szerző: Frey Sándor

A hibernált állapotban a Naprendszerben keringő európai üstököskutató űrszonda belső ébresztőórája 2014. január 20-án 10 órára van beállítva.

Az időpont világidőben értendő. A 2004 márciusában indított űreszköz akkor már közel egy évtizede lesz a világűrben. A nagy utazásnak különleges célpontja van, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös, amely mellé jövő augusztusban ér majd a Rosetta. Azért tartott ilyen sokáig az út, mert a szonda egy leszállóegységet visz magával. Hogy a Philae nevű egység novemberben le tudjon ereszkedni az üstökös magjára, az űrszonda és a kis égitest Nap körüli keringésének pályája és sebessége nagy pontossággal meg kell közelítse egymást.

A Rosetta 12 éve az űrben, a már elhagyott és a még tervezett mérföldkövekkel. (Animáció: ESA)

A Rosetta természetesen nem töltötte az elmúlt éveket végig hibernált állapotban. Egyrészt bonyolult pályamódosító manővereihez háromszor tért vissza a Föld közelébe, hogy bolygónk gravitációs lendítő hatását kihasználja. Egyszer a Marsnál is végzett ilyen hintamanővert. Útközben elrepült két kisbolygó közelében: 2008 szeptemberében a Steins, 2010 júliusában a Lutetia került útjába. Itt méréseket végzett és képeket küldött haza. A földi irányítók a fedélzeti berendezéseinek kímélése érdekében és energiatakarékosságból egy évvel később, 2011 júliusában „altatták el” az űreszközt. Ekkor járt pályájának legtávolabbi, leghidegebb szakaszán, mintegy 800 milló km-re a Naptól (nagyjából a Jupiter távolságában). Napelemtábláit úgy állították, hogy síkjuk merőleges legyen a Nap irányára, térbeli helyzetét pedig lassú forgatással stabilizálták.

A Rosettát úgy programozták, hogy amint felébred, először a navigációs berendezései állnak üzembe. Ha már működnek, a szonda megállítja a forgását, hogy fő kommunikációs antennáját a Föld felé tudja irányítani. Ekkor jelentkezik majd be, minden remány szerint azzal az üzenettel, hogy egészséges és várja a parancsokat. Pontosan nem tudni, hogy az első kapcsolat mikor jöhet létre, de a becslések szerint még aznap, január 20-án 17:45 környékén. Némi izgalom azért van a szakemberekben, hiszen közel tíz év nagy idő az űrben a műszerek számára.

Januárban, a bejelentkezése idején a szonda még mintegy 9 millió km távolságban lesz a célpontjától. A közelítés ideje elegendő lesz a 11 fedélzeti berendezés, valamint a Philae leszállóegység 10 műszere gondos ellenőrzésére. Május végére terveznek egy jelentős pályakorrekciós manővert, ami majd az üstökösrandevúra repíti a Rosettát. Ekkor, kb. 2 millió km-es távolságból várhatók az első képek is a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösről. Ezekre szükség lesz az égitest pályájának jobb meghatározására, ami a pontos megközelítés alapfeltétele. Ahogy egyre közeledik, a Rosetta mind több adattal szolgál majd az üstökösmag alakjáról, forgási periódusáról, forgástengelyének irányáról.

A 100 kg-os Philae azután száll le az üstökösmagra, hogy az anyaszonda felmérte az égitest alakját, felszíni alakzatait, tömegét, gravitációs terét, tanulmányozta a kómát és a plazmakörnyezetet. Ez a munka augusztustól kezdve folyik majd. A leszállás (pontosabban az elhanyagolható tömegvonzással rendelkező, csupán kb. 4 km-es átmérőjű magra való „lehorgonyzás”) novemberre várható. A Philae az üstökös magjáról nagyfelbontású panorámaképeket készít, elemzi a jeges anyag összetételét, szerves molekulákat keres. Fúrással 20-30 cm mélységből is gyűjt majd mintákat, amit a fedélzeti laboratóriumában analizál. (Fantáziakép: ESA / AOES Medialab)

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös 2015 augusztusában éri el pályája napközeli pontját, a Naptól 185 millió km-re (ez valahol a Föld és a Mars pályája között lesz). Utána aktivitása egyre csökken majd. Ha minden jól megy, a Rosetta ezt a szakaszt is tanulmányozni tudja, az év végéig követve az üstökössel történő folyamatos változásokat.

Az üstökösök a Naprendszer kialakulásának időszakára jellemző ősi égitestek. A Föld vízkészletének jelentős része is belőlük származhatott, sőt talán az élet kialakulásához szükséges alapvető „építőkövek” is a korai Földbe becsapódó üstökösmagok révén juthattak el hozzánk. A Rosetta azzal, hogy „ráakaszkodik” egy üstökösre, amint az a pályáján a Naphoz közeledik, majd onnan távolodik, minden eddiginél több információt ígér ezeknek a kis égitesteknek a működéséről. Még soha nem vizsgáltak üstököst közelről ilyen hosszú időn keresztül.

A Rosetta építésében több ország kutatói és mérnökei mellett magyarok is jelentős részt vállaltak. A magyar hozzájárulás főleg, de nem kizárólag a Philae leszállóegységre vonatkozott, méghozzá a működés szempontjából kritikus berendezések fejlesztését bízták a hazai szakemberekre. A budapesti Műegyetemen tervezték például a Philae fedélzeti energiaellátó és energiaelosztó rendszerét. A hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő központi számítógépet az MTA (akkori nevén) Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (RMKI) és az SGF Kft. készítette. Emellett két mérőműszert terveztek és készítettek az MTA Atomenergia Kutatóintézetben. Az RMKI a Rosetta anyaszonda több, plazmaméréseket végző tudományos műszerének az elkészítésében is részt vett.

forrás:/urvilág/

Nyugdíjba vonul jövőre az múlt héten fizikai Nobel-díjat kapott Peter Higgs. A tudós már 17 éve nem dolgozik teljes időben az egyetemen, de az elmúlt években nagyon sokat utazott, a világ számos táján tartott előadásokat az általa megjósolt Higgs-bozon felfedezése után. Most viszont tényleg abbahagyja a munkát – mondta a 84 éves brit tudós szerdán.

Higgs és belga munkatársa, Francois Englert megosztva kapta idén a fizikai Nobel-díjat annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének a megértéséhez és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) ATLAS- és CMS-kísérleteiben.

Higgs kiemelte, hogy kicsit kényelmetlenül érzi magát, ha összehasonlítják korábbi Nobel-díjasokkal, mivel a róla elnevezett részecskével folyó munka az ő részéről mindössze néhány hétig tartott.
„Egy olyan dolog miatt kaptam meg a díjat, amivel 1964-ben csak két-három hetet dolgoztam. Ez életemnek csak egy nagyon kis része volt”.

A kutató már korábban is emlékeztetett arra, hogy bár Englert-rel csak ketten osztoznak az elismerésben, 1964-ben három csoport dolgozott a mechanizmus elméleti megalapozásán, ketten Brüsszelben (Englert és Robert Brout). Utóbbi „sajnos pár éve meghalt, így nem ismerhették el, de kétségtelen, hogy a díjazottak között szerepelne, ha még élne” – mondta a BBC-nek Higgs.

forrás:/mti/

fordította: Tom Fodor

Az az illúzió, hogy a világban vagy és testben emberi lényként működsz, eddig nagyon jól szolgált.
Megadta a lehetőséget arra, hogy bizonyos drámákat, eszméket, hitrendszert eljátsz, mindazt amit fel akartál deríteni. Legtöbb időt még most így működtök, hiszen bizonyos eszméket meg fel akartok deríteni, bizonyos tapasztalatokat még át akartok élni, ehhez pedig fenn kell tartani az illúziót, annak ellenére, hogy tudatosan ráébredtek, hogy mindez csupán egy játék, hogy ugyanannak a Létnek/Lénynek vagytok a részei és hogy ti teremtitek ezeket a drámákat.

Engedjétek hát magatoknak az elkülönülés érzetét, azt hogy ez a létezésétek véges, hiszen nem akarjátok elrontani a játékot. Ugyanakkor továbbra is szeretnénk ráébreszteni benneteket arra a tudásra, hogy ti mind Egyek vagytok, arra hogy ez csupán illúzió, arra hogy a magvatokban ti mind Szeretet, energia és Forrás vagytok.

Ezek azok az alapvető dolgok, amire rá akartatok ébredni ebben az életben, és ezt meg is tettétek. Sokan továbbra is úgy működtök, mint ahogy eddig is, azzal az eszmével, hogy emberek vagytok, elkülönültek és végesek.

Gratulálunk, hogy egyszerre fent tudjátok tartani ezt a két működő rendszert. Időnként úgy fogjátok találni, hogy előnyötökre válik, ha kiléptek az illúzióból, a drámából és abból a nézőpontból tekintetek a valóságra amik valójában vagytok is, azzal a tudatossággal ,hogy ti Szeretet vagytok.

Amikor olyan helyzetbe találjátok magatokat, hogy időszerű kilépni az illúzióból, szeretnénk, ha úgy tennétek ezt, hogy közben fenntartjátok azt az eszmét, hogy működő emberi lények vagytok ezen a bolygón, szeretnénk ha egyszerre fenntartanátok mindkét nézőpontot.

Szeretnénk, ha az illúziót annak látnátok ami, és ennek ellenére eljátszanátok a drámákat. Ezzel egyidőben. Szeretnénk, ha tudatosak lennétek az összes lényhez való kapcsolatotokra, a végtelen természetetekre és arra, hogy a magvatokban feltétel nélküli Szeretet vagytok, ami soha nem változik. Engedjétek meg magatoknak ezen két eszme tudatosságát egy időben, sokat fog segíteni a drámák közti navigációban. Sokkal jobban fel lesztek szerelve, ha közben tudjátok, hogy ti vagytok az illúzió teremtői és hogy ti akartok meg továbbra is benne lenni a mocsokban és trágyában.(Teremtők- Daniel Scranton)

forrás:/facebook/

Cseljabinszk megyében a Csebarkul-tó mélyéről szerdán felszínre emelték a cseljabinszki meteorit legnagyobb – 570 kilós – darabját.

Az óriási rög legalább három darabra hullt szét. Egyelőre nem sikerült lemérni a pontos súlyt, mert a mérleg elromlott.
Orosz tudósok megerősítették, hogy a kődarab meteorkő.



„A meteorkövekre jellemző ismérvek alapján állítható, hogy a kő a cseljabinszki meteorit szilánkja. Jól kivehető rajta a megolvadás kéreg, a rozsda, sok a behorpadás” – mondták a szakemberek.

Kedden múlt fél éve, hogy a bolidának nevezett, rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor behatolt a légkörbe és felrobbant a Moszkvától 1500 kilométerre keletre fekvő Cseljabinszk felett. A február 15-én feltűnt égitest szétrobbanásáig körülbelül 17 méter átmérőjű és mintegy 10 ezer tonna tömegű volt. Óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanások kíséretében. A lökéshullámok miatt 4715 épületben törtek be az ablakok Cseljabinszkban.

forrás:/rurv/