Egy várva várt csillagászati felfedezés: a Földéhez hasonló tömegű bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, az Alfa Centauri rendszerében. Sajnos túl forró a felszí­ne.

A Tejútrendszerben, azaz a saját galaxisunkban lévő körülbelül 100 milliárd csillag egyike a Nap. A Naphoz legközelebbi csillag pedig az Alfa Centauri, amely a déli égbolt egyik legfényesebb csillaga.

Távolsága 4,3 fényév, azaz ennyi ideig tart, mí­g a fény vagy a rádióhullámok eljutnak oda. Hogy ezt a távolságot el tudjuk képzelni, kicsinyí­tsük le gondolatban a Napot egy narancs méretére - a Föld ez esetben egy mákszem lenne -, és helyezzük mindkettőt gondolatban Budapestre. Ebben az esetben - a távolságokat is arányosan számolva - a hozzánk legközelebbi narancs, vagyis a legközelebbi csillag Moszkvában lenne.

Európai csillagászok kedden bejelentett felfedezése szerint sikerült megtalálni "az első mákszemet a legközelebbi narancs mellett", vagyis az Alfa Centauri rendszerében egy a Földéhez hasonló tömegű bolygó kering.

Az Alfa Centauri valójában egy három csillagból álló rendszer (lásd a képen). Két nagyobb, a Naphoz hasonló csillaga az Alfa Centauri A és B, ezeknél halványabb a harmadik tag, a Proxima Centauri, amely egy kistömegű vörös törpecsillag.

Már a 19. század óta tudjuk, hogy ez a hozzánk legközelebbi rendszer, ezért különösen izgalmas kérdés volt, hogy vannak-e benne bolygók.

A most felfedezett bolygó az Alfa Centauri B körül kering 6 millió kilométeres távolságban, mindössze 3,2 napos keringési idővel. Ez igen kis távolság (a Nap-Merkúr távolságnak töredéke), ezért felszí­ne sajnos az élet számára túl forró. Lehetséges azonban, hogy más bolygók is vannak a rendszerben.


Fantáziakép a bolygóról és az Alfa Centauri rendszeréről. Balra a hármas rendszer legnagyobb tömegű csillaga, az Alfa Cen A, közelebb pedig a bolygó központi csillaga, az Alfa Cen B. A kép jobb felső sarkában saját Napunk látható, amely az Alfa Cen távolságában a helyi égbolt egyik legfényesebb csillaga



A Hí­rek.csillagászat.hu beszámolója szerint egy svájci vezetésű európai kutatócsoport a chilei HARPS műszerrel négy éven keresztül végzett ultrapontos sebességméréseket az Alfa Centauri B csillagról. A gondos adatelemzés eredményeként sikerült kimutatni a csillag 3,2 nap periódusú "imbolygását" látóirányban előre és hátra, amit egy egyébként láthatatlan bolygótest gravitációs hatásai okoznak. Maga az effektus igen pici - a csillag bolygó által előidézett sebességváltozásai mindössze 51 cm/s-t érnek el (ez 1,8 km/h, kb. a mászkáló kisbaba sebessége). Ez mindeddig a legpontosabb bolygófelfedezés a Doppler-effektust felhasználó technikával. A Xavier Dumusque (Genfi Obszervatórium) és munkatársai által jegyzett felfedezést a Nature magazin október 17-i számában publikálták.

forrás:/origo/

szerző: í‰les Csilla-Asajah Spiritiszta

A numerológia mindent elárul az életünkről. Véletlen-e az, hogyan hí­vnak minket? Ez az igazi nevünk a rejtett szellemi erők számára is?
Már az ősember, majd később az egyiptomiak még a túlvilági életet is befolyásoló erőt tulajdoní­tottak a névnek. Démonok riadtak vissza akkor, ha kimondták a nevüket. De vajon mi volt az a varázslatos energia, mely föltámadt ilyenkor?

A numerológia az az ősi tudás, amely ahhoz segí­t bennünket hozzá, hogy a nevünkben rejlő misztériumot megfejthessük.

A numerológia titkos tana az ókori Görögországaban keletkezett. Kevesen tudják, hogy Pitagorasz elmélete szerint a számok nem csak matematikai, hanem önálló jelentéssel bí­ró jelképek. Pitagorasz (K.e.300.), korának számmágusa, háromféle számot különböztetett meg:

- A kereskedelmi számokat, melyek a számolásnál használatosak.

- A tudományos számokat, melyek a vegytant, a matematikát és az asztronómiát szolgálják.

- Az Isteni számokat, melyek a kozmosz vibrálásának, ritmusának és törvényszerűségének tükrözői.

Ez utóbbi csoport avatja a számokat közvetí­tőkké ég és föld, lélek és anyag között. Pitagorasz a számok tudományát az élet kulcsának tartotta.

Atlantisz mágusai is – jóval Pitagorasz előtt – nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a számoknak.

úgy tartották, a számok összekötik őket a kozmosszal. Felfedezték, hogy minden, ami a Kozmoszban történik, elektromágneses hullámok vibrációját váltja ki, melyek aztán a Földön ugyanolyan vibrálást idéznek elő, kiváltóik maguk a számok. Megértették, hogy amennyiben az emberi lény érzékeny az asztrális és földi hullámokra, a pszichikai hullámokra és azokra, melyeket saját agyuk sugároz, akkor leginkább bizonyos fizikai alakzatokra reagálnak, bizonyos geometriai ábrákra: a formák hullámaira, azaz a SZíMOKRA.



Szidi Buhadszid fedezte fel a számoknak ezt a titkát, mely Atlantisz egyik ismert titka.

Buhadszid a tuniszi Nagymecset egyik arab előljárója, az atlantisziak egyik leszármazottja. Az arabok a sémita nép negyedik ága, és egyesek szerint az atlantisziak egyeneságú leszármazottjai. Buhadszid jelentőséget tulajdoní­t a 12. században bevezetett arab számoknak, azok formáinak és grafikai megjelenésüknek, melyek szerinte bizonyos számú szögnek felelnek meg.

A számmisztika legfontosabb összefüggései:

névszám: az ember általános jelleme
szí­vszám: az ember érzelmei, ritkán megmutatott belső tulajdonságaink
személyiségszám: az ember külső jelleme, milyennek lát minket környezetünk
hiányzó betűszámok: az ember hiányzó tulajdonságai, melyek pótolhatók, fejleszthetők
sorsszám: a megí­rt sors előrejelzése
születési hónapszám: az emberre ható kozmikus befolyásokról ad képet
születési napszám: személyes ügyekkel kapcsolatos iránymutatás
küldetésszám: hogyan fejlődhet az ember
személyes év száma: egy adott év lehetőségei
személyes napok: egy adott nap lehetőségei
a számok hatása egészségünkre
a számok szerepe emberi kapcsolatainkban
pályaválasztás, hivatás, munkahely
lakhelyválasztás
üzleti élet, vállalkozás

Az Atlantisz ezen taní­tását különféle vallási szekták és titkos társaságok őrizték meg.

A numerológiában az idők folyamán kialakí­tottak egy olyan számkulcsot, amelynek segí­tségével a betűk számmá alakí­thatóak, s ily módon a számok természetfeletti jelentését ismerve, képesek leszünk elemezni és megváltoztatni a sorsunkat, feltérképezhetjük párkapcsolatunk, munkabeli sikereink, önmegalósí­tásunk esélyeit.

A legismertebb számkulcs Cheiró-é.

Ő nem más, mint Louis Hamongrér, a XVIII. Század második felében élt tudós. Faust szellemi rokona, akit szenvedélyesen érdekeltek a titkos tanok. Mesterszintre gyarapí­tandó okkult tudását, rendszeresen utazott Indiába és más távol-keleti országba. Királyok és hercegek hí­vták meg, és vagyonokat fizettek sorelemzéséért.

Oroszlánrésze volt abban, hogy a keleti titkos tanokat meg- és elismerték a nyugati világban. Ő volt az is, aki a tenyérelemzésről szóló hindu könyveket angolra fordí­totta.

Cheiro a latin ABC betűinek megfelelő számkulcsot tette közzé.

A 9-es betű számkulcs azért nem szerepel, mert az okkultizmus azt állí­tja, hogy a 7-es szám az egyetlen, amelyet az í–rökkévalóság száma (10, 100, 1000 stb.) osztható és az osztás mindaddig folytatódik, amí­g az í–rökkévalóságot jelképező szám tart, ugyanakkor a kapott eredményt (142857) összeadva mindig 9-et fogunk kapni, s erre épül minden materialisztikus számí­tás.

Viszont a 9-et önmagával összeadjuk vagy szorozzuk, végeredményként mindig a 9-es számot fogjuk kapni!Ugye a legtöbben tudjuk, hogy naprendszerünkben 9 bolygó van... és azt, hogy mi emberek számí­tásainkat is összesen 9 számmal végezzük, a többi szám csak ismétlés?! Például: 10 = egy 1-essel és egy 0-val, a 11-es szám = kettő 1-essel...

Gyakorlatilag minden több számjegyből álló szám természetes összeadással – balról jobbra -, egyszerű számmá redukálható.

í‰letünkben legfontosabb iránymutató a születési számunk és a névszámunk. Ez a két szám vagy összhangban van, vagy nincs, ha nincs némileg lehet rajta módosí­tani... (bár ezt a fajta változtatást a lehető legutolsónak szoktam javasolni)

Az egyes számokhoz tartozó bolygók felsorolása:
Nap 1, Hold 2, Jupiter 3, Uránusz 4, Merkúr 5, Vénusz 6, Neptunusz 7, Szaturnusz 8, Mars 9, Plútó 0

Betű-számkulcs
Ennek segí­tségével a betűket számokká alakí­tjuk, s ezen számok segí­tségével végezhetjük el a sorselemzést, párkapcsolatelemzést stb...
Ma rendszerint a Cheiro számkulcsot alkalmazzuk. A betűknek megfelelő számértékek:

A = 1, B = 2, C = 3, D = 4 ; E = 5, F = 8, G = 3, H = 5 ; I,J = 1, K = 2, L = 3, M = 4; N = 5, O = 7, P =8 , Q = 1,
R = 2, S = 3, T = 4, U = 6, V=6, W = 6; X = 5, Y = 1, Z = 7

Azonban figyelembe kell venni, hogy a magyar abc ékezetes betűivel eltér az angoltól, s ez az elemzés során nem elhanyagolható tény!


forrás:/facebook/

Október harmadik hetének éjszakáin érdemes lesz az eget fürkészni, ekkor éri el Földünket a Halley-üstökösből származó Orionidák meteorraj. A bolygónk pályáját keresztező törmelékfelhőből meginduló hullócsillagok maximuma 21-ről 22-re virradóan, várhatóan éjfélkor lesz.

Ismét hullócsillagok

Október 21/22-én éjfél körül következik be az előrejelzések szerint az Orionidák meteorraj maximuma. A Hold ebben az időszakban első negyedben jár, í­gy a maximum előtt lenyugszik. Bár az orionidák meteorraj adataiban talált 12 év körüli periodicitás által jelzett erősebb aktivitáshoz idén valószí­nűleg nem lesz szerencsénk, érdemes nemcsak a jelzett éjszakán, hanem jópár nappal a maximum előtt és után is figyelemmel kí­sérni a raj aktivitását. Erre jó példa, hogy 1993-ban és 1998-ban a raj néhány nappal előbb, október 17/18-án is produkált egy, a maximumhoz mérhető erősségű kitörést. í‰rdemes tehát akár egy egész hét estéit/éjszakáit is rászánni a meteorvadászatra - akár fotografikus módon is. Ha tehetjük, ehhez a munkához távolodjunk legalább néhány kilométernyire el a legfényesebb városoktól.

Miközben fényszennyezéstől mentes megfigyelőhelyünkről vadásszuk a hullócsillagokat, ismerkedünk a mondabeli csillagképekkel, akár egy egyszerű binokulárral is ámulatba eshetünk, a tőlünk mintegy 2,25 millió fényévnyire levő, legközelebbi csillagváros, az Andromeda-galaxis szemlélése során. í‰rdemes eltöprengeni rajta, hogy a szemünkbe érkező fény indulásakor, több, mint 2 millió évvel ezelőtt a Földön még nyoma sem volt a mai emberi kultúrának, sőt, fajuk is éppen csak megjelent az élet szí­nterén. í‰s ez a telehold átmérőjénél jóval nagyobb, sajátunkhoz hasonló galaxis csupán egy, méghozzá a legközelebbi az égbolton több milliószámra található csillagrendszerek közül.

Amennyiben kissé nagyobb műszerrel dolgozunk, halványabb objektumok is elérhetővé válnak, amelyeket - hasonlóan a holdbéli alakzatokhoz

A Magyar Csillagászati Egyesület szerint a Hold nem fogja zavarni a megfigyelőket, mivel a meteorraj maximuma előtt lenyugszik. A raj aktivitása 12 éves periodusokra osztható, az idei várhatóan nem fog annyi hullócsillagot produkálni, mint a leggazdagabb időszak, de mindenképpen érdemes az eget figyelni, nem csak 21-22-én, hanem előtte is. Volt már ugyanis példa arra, hogy az Orionidák néhány nappal a várható csúcs előtt, október17-18-án produkált a maximumhoz mérhető mennyiségű hullócsillagot.

A meteorraj a Halley-üstökösből származik, í­gy mikor az Orionidák egy tagja felfénylik az éjszakai égbolton, a neves kométa egy darabkája múl ki látványosan - í­rja a hirado.hu. A raj tavaszi párja a májusi í‰ta Aquaridák, az üstökös pályája ugyanis kétszer is metszi a Földét. A meteorrajt 1839-ben fedezte fel Edward C. Herrick, de csak egy 1911-es tanulmány vetette fel az í‰ta Aquaridákkal való kapcsolatát.

forrás:/mcse/