2013. dec.
30
30
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
szerző: Frey Sándor
Elérkezett az első holdi éjszaka a kínai leszálló egység és a holdjáró számára. Mind a Csang'e-3 (Chang'e-3) szonda helyben maradó egysége, mind a Jütu (Yutu) rover felfüggesztette a működését a múlt héten, mivel állomáshelyükön beköszöntött a két héten át tartó holdi éjszaka.
A december 14-én végrehajtott sima leszállás óta ez az első alkalom, amikor a berendezéseket hibernálni kell. A műszerek a próbatételt természetesen napelemes energiatermelés nélkül kell kibírják. Az akár mínusz 180 °C-ot is megközelítő hidegben a fűtést a szondán és a roveren elhelyezett radioaktív plutóniumos egység biztosítja.
A leszállás egyébként nem pontosan ott, a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum) térségében történt, ahol tervezték, hanem az előzetesen megjelölt helytől mintegy 160 km-re keletre, az Esők Tengere (Mare Imbrium), egy hatalmas megszilárdult lávasíkság belsejében.
A rover a leszállás és az önállósodás óta eltelt napokat azzal töltötte, hogy félkörben körbejárta és fényképezte a leszálló egységet, valamint elvégezte az egyébként meglehetősen egyhangú környezet első felmérését. Bekapcsolták és kipróbálták a tudományos műszereit, megmozgatták a robotkarját. December 16-20 között, amikor a legmagasabban járt a Nap és a legnagyobb volt a forróság, elővigyázatosságból pihentették. Az irányítók szerint a későbbiekben az ilyen dél körüli „szieszták” valószínűleg nem lesznek szükségesek.
A kínai sajtójelentések szerint a rover december 25-én, közép-európai idő szerint 22:23-kor kapcsolt hibernált állapotba. A tőle most 40 m-re levő, négy lábon álló, helyben maradó egység szintén aznap került alvó üzemmódba. Mindkét műszeregyüttes várhatóan január 12-én lesz újra aktív, hogy kihasználhassák a következő két hetes napsütötte időszakot. A földi irányítók reményei szerint a holdjáró állapota megengedi majd, hogy az eredetileg tervezett három hónapnál tovább is dolgozhassanak vele. (A leszálló egység névleges élettartama egy év.)
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondája is elrepült már a Csang'e-3 leszállóhelyének térsége fölött. Még nem vehető biztosra, hogy látszik-e majd valami érdekes rajtuk, mindenesetre a nagyfelbontású kamerával készített felvételeket elemzésük után hamarosan nyilvánosságra hozzák.
forrás:/urvilag/
Elérkezett az első holdi éjszaka a kínai leszálló egység és a holdjáró számára. Mind a Csang'e-3 (Chang'e-3) szonda helyben maradó egysége, mind a Jütu (Yutu) rover felfüggesztette a működését a múlt héten, mivel állomáshelyükön beköszöntött a két héten át tartó holdi éjszaka.
A december 14-én végrehajtott sima leszállás óta ez az első alkalom, amikor a berendezéseket hibernálni kell. A műszerek a próbatételt természetesen napelemes energiatermelés nélkül kell kibírják. Az akár mínusz 180 °C-ot is megközelítő hidegben a fűtést a szondán és a roveren elhelyezett radioaktív plutóniumos egység biztosítja.
A leszállás egyébként nem pontosan ott, a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum) térségében történt, ahol tervezték, hanem az előzetesen megjelölt helytől mintegy 160 km-re keletre, az Esők Tengere (Mare Imbrium), egy hatalmas megszilárdult lávasíkság belsejében.
A rover a leszállás és az önállósodás óta eltelt napokat azzal töltötte, hogy félkörben körbejárta és fényképezte a leszálló egységet, valamint elvégezte az egyébként meglehetősen egyhangú környezet első felmérését. Bekapcsolták és kipróbálták a tudományos műszereit, megmozgatták a robotkarját. December 16-20 között, amikor a legmagasabban járt a Nap és a legnagyobb volt a forróság, elővigyázatosságból pihentették. Az irányítók szerint a későbbiekben az ilyen dél körüli „szieszták” valószínűleg nem lesznek szükségesek.
A kínai sajtójelentések szerint a rover december 25-én, közép-európai idő szerint 22:23-kor kapcsolt hibernált állapotba. A tőle most 40 m-re levő, négy lábon álló, helyben maradó egység szintén aznap került alvó üzemmódba. Mindkét műszeregyüttes várhatóan január 12-én lesz újra aktív, hogy kihasználhassák a következő két hetes napsütötte időszakot. A földi irányítók reményei szerint a holdjáró állapota megengedi majd, hogy az eredetileg tervezett három hónapnál tovább is dolgozhassanak vele. (A leszálló egység névleges élettartama egy év.)
A Jütu holdjáró a leszálló egységről készített fotón, még napfényben. (Kép: SASTIND / CNSA / Xinhua)
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondája is elrepült már a Csang'e-3 leszállóhelyének térsége fölött. Még nem vehető biztosra, hogy látszik-e majd valami érdekes rajtuk, mindenesetre a nagyfelbontású kamerával készített felvételeket elemzésük után hamarosan nyilvánosságra hozzák.
forrás:/urvilag/
kapcsolódó: Hol is ért Holdat a kínai holdszonda? Katt ide!