szerző: Frey Sándor

Bő két évvel ezelőtt indult az amerikai szonda a Jupiter felé, most mégis visszatér a Földhöz, jó 500 km-re közelítve meg bolygónkat. Ez a gravitációs lendítőmanőver már elég lesz ahhoz, hogy 2016-ban a Jupiter körüli pályára álljon.
A NASA Juno űrszondájának tudományos célja a Naprendszer legnagyobb bolygójának, a Jupiternek és környezetének helyszíni vizsgálata, legalább egy éven keresztül. A viszonylag nagy tömegű (3,6 tonnás), három nagy napelemtáblával rendelkező űreszköz egy Atlas-5 hordozórakétával indult a floridai Cape Canaveralről, még 2011. augusztus 5-én. Ahhoz, hogy a gázóriás pólusai fölött húzódó, elnyúlt pályára állhasson, a szondának nem elég odajutnia, de nagyjából fel is kell vennie a Jupiter Nap körüli keringésének sebességét. A Juno pályáját úgy tervezték meg, hogy ma, 2013. október 9-én, a Földet Dél-Afrika fölött mintegy 560 km-es magasságban közelítse meg. A legnagyobb közelség magyar idő szerint 21:31-kor várható.

(Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech / SwRI)

A gyors látogatás, az ún. gravitációs hintamanőver eredményeképp az űrszonda Naphoz viszonyított sebességének nagysága 126 ezer km/h-ról 140 ezer km/h-ra változik. Valójában a művelet hatása nagyjából egyenértékű egy második hordozórakéta-indítással. Bár a Földet ezúttal elsősorban arra használják, hogy tömegvonzása segítségével a Junót a Jupiter felé lendítsék, a közelség alkalmat ad a földi irányítóknak a fedélzeti műszerek állapotának ellenőrzésére is. A szonda szerencsés irányú, a napsütötte oldalról való megközelítésének köszönhetően különleges felvételek is készülnek a Föld-Hold rendszerről, amelyeket röviddel a manőver után nyilvánosságra is szeretnének hozni.


A Juno még majdnem három további évig repül, mire 2016. július 4-én megérkezik a Jupiterhez. A pályára állást lehetővé tevő fékezés után összesen 33 alkalommal kerüli meg a gázóriást. Kilencféle fedélzeti műszerével a bolygó légkörét, magnetoszféráját tanulmányozza. A kutatók többet szeretnének megtudni a Jupiter keletkezéséről, belső felépítéséről, esetleges magjáról.

forrás:/urvilag/

Szemtanúk szavai szerint szeptember 22-én a Yucatán-félsziget égboltjában egy furcsa repülő objektumot lehetett látni, amely kékes fényt bocsátott ki és lezuhant.

A helybeliek felkeresték a nevezett objektum zuhanásának helyszínét. A földön két eléggé mély krátert és megkövesedett maradványokat fedeztek fel.



Szemtanúk állítják, hogy a maradványok kézzel-lábbal rendelkező földönkívüli lény holttestére emlékeztetnek.
A helyszínre érkezett szakértők, a Meridai Technológiai Intézet dolgozói kijelentették, hogy valószínűleg űrbeli hulladék darabjairól van szó. A fragmentumokat átadták a tudományos intézetnek beható tanulmányozás céljából.

forrás:/ruvr.ru/

fordította: Tom Fodor

Az idő illúziójának elengedése az egyik legnagyobb kihívásotok ebben az életben. Állandóan emlékeztetnek arra, hány óra is van. Óráitok vannak a telefonjaitokon, a számítógépeiteken, az autóitokban, meg a csuklótokon is. Annyi emlékeztető van, hogy mindig tudjátok hány óra is van, ti pedig sok erőt adtok át az óráknak, a naptáraknak és a hét különböző napjainak.

Csak gondoljatok bele, hogyan érzitek magatokat szombaton, hogyan érzitek vasérnap vagy akar hétfőn.
Eldöntöttétek hogyan is fogjátok ezeken a napokon érezni magatokat, ahogy eszetekbe jut az a bizonyos nap, már bele is csúsztok ebbe a frekvenciába. Az óra ugyanígy kihat rátok. Bizonyos dolgokat a nap megfelelő idejében tesztek, ahogy már megszoktátok és felállítottátok.

Megvan az ideje ennek és annak. Meg azt is az óra diktálja, hogy mit esztek. Mi viszont szeretnénk megszabadítani benneteket az idő illúziójától és szeretnénk arra emlékeztetni benneteket, hogy mindig most van.

Az egyetlen idő, ami számít, az a most. Szeretnénk, ha a figyelmeteket a mostra helyeznétek. Amikor a figyelmeteket átváltjátok arra, hogy mennyi idő is maradt hátra, mielőtt egy bizonyos dolog történne, vagy mielőtt máshol kellene lennetek, akkor azáltal egy bizonyos korlátolt és összehúzott létállapotba helyezitek magatokat.

Azt szeretnénk, ha kiszabadítanátok magatokat az órák rabságából, szeretnénk, ha többször kérdeznétek magatokra, hogy:

"hogyan is érzem most magam?", "mit is szeretnek most csinálni?", "hova szeretnék most menni?", "mit szeretnek enni most?", "álmos vagyok-e most?".
Szeretnénk, ha elengednétek azt az eszmét, hogy éjjelente nyolc óra alvásra van szükségetek.

Mindez egy bizonyos szigorúan beosztott, galambfejnyi létállapotban tart benneteket már korszakok óta. Szeretnénk, ha ráébrednétek a jelen pillanatra és arra az erőre amivel rendelkeztek a ketyegő óra felett.

Szeretnénk, ha a bizonyos korszakokkal összekötött eszméket is elengednétek. Engedjétek el azt az eszmét, hogy ilyen és ilyen dolog a helyes ebben a korban, ezen a napon. Azt fogjátok találni, hogy formázni tudjátok az időt, utazni tudtok az időben, teljesen el tudjátok engedni az idő rabságát.

Amikor szándékodban áll így élni, vedd figyelembe a kollektív elme többi részét is, hiszen azt szeretnéd, hogy a többiek is elengedjék ezt az idő rabságot. Azt szeretnéd, hogy a többiek is együtt legyenek veled, hiszen kapcsolódni szeretnél velük.
Amikor, mondjuk, egy barátoddal szeretnél találkozni, akkor szeretnénk, ha ez a találka először rezgésbeli lenne, ne arról szóljon, hogy egy bizonyos időben oda kell érned. Inkább keressétek azt, hogyan tudtok ugyanazon/ban a rezgésben odaérni. Ezáltal egyetlen találkáról sem tudsz lemaradni. (D.Scranton: A Teremtők )

forrás:/facebook/

Először találták meg üstökös töredékét a Földön dél-afrikai kutatók - adta hírül a johannesburgi Witwatersrand Egyetem. A mai Egyiptom fölött 28 millió éve felrobbant egy üstökös, a dél-afrikai kutatók szerint ennek maradványa egy 1996-ban talált, titokzatos kavics. A 30 grammos lelet alapos vizsgálata után a Witwatersrand Egyetem David Block vezette kutatócsoportja bizonyítottnak látta, hogy a kavics az üstökös magjának töredéke.

Block elmondta, hogy üstökösök újra és újra feltűnnek az égbolton, és olyanok, mint a porral szennyezett hógolyók, ám az emberi történelem során még soha, senki nem talált üstökösdarabot a földön.

A kis fekete kődarab kémiai elemzése azt az eredményt hozta, hogy a töredék 65 százaléka szén, ezzel szemben a meteordarabok széntartalma átlagosan körülbelül 3 százalék.

Az üstökös becsapódása a tudósok szerint gigantikus méretű katasztrófa lehetett, mely minden életet elpusztított. A robbanás körül mintegy 6 ezer négyzetkilométernyi területen kétezer Celsius-fokig is forrósodhatott a levegő, ami felolvasztotta a homokot, és kvarckristályokká alakította. Tutanhamon fáraó egy szkarabeuszt ábrázoló ékszere is ebből az anyagból készült.

Üstökösmaradványt eddig csak a Föld felső légkörében mikroszkopikus méretű porrészecskék formájában, illetve nyomokban az Antarktisz jegében találtak. Az egyiptomi sivatagban fellelt kavicsot a 350 körül született alexandriai csillagásznőről Hüpátiának nevezték el.

Az üstökös jégből és kőzetből álló kis égitest, mely ellipszispályán kerüli meg a Napot, vagy hiperbolapályát ír le.
A csillag közelében az üstökösből elgőzölög a hó, por keletkezik, így alakul ki a jellegzetes csóva, mely mindig a Naptól távolodva látható. Az üstökösöket egy-hét napig látni az égen, ennél hosszabb ideig ritkán.

forrás:/mti/