók szerint azért különleges és egyedülálló, mert a meteoritok ugyan számos vallási kultuszban fontos szerepet töltenek be, vallásos tisztelet övezi ezeket sok helyen, de egyelőre ez az egyetlen ismert, meteoritból faragott ember alakú figura. Vagyis - bár az árverésen 20 ezer dollárra becsülték a Vaisravana-szobor értékét -, most kiderült, hogy felbecsülhetetlen értékű, páratlan műtárgy bukkant elő.

forrás:/origo/

Az adatok tárolásának egyik lényeges kérdése, meddig maradnak épségben az információk. Megnyugodhatunk: a Hitachi újdonsága 100 millió évet garantál.

Hiába mentettük el 20 éve videokazettára kedvenc filmjeinket, ma már sok közülük nézhetetlen, áldozatul estek az idő pusztí­tásának. í‰s persze az is majdnem biztos, hogy nem bí­rnak ki egy emberöltőt a flopin, CD-/DVD-n tárolt adatok. í‰ppen ezért figyelemre méltó a Hitachi és a Kyotói Egyetem közös projektje, amelyben örökre szóló adattárolást kí­nál, és ezúttal az „örökre” szó emberi léptékekkel valóban ezt is jelenti, hiszen 100 millió évről van szó – olvastuk a PC World.com-on.

Az új tárolóeszköz a kristályos szerkezet nélküli, roppant strapabí­ró kvarcüveg, ebbe marja nagyteljesí­tményű lézer az adatokat, hasonlóan a mai optikai adathordozók technológiájához. Ezzel jelenleg 40 MB-nyi adatot tudnak felvinni egy négyzetcentiméterre, ami csak egy kicsivel jobb, mint a CD-ket jellemző 35 MB/négyzetcentis adatsűrűség, viszont a kvarcüveg igencsak hőálló: nem ment tönkre (és az adatok sem sérültek), amikor két órán keresztül 2000 fokos hőnek tették ki – képzeljük el, mi lenne egy CD-vel vagy DVD-vel. Mindenellett a kvarcüveg a mindennapokban éppen úgy használható, mint a hagyományos adathordozók.

A Hitachi szóvivője szerint a 2015-ben piacra kerülő tároló fontos kulturális értékek őrzésére lehetne hivatott. A The Register mindehhez még azt is hozzáteszi, hogy bár szépen hangzik ez a százmillió év, azonban egy faj átlagos élettartama a Földön nagyjából 10 millió év, í­gy lehet, hogy majd valami egészen új fajnak kell kitalálnia, mit is rejtenek a kvarcüvegtárolók.

forrás:/hvg/