2013. okt.
19
19
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
Egy új, másik égitest becsapódásától több darabra hullott kisbolygót fedeztek fel amerikai csillagászok szeptember 15-én, korunk két legnagyobb kisbolygókereső programja, a Catalina Sky Survey és a Panoramic Survey and Rapid Response System segítségével.
A P/2013 R3 (Catalina-PANSTARRS) nevű égitest nem volt különösebben feltűnő, 18 magnitúdós fényességével csak hosszú expozíciós idejű felvételeken lehetett megörökíteni. Csakhogy a szokásos egy központi sűrűsödés helyett kettőt lehetett látni, ami azt jelenti, hogy az üstökösben lévő szilárd mag két részre szakadt.

Ez még nem lenne olyan különleges, csakhogy ez az égitest eredendően nem üstökös, naprendszerbéli mozgása, pályája alapján egy főövi kisbolygó, amely valamilyen oknál fogva ideiglenes anyagot bocsátott ki, és üstökössé vált. Ilyet is többet láttunk már az elmúlt években, ám azoknál mindig csak egy központi sűrűsödés, egy központi égitest látszott. Most először fordul elő, hogy a kidobott anyagfelhő mellett leszakadt darabokat, vélhetően az eredeti égitestből kiszakadt testeket látunk.
Már régóta tudjuk, hogy a Mars és a Jupiter között található fő kisbolygóövben egy-két kivételtől eltekintve olyan égitestek keringenek, amelyek nagyobb, becsapódások miatt szétszakadt kisbolygók maradványai. Néhány éve az is kiderült, hogy sok olyan kisbolygó van, amely nem egyetlen, monolitikus test, hanem különböző méretű törmelékek halmaza, úgynevezett kozmikus kőrakás.
A kisbolygók egymással ütközése ismert folyamat, de még sosem láttunk közvetlenül ilyen eseményt, és a számítások szerint manapság ez igen ritka lehet. Erre cáfoltak rá az elmúlt évek, amikor az egyre több felfedező távcsőnek köszönhetően két olyan főövi üstököst is találtak a kutatók, ahol a kidobott porfelhő szerkezete alapján arra következtettünk, hogy egy kisebb égitest becsapódása után keletkezett törmelékfelhőt látjuk.

De ezek mindig csak porfelhők voltak, nagyobb test nem szakadt le a becsapódás nyomán, most viszont a porfelhőben az eredeti égitest mellett egy másik is látszott. A különleges eseményen felbuzdulva spanyol csillagászok az új égitestre irányították a világ legnagyobb fénygyűjtő képességű távcsövét, a Kanári-szigeteken felállított 10,4 méter átmérőjű Gran Telescopio Canariast (GTC).
Az október 11-én készített felvételeken látszik a kidobódott porfelhőből formálódó csóva, az ebihalra emlékeztető fej, ahol a legsűrűbb a porfelhő.
forrás:/csillagaszat.hu/
A P/2013 R3 (Catalina-PANSTARRS) nevű égitest nem volt különösebben feltűnő, 18 magnitúdós fényességével csak hosszú expozíciós idejű felvételeken lehetett megörökíteni. Csakhogy a szokásos egy központi sűrűsödés helyett kettőt lehetett látni, ami azt jelenti, hogy az üstökösben lévő szilárd mag két részre szakadt.

Az Itokawa kisbolygó le sem tagadhatná, hogy egy törmelékekből összeállt kozmikus kőrakás.
Fotó: University of Tokyo/JAXA
Fotó: University of Tokyo/JAXA
Ez még nem lenne olyan különleges, csakhogy ez az égitest eredendően nem üstökös, naprendszerbéli mozgása, pályája alapján egy főövi kisbolygó, amely valamilyen oknál fogva ideiglenes anyagot bocsátott ki, és üstökössé vált. Ilyet is többet láttunk már az elmúlt években, ám azoknál mindig csak egy központi sűrűsödés, egy központi égitest látszott. Most először fordul elő, hogy a kidobott anyagfelhő mellett leszakadt darabokat, vélhetően az eredeti égitestből kiszakadt testeket látunk.
Már régóta tudjuk, hogy a Mars és a Jupiter között található fő kisbolygóövben egy-két kivételtől eltekintve olyan égitestek keringenek, amelyek nagyobb, becsapódások miatt szétszakadt kisbolygók maradványai. Néhány éve az is kiderült, hogy sok olyan kisbolygó van, amely nem egyetlen, monolitikus test, hanem különböző méretű törmelékek halmaza, úgynevezett kozmikus kőrakás.
A kisbolygók egymással ütközése ismert folyamat, de még sosem láttunk közvetlenül ilyen eseményt, és a számítások szerint manapság ez igen ritka lehet. Erre cáfoltak rá az elmúlt évek, amikor az egyre több felfedező távcsőnek köszönhetően két olyan főövi üstököst is találtak a kutatók, ahol a kidobott porfelhő szerkezete alapján arra következtettünk, hogy egy kisebb égitest becsapódása után keletkezett törmelékfelhőt látjuk.

A darabokra szakadt égitest a 10,4 m-es Gran Telescopio Canarias október 11-ei felvételén. Az inzertben a főövi üstökös fejének kinagyított képe látható, amelyen a fő tömeg mellett két kisebb, leszakadt darab is feltűnik (A és B). A nagy képen a csóvában látható a C jelű harmadik fragmentum. Mivel a távcsövet az üstökös mozgásának megfelelően vezették, a csillagok rövid vonalakká húzódtak el.
Fotó: IAC/IAA
Fotó: IAC/IAA
De ezek mindig csak porfelhők voltak, nagyobb test nem szakadt le a becsapódás nyomán, most viszont a porfelhőben az eredeti égitest mellett egy másik is látszott. A különleges eseményen felbuzdulva spanyol csillagászok az új égitestre irányították a világ legnagyobb fénygyűjtő képességű távcsövét, a Kanári-szigeteken felállított 10,4 méter átmérőjű Gran Telescopio Canariast (GTC).
Az október 11-én készített felvételeken látszik a kidobódott porfelhőből formálódó csóva, az ebihalra emlékeztető fej, ahol a legsűrűbb a porfelhő.
forrás:/csillagaszat.hu/











És csak ettől kezdve beszélhetünk önismeretről is : az ember belsőleg feismeri ( Buddha-megvilágosodás első foka ), hogy eddig teljesen egy volt ezzel a karaténbolygó minden jó-rossz eszméjével és rögeszméjével, akkor is, ha okos volt, és akkor is, ha buta; akkor is, ha szent volt, és akkor is, ha bűnöző; akkor is, ha lázadt, és akkor is, ha meghunyászkodott!
Nos, nem volt. Az egyik kései utód a TR-3B kódjelű antigravitációs repülőeszköz. Az idáig példátlan mértékű eltitkolás – az antigravitáció miatt - tulajdonképpen érthető. A majdhogynem futballpálya méretű gép a közepében cirkuláló extrémül alacsony hőmérsékletű, nagy nyomású higanyplazma segítségével majdhogynem 90 százalékkal képes semlegesíteni a Föld gravitációs erőterét, ami azt jelenti, hogy a súlya is 90 százalékkal csökken a Föld gravitációs terében.
Ilyen és hasonló szuper-légieszközök fejlesztésével az ún. “51-es szektorban” (Area 51), az amerikai hadsereg Groom Lake-i bázisán foglalkoznak Nevada államban. A TR-3B egyáltalán nem új fejlesztés, már kb. 20 éve üzemben van. Bizonyos hírek szerint már létezik egy sokkal modernebb típus is.
A CNADNR ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a forgalom korlátozását csak a közlekedésrendészet jóváhagyásával rendelheti el, kivételes esetben pedig ezt maga a rendőrség is megteheti.
Kairóban, az Egyiptomi Múzeumban uralkodó hőmérséklet-ingadozások és a levegő páratartalmának változása következtében egyes múmiák bomláscsírákat kezdtek termelni. A hatóságok elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. Külföldi szakembereket hozattak Egyiptomba, s a múmiákat megröntgenezték.

