szerző: Ács Zoltán

Sárkozy? Az amerikai titkosszolgálat? Esetleg a szélsőjobboldal? Kinek áll érdekében? - szól mindig az első kérdés olyan látványos bukások után, mint amit Dominique Strauss-Kahn produkált múlt szombaton. Izgi.

A tömegmédia korában minden generációra jut egy világraszóló szexbotrány. 13 évvel ezelőtt a világ akkori első számú embere, Bill Clinton ("Nem volt szexuális viszonyom azzal a nővel") keveredett pikáns kalandba az Ovális Irodában, most az egyre befolyásosabb és növekvő hatalmú Nemzetközi Valutaalap-vezér, Dominique Strauss-Kahn hancúrozott (volna) egy szobalánnyal.

A történet a maga módján annyira szép és kerek, jól időzí­tett, az amerikai rendőrség pedig olyannyira példátlanul szigorú, hogy a történet okvetlenül zaftos összeesküvés-elméletekért kiált. Született is belőle néhány. Figyelem! Az elméletek egyezése a valósággal csupán a véletlen műve.


Nyilván. Induljunk jó távolról, hogy megértsük a kacifántos, tudományos felépítményen álló (mégis billegő) logikát. Jó néhány társadalomtudós véleménye szerint az Egyesült Államok már nem sokáig lesz a világ hegemón nagyhatalma.

Utódja korántsem Kí­na – legalábbis az olasz filozófus-politikus, Antonio Gramsci gondolatait a nemzetközi rendre alkalmazó kutatók viszonylag új keletű, ám egyre népszerűbb elmélete szerint. Sőt, a jövőben már nem is egyes országok gyakorolják majd a hegemóniát, hiszen a globalizáció korában a nemzetállam fogalma menthetetlenül idejétmúlt dolog.

Ezért ideje visszanyúlni Marxhoz, és újra érdemes osztályokban gondolkodni. Eszerint a jövő hegemónja egy nemzetek felett álló kapitalista elit lesz, tagjai az óriás multicégek vezérei, hatalmas bankok első emberei, illetve különböző befolyásos nemzetközi szervezetek, mint a Világbank és az IMF vezetősége. A pénzügyi válság az államokat gyengí­tette, őket erősí­tette, hegemóniaváltás szempontjából néhány kutató szerint éppen átmeneti korszakot élünk.
Különösen szigorú elbánásban részesült.

Az IMF egyre befolyásosabb szervezet, í­gy egy kis fantáziával DSK letartóztatása akár értelmezhető úgy is, mint az Egyesült Államok utóvéd harca a globális, főleg pénzügyi hegemóniáért, amit előbb-utóbb úgyis menthetetlenül el fog veszí­teni. DSK-t úgy vitték rabláncon, mint egy trófeát, különösen szigorúan bántak vele az amerikai hatóságok. Lefotózták meztelenül, piti drogárusok között várakozott tárgyalására, teljes testüreg vizsgálatnak vetették alá és magánzárkába dugták.

A botrányt követően egyébként számos helyen lehetett olvasni a brit sajtótól a New York Timesig, hogy Strauss-Kahnt sehol máshol a világon nem vették volna azonnal őrizetbe vélt tettéért az Egyesült Államokon kí­vül. Az esetnek Amerikában kellett történnie. Különben is: nem gyanús már eleve, hogy az elsősorban Amerikának kínos WikiLeaks atyját, Julian Assangét is "éppen jókor" vádolták meg két svéd nő megerőszakolásával? Persze minden érv ellenére sem valószí­nű ez a forgatókönyv, ahhoz túl nyakatekert. Pedig ez a nagyszabású elmélet a konspirációs teóriák igazi királykategóriája, hiszen egyenesen a világuralom a tét. Kár érte.


Ez újfent inkább a fantazmagória kategóriája, mégis érdemes eljátszani kicsit a gondolattal, mint ahogy azt jó néhány felajzott kommentelő teszi különböző francia internetes fórumokon.

A Harris Interactive Intézet és az Institut Franí§ais de Opinion Publique (IFOP) egyaránt a francia szélsőjobboldali Front National, illetve ennek vezére, Marine Le Pen, elképesztően látványos első negyedéves erősödését jelezte márciusi felméréseiben, a közvélemény mély megdöbbenésére. Pozí­cióit a még frissebb közvélemény-kutatások szerint is tartja a Front National, Sarkozy viszont azóta egyre népszerűtlenebb.

A felmérések szerint Sarkozy, DSK és Le Pen nagyjából 20 százalék környékén álltak a botrány előtt, a különbség köztük csupán pár százalék volt.

A francia lapok és elemzők szerint könnyen lehet, hogy az elsőség Strauss-Kahn és Le Pen között dőlt volna el – már ha nem jön közbe a szexbotrány. Marine Le Pen hiába modernizálta a pártot, hiába vett vissza rasszista, antiszemita kijelentéseiből, alapvetően mégiscsak egy szélsőjobboldali politikus. Dominique Strauss-Kahn pedig pontosan tisztában volt vele, hogy zsidó származása miatt támadhatják, erről beszélt is a Libérationnak adott áprilisi interjújában. (Érdekes, hogy másik két támadási felületének a pénzt és a nőket emlí­tette. Milyen igaza volt.) Ez sem igazán valószí­nű elmélet, hiszen elég csak belegondolni: hogyan tudna megszervezni egy ellenzéki párt egy ilyen profi akciót? Leginkább sehogy.


Nicolas Sarkozynek isteni mázlija (vagy ördögi szerencséje) volt DSK botrányával. Netán ő áll az egész mögött? A francia lapok tele vannak azzal a felvetéssel, hogy az IMF-vezért jó eséllyel tőrbe csalhatták, hiszen a zaftos szexügy egy csapásra likvidálná őt a jövő évi francia elnökválasztásból.

A szocialista Strauss-Kahnnak ugyanis komoly esélye lett volna Sarkozyvel szemben, sőt, igazán reálisan nézve csak neki lett volna esélye. (Marine Le Pen ugyanis hiába borzasztóan népszerű, ugyanolyan tiltakozások várhatók ellene, mint 2002-ben, a francia sajtó pedig máris kardot vont.)
Sarkozy mázlistának érezheti magát.

DSK nem jelentette ugyan be hivatalosan, hogy jelöltetné magát pártja, a szocialisták októberi előválasztásán, de nyí­lt titok volt, hogy meg fogja tenni, méghozzá nagyon hamar. Ha Strauss-Kahnról később esetleg ki is derülne ártatlansága, jövőre akkor sem választják meg elnöknek, ez már biztos. A pártban elnökjelöltként lehetséges utóda, Francois Hollande egyébként egyelőre nem közelí­ti meg népszerűségben a botrány előtti DSK-t, akit egész Franciaország tisztelt, gazdasági miniszterként pedig már bizonyí­tott 1997 és 1999 között.

A Sarkozy-féle egyébként messze a legnépszerűbb elmélet, ezzel futni össze a legtöbb újságban és hí­rportálon. A jobboldal nagyon taktikusan persze visszafogott álláspontra helyezkedik az üggyel kapcsolatban és tartja magát az ártatlanság vélelméhez DSK-val kapcsolatban.

forrás:/Fn/



szerző: nordi

Hát nem rossz ez az összeesküvés elmélet, kedves Ács Zoltán barátom a facebuktában, nálatok a fn -ben még el is megy, de itt a paramoralon ettől nagyobbat kell durrantani. Bár a téma adja magát a fél világ alá, de nem elég rádőlni, vagy bedőlni, kicsit jobban kell dokumentálódni és fel kell figyelni a rejtett összefüggésekre is. Például: ez a sex-botrány csak az Eisberg (tudod, aki elsülyesztette a Titancot is) csúcsa. Nem elég ilyen felületesen kezelni, hiszen minden valamirevaló összeesküvés elmélet szálai sokkal messzebbre nyúlnak vissza, úgy térben mint időben, vagyis a téridőben.

Esetünkben is, az egész ügy az Alföldi Robi megbuktatására alakult titkos társaság és a hátterhatalom összefogásának alapján indult el, amelynek a szálait csak most kezdik elvarrni, és rövidesen a most még rendelkezésünkre álló anyagok is eltünnek, vagy 25 évre titkosí­tják őket (szokásuk szerint).

Alföldi a Genius szerepében

A lényeg dióhéjban a következő: Mikor Alföldi látta a háttérhatalom aljas és sunyi mesterkedéseit avangard vezetői és rendezői módszerei megtorpedózására, rájött, hogy a megoldás a nyí­lvánosság bevonása az ügybe. Több médiagurúnál is próbálkozott, de ezek rendre kifaroltak a felállí­tott tények láttán.

Végül az ügy kirobbantásához a Kurucinfó adott segí­tséget és a maga módján fel is dobta a témát rendesen, felhasználva Alföldi Robi Az ember tragédiája nemzetis rendezését melyben (XX. szin, Trianon) Kohn és bajtársai éppen a magyar zászló körül élvezkednek.

De, mint minden összesküvés elméletben, ez is balul ütött ki, ahelyett hogy kiderült volna, hogy kik azok a gyáva férgek akik bátor müvészünket próbálják alulról kikezdeni, az eredmény az lett, hogy az ügyre felfigyelt a IMF is, összetévesztve Kohnt, Kahnal és startból visszavonta az Orbán-kormánynak igért hiteleket, mire Orbanék elterjesztették, hogy nincs is szükség újabb hitelekre, ami napokig a világ vicclapjain vezető hír volt.

Erre Sarkozy is felfigyelt, és rögtön kapcsolatba lépett a FBI álljal (de erre a tényre és következményeire Ács Zoltán barátom kimeritően rávilágitott).



Az FBI, neki is fogott a "bizonyí­tékok" beszerzésének, a hitelesség kedvéért még az amerikai szobalányra spriccelt spermát is begyüjtötte az emlí­tett Madách előadás kellékesétől, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy Kohn és Kahn sem időben, sem térben, tehát a téridőben sem lehetnek azonosak egymással.

...és a kettős ügynök szerepében

Ezzel bezárult a kör Alföldi körül és sorsa megpecsételődött. A lavinát már nem lehetett megállítani. A Mosad először rászólt Obama fülére, mire Kahnt kiengedték a sittről és az ügyet átvette a CIA -jé, aztán megfenyegette a Kurucinfót , hogy megvonja szervereinek finanszí­rozását.

Erre a Kurucinfó azzal válaszolt, hogy akkor publikussá teszi az Alföldivel kötött szerződését és azokat a Orbán Viki-lixes aktákat, amelyekből kiderül, hogy az igazgató-rendező minimum kettős ügynök (Mosad és CIA), de állítólag már vannak adatok a KGB -s kapcsolatairól is.

Természetesen, mint lenni szokott "a helyzet fokozodik..." Az államhatalom, hogy szokás szerint elterelje a figyelmet (mára, május 25-re) miniszteri meghallgatásra berendelte Alföldit, a Barikák internetes újságí­rónőjének adott, obszcén válasza kapcsán.

Persze a kérdés, egy régebben megrendelt provokáció volt, amit a megrendelő, a nagy zürzavarban és a szebb jövő reményében elfelejtett visszavonni. De ez is csak olaj lett a tüzre és még jobban bonyolí­totta az amúgy is szövevényes és hülye ügyet. Pálffy (egészen)Pici (kdnp) sajtónyilatkozata csak egy újabb tégla volt az alternativ müvészetpártolók mozdonyába.

A meghallgatás után biztosan tisztábban fogjuk látni az összefüggéseket Strauss Kahn és Alföldi Róbert meghurcolása, valamint az IMF valutáris politikája és a müvészi szabadság között.

Több adatot egyelőre én sem tudtam begyüjteni, különben is folyamatban lévő dolgokról nem nyilatkozom, és továbbra is elhatárolódom az összeesküvés elméletektől és azok cáfolataitól is! Most pedig hagyom kedves olvasóimat az összefüggéseken meditálni és új összefüggéseket keresni, mert a világ bonyolult ugyan, de mi megmagyarázzuk, mert minden mindennel összefügg (bocsi, összeesküszik).

A legfrissebb hí­r! Sikerült megszereznünk az Alföldi mai meghallgatásán adott nyilatkozatának videóját:


Azt hiszem, ebből is nyí­lvánvalóvá vált, hogy Alföldi Róbert több hí­rszerző szervezetnek is aktiv ügynöke, de azért nyí­ltan kiáll a szólás- és a müvészi szabadság sérthetetetlensége mellett a háttérhatalommal szemben.
Ezzel pedig az ügy nemhogy lezáródna, hanem újabb dimenziókba emelkedik.