szerző: Frey Sándor

A Cassini infravörös színképi mérései szerint a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon propilén is található a légkörben.
Ez az első alkalom, hogy olyan összetettebb molekulát fedeztek fel egy idegen égitesten, amelyből nálunk itthon a Földön közönséges háztartási műanyagtárgyakat állítanak elő. A propilén (C3H6) hosszú láncaiból álló polipropilént például műanyagdobozoknak, autók lökhárítóinak, fóliáknak, csöveknek és más használati tárgyaknak a gyártási alapanyagaként alkalmazzák.

A Szaturnusz légkörrel rendelkező óriásholdjáról 1980, a Voyager-1 űrszonda elrepülése óta tudják, hogy rajta komplex – esetenként még a propilénnél is összetettebb – szerves molekulák fordulnak elő. Azóta – nem utolsó sorban a 2004-től máig a Szaturnusz rendszerét vizsgáló Cassini nyomán – azzal is tisztában vagyunk, hogy az égitest felszínén szénhidrogénekből álló tavak találhatók.

A szénhidrogének a légkör és a felszín, a gáznemű és a folyékony halmazállapot között egy olyan globális körforgásban vesznek részt, ami sok szempontból hasonlít a víz körforgására a Földön.

Az amerikai vezetésű kutatócsoport, amely felfedezését az Astrophysical Journal Letters folyóiratban tette közzé, a Cassini infravörös spektrométerének (Composite Infrared Spectrometer, CIRS) méréseiből következtetett a propilén jelenlétére.

A hátulról megvilágított Titan légköre szórja a ráeső napfényt a Cassini-űrszonda felvételén. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SSI)

A feladat nem volt könnyű, mivel a molekula nincs jelen nagy mennyiségben, színképi jeleit elnyomják más molekuláktól származó vonalak. A felfedezéssel megoldódott az a régi rejtély, hogy a Voyager-1 mérései alapján miért hiányzik a Titan légköréből ez a közepesen összetett szerves molekula, miközben korábban nála kisebbeket és nagyobbakat is találtak. A Földön a fosszilis tüzelőanyagokat alkotó szénhidrogének a Titanon úgy alakulnak ki, hogy a Nap sugárzásának hatására a metán (CH4) kötései felbomlanak, majd összetevői új formájú, két vagy több szénatomot is tartalmazó molekulákat alkotnak. A propilén mostani felfedezése alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy más, eddig még nem azonosított szerves molekulák is előfordulhatnak kis mennyiségben a Titan légkörében.

(Film: NASA GSFC)

A Titan méretét tekintve mintegy fele a Földnek. Ez a Naprendszer második legnagyobb holdja (csak a Jupiter körül keringő Ganymedes előzi meg a ranglistán). Ugyanakkor egyedülálló a holdak közül abból a szempontból, hogy sűrű légkörrel, benne felhőzettel rendelkezik. Légkörének fő összetevői a nitrogén és a metán. Az 1997-ben indult, 2004-ben a Szaturnuszhoz érkezett Cassini immár jócskán meghosszabbított tudományos programja a remények szerint 2017-ig folytatódik még. A szonda végül az óriásbolygó légkörébe merülve fejezi majd be sikeres pályafutását.

forrás:/urvilág/

szerző: nordi

A NASA állítólag valami óriási bejelentésre készül november 13-án, aminek külön oldalt szenteltek: Katt ide!

Ezt az oldalt küldte névtelenül Alex Jones-nak egy állítólagos NASA alkalmazott október 1-én (a kormányzati leállás első napján).

A honlap úgy tudni, hogy egyelőre nem publikus, még nem lehetne nyilvánosságra hozni. Az oldal november 13-ig számlál vissza, és azt írja, hogy az egész Földet megrázó történelmi bejelentés várható ezen a napon a NASA-tól.

Internetes portálok ezt kapcsolatba hozzák a " Disclosure" /Felfedés/ akcóval amely kimondottan a földönkivüliek és a földi emberek kapcsolatát hivatott publikussá tenni.
Remélhetőleg nem egy Északi-sarkon talált óriás amőbáról fognak beszámolni. És reméljük, hogy nem egy nagy beetetés...

Személyes véleményem szerint ez a bejelentés, azért tűnik nagyon gyanúsnak, mert érthetetlen számomra, hogy egy ilyen fontosságú bejelentéssel miért kell várni másfél hónapot.... ha pedig várni kell vele, mi a francnak szólnak előre?...

Mivel az oldalra regisztrálni kell, lehet hogy ez is egy adatgyűjtési akció, azok számára akik esetleg még nem regisztráltak a facebookon?

(paramoral)

szerző:Koncz Akela

A hit nagyon relatív fogalom, viszont erőteljesebben befolyásolja a világot, mint hinnénk. Az emberek az ízlésüknek s igényeiknek megfelelően választják meg, hogy miben higyjenek. A kétségbeejtő, elkeserítő s kilátástalan helyzetekben mindenki inkább hinni akar, mint kételkedni. Viszont erre jobban oda kell fogyelnünk, mert az áltudományok kielégíthetnek gyötrő, válságos lelki szükségleteket, hogy befoltozzák a demoralizáló űr-lyukakat a szívünkben, amelyekre a valódi tudomány sajnálatosan nem kínálhat reális gyógyírt.

Ez az állapot megerősíti naivságunkat az áltudományokban, mint a jóslás, asztrológia, vallás, mágia, pszichológizálás, stb (a politika egy részét is személy szerint ide sorolom) s elhiteti velünk, hogy természetfeletti képességekkel rendelkezünk, mint a kalandregények fantomhősei vagy a hajdani kitalált istenek.
Spirituális gazdagodást ígér, gyógyulást a betegségekből s reményt, hogy a halál után a Mennybe s ne a Pololba jussunk. Magyarán újra mi válunk a Mindenség centrumává s abszolút értelmévé, mint a középkori felfogásban.

Megengedi, hogy magával az Univerzummal kerüljünk kozmikus középpontbeli kapcsolatba. Úgy vélem nincs közvetlenebb kapcsolat, mint amit a kozmológia modern eredményei mutatnak, hogy a hidrogén atomok kivételével testünk valamennyi atomja, pl. a vas a vérünkben, a magnézium az izmainkban, kálcium a csontjainkban, szén az agyvelőnkben, stb. mind a leghatalmasabb csillagokban s szupernóva robbanásukban keletkezett sok milliárd esztendeje, sokezer fényévre.

Csillagporból, nukleáris fúziós csillaganyagból vagyunk, mi is bizonyíthatná jobban a kozmikus kapcsolatunkat a Világegyetemmel? De ugyanúgy említhetném az Aspect-féle kísérlet izgalmas eredményeit vagy a kettős rés kísérletet. Kétségtelen, hogy minden szellemi nézet fundamentuma a hit mozgatórúgója, miszerint a kívánságok alaptermészete az, hogy beteljesüljenek. Milyen csodálatosan egyszerű is volna, ha csupán erősen koncentrálva kívánnunk kellene valamit s akár csak a mesékben, azonhelyt teljesülne, ugyanúgy, mint az mesebeli aranyhal vagy a csodalámpa dzsinnje tenné meg nekünk!

Mennyivel könnyebb ez, mint abba beletörődni, hogy az álmainkat s a céljainkat kemény munkával, szilárd kitartással s némi szerencsével érhetjük el - viszont kiemelem, abban van igazság, hogy közben koncentrálnunk kell, hogy ezt vagy azt akarjuk s a sikerünkben bízni, hinni, ez már a kvantumfizika tudománya! De a technológiai luxust egyre jobban megszokó emberek már nem hajlandóak kilépni a komfortzónájukból, ezért ellustulnak fizikailag, szellemileg s erkölcsileg is, egyre könnyebb utakat választanak, amiknek egyre negatívabb, felelőtlenebb, lebutult következményeit érezhetjük a mai világunk szinterizált társadalmában. Az emberek ezen okok miatt is képtelenek meghatározni a feladataikat s vezetőikkel sem képesek ezeket értelmesen megtárgyalni. Magukhoz szorítják az amulettjeiket, pszichológussaikkal konzultálnak, horoszkópot készíttetnek.

A kritikai, kreativitásbeli képességek hanyatlás hatására képtelenek különbséget tenni aközött, ami jónak látszik s aközött, ami igaz. Szinte észrevétlenül hódítja vissza régen elveszett bástyáit a sötétség s babona. Ugyanez történt a római birodalmi kultúra hosszan elnyúló haldoklásakor, mely után a "sötét középkor" primitív fénytelensége kezdődött el. Vajon a történelem megismétli önmagát, vajon "sötét" újkor vár reánk? A felelősség nem is csupán a mi kezünkben, hanem a mi fejünkben, a gondolataink között van.

Valljuk meg magunknak őszintén: mindannyian vágyunk a bizonyosságra, szomjasak vagyunk reá, mint a vízre, ha apad bennünk. Sőt azt is tartjuk, hogy jogunk van a bizonyossághoz, Természet-adta jogunk. Ehhez egyértelműen a legsikeresebb út a tudomány, de nem az áltudományok. Hatalmas különbség van kettejük között. A tudomány azt üzeni számunkra, hogy a legtöbb, amiben bízhatunk az ismereteink s tudásanyagunk fokozatos tökéletesítése, a hibáink fokozatos kiküszöbölésén keresztül, "aszimptotikus közeledés az Univerzumhoz", (Carl Sagan) tökéletességben, teljes tudásban azonban soha nem lesz részünk.

Ez így is van jól, a hibáknak a fogságából nem lehet szabadulni, a legtöbb amire egy-egy generáció képes az az, hogy a hibahatárokon javítson s gyarapítsa az empirikus tudást - a lehető legszűkebb gyepűkkel. A hibahatár megadása az ismereteink önkritikus felbecsülésének univerzális, mindenki által világosan s logikusan érthető módszere.



A tudományos gondolkodás egyesíti a képzelet szabadságát a logika szigorával, ezért ilyen jellegzetes s ezért ilyen hatékony minden szinten. A tudomány akkor is a tényekre támaszkodik, amidőn ellent mondanak a várakozásainak. Azt ajánlja, hogy tartsunk készenlétben alternatív elgondolásokat s azt válasszuk ki ezek közül, amelyik a leghelyesebben illeszkedik a tények puzzle-jéhez. Arra motivál, hogy egyensúlyozzuk, kompenzáljuk az új eszméket, még az "eretnekeket" is, fogadjuk korlátlan nyitottsággal s ugyanakkor minden elgondolással szemben, akár újak, akár régiek, tanúsítsunk egészséges szintű bizalmatlanságot s vessük alá őket a legaprólékosabb ellenőrzésnek.

A tudomány sikereinek egyik záloga a beépített hibajavító mechanizmusa, mindenki aki kritikus saját magához s a kidolgozott elképzeléseit hajlandó a külvilág kontrolljának alávetni, az bizony tudományt űz. Viszont aki az önáltatást, az önkritika hiányát, a vágyak s tények összemosását képviseli az bizony áltudomány. Tanuljuk meg globálisan a tudományos mentalitást elsajátítani, mert ezzel valóban építeni lehet... jelenleg rombolunk.

forrás:/facebook/

szerző:Mózes Edith

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kedden este, a Marosszéki Tanács ülését követően kijelentette, hogy egyetérte- nek az aláírásgyűjtéssel és támogatják azt, de az SZNT nem fej- lesztési régióban, hanem Székelyföld autonómiájában gondolko- dik. Mint mondta, az RMDSZ-szel számos kérdésben közös az álláspontjuk, de a népszavazáson megfogalmazott kérdésben nem egyezik. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke sze- rint realistának kell lenni, mert egyelőre nincs szó közigazgatási régiókról, az alkotmányban sem szerepel, ellenben a fejlesztési régiók átszervezése napirenden van.
Az alábbiakban a két nyilatkozatot olvashatják:

Mi az autonóm Székelyföld megteremtését tűztük ki célul

Izsák Balázs: – A mi célunk nem egy fejlesztési régiónak a létrehozása, hanem az autonóm Székelyföldé. Ez 153 székely önkormányzatot jelent, amelynek a jegyzéke megtalálható a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetének a függelékében. Ezek tulajdonképpen nyolc széket alkotnak. Többször hangsúlyoztuk, hogy számunkra Székelyföld nem három megyét jelent, hanem nyolc széket. Ez nemcsak Maros megyében tér el tulajdonképpen a jelenlegi közigazgatási felosztástól, hanem Hargita és Kovászna megyében is. Bodzaforduló például soha nem tartozott a Székelyföldhöz, viszont a Brassó megyében található Apáca, Alsórákos tulajdonképpen Háromszékhez, Erdővidékhez tartozik. De beszélhetünk akár a Brassóhoz csatolt Homo-ródjánosfalváról is vagy Gyimesbükkről, amely jelenleg Bákó megyéhez tartozik.

Tehát mi az autonóm Székelyföld megteremtését tűztük ki célul, és nem helyes az, hogy elsőként a fejlesztési régiók kialakítását fogalmazzuk meg célkitűzésként, ugyanis az 1059/2003-as rendelete az Európai Uniónak kimondja, hogy a fejlesztési vagy sta-tisztikai régiókat közigazgatási egységek fogják kialakítani. Előbb kell tehát a közigazgatási határokat módosítani, a közigazgatási egységeket létrehozni, s utána gondolkozni azon, hogy hogyan alakítják a fejlesztési régiókat.

Ha most sikerülne keresztülvinni azt, hogy Maros, Hargita, Kovászna megye egy fejlesztési régió legyen, sokkal nehezebb lenne utána megváltoztatni a közigazgatási határokat, különösen, ha fölmutatják mellette éppen az érintett magyar székely lakosság akaratát.

Mi ezt nem tartjuk jó dolognak, ettől függetlenül folytatjuk az együttműködést az RMDSZ-szel is minden más területen, további egyeztetéseken próbáljuk meggyőzni, hogy ne ezen az úton haladjanak.

A fejlesztési régiók racionális átrajzolása fontos lépés az autonómiatörekvésekben

Brassai Zsombor: – Azt gondolom, hogy a realitások mentén kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően kezdeményezzük a népszavazást a régióátszervezés ügyében. Továbbra is fenntartjuk, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyének ebben a hármas egységben kell fejlesztési régióvá átszerveződnie, hogy érvényesüljenek a regionalizációnak a célkitűzései, vagyis hogy megszűnjenek a különböző területek, megyék közti különbségek, illetve erősödjenek a helyi sajátosságok. Pillanatnyilag ennek van politikai aktualitása, és erre kell erős véleményt megfogalmazzon a térségben érintett lakosság.

Ami a közigazgatási hatáskört illeti, regionalizációs összefüggésben az RMDSZ nagyon világosan kifejezte az álláspontját, mely szerint nem támogatja egy újabb közigazgatási szint beiktatását az országos kormányzás és a megyei kormányzás közé, hiszen ez tovább bonyolítaná a bürokráciát, ami egyáltalán nem szolgálja a lakosság érdekeit. Tehát nem hiszünk egy olyan közigazgatási hatáskörrel felvértezett régióban, amelyik tovább fokozná az adminisztrációs bürokráciát. Ennek megfelelően mi a fejlesztési régiókat támogatjuk, amelyeknek realitásuk és aktualitásuk van ebben a pillanatban.

Kifejezzük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk ennek az egységességnek a beolvasztását olyan fejlesztési régió keretébe, amelyben tulajdonképpen elhalványodna a térségnek a jelentősége. A fejlesztési régiók racionális átrajzolása fontos lépés az autonómiatörekvésekben. Az RMDSZ nem mondott le az autonómiatörekvésekről, köztudomású, hogy a következő hetekben napvilágra kerül egy autonómiatervezet, melynek mentén a szövetség tovább küzd annak érdekében, hogy ez a cél megvalósuljon. Fontos jelzés a népszavazás mellett az október 27-ére tervezett székely nagy menetelés is, ezért támogatjuk ezt a kezdeményezést és csatlakozunk a rendezvényhez.

forrás:/e-nepujsag.ro/