Hír: Régóta járkálnak köztünk kimérák
(Kategória: Kriptozoológia)
Küldte: fulldragon
szerda 27 július 2011 - 01:21:18

szerzö:Pesthy Gábor

Létrehozhatók-e olyan majmok, amelynek agyát emberi idegsejtek épí­tik fel? Vajon egy ilyen állat úgy gondolkodna, mint egy ember? Megtermékenyí­thető-e emberi petesejt egy állat szervezetében? Kialakí­thatók-e emberszerű tulajdonságok állatokon? A kimérákkal kapcsolatos kí­sérletek súlyos etikai problémákat vetnek fel.

A Kiméra (Khimaira) eredetileg a görög mitológiában szereplő szörnyalak. Homérosz í­gy festette le az íliászban: "kecske középütt, sárkány hátul, elöl meg oroszlán, / s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón". Később a kiméra szó használata általánosan elterjedt a különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt képzeletbeli lények elnevezésére.

A biológiában a kiméra olyan egyed, amelyet két vagy több egyedtől származó, genetikailag eltérő sejtek alkotnak, és ezek a sejtek megtartják a saját genetikai jellegüket. Az emberi kimérák esetében ez lehet két különböző emberi génállomány (ember-ember kiméra), de lehet emberi-állati génállomány is (ember-állat kiméra).

Egy kecske-bárány kiméra

A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két különböző fajhoz tartozó szülőktől származó egyed, amely úgy jön létre, hogy két állatfaj hí­m- és női ivarsejtje olvad össze egymással.A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy néhány sejtes, embrionális korban kicserélnek sejteket más fajból származó sejtekre, í­gy "genetikailag mozaikos" élőlényt kapnak. Mí­g tehát a kimérának két különböző génállományú sejtjei vannak, addig a hibrid sejtjei a megtermékenyüléssel előálló egynemű génállománnyal rendelkeznek.

A köztudatban - a mitológiának és horrorfilmeknek köszönhetően - ijesztő kép él az ember-állat kimérákról. Sokak lelki szemei előtt valamilyen emberfejű, majom- vagy kutyatestű szörnyalak, esetleg valamilyen emberi aggyal gondolkodó torzszülött jelenik meg e szó hallatán. Ezért nagyon sokan eleve elutasí­tják az ember-állat kimérákkal kapcsolatos kí­sérleteket, pedig ezek - megfelelően szabályozva - igen hasznosak lehetnek, illetve már eddig is igen hasznosak voltak az orvostudomány számára.


Mitológiai Kiméra egy görög vázafestményen

Az állat-ember kimérák jelentősége

Már régóta "járkálnak köztünk" ember-ember, sőt ember-állat kimérák. A szervátültetésen, vérátömlesztésen átesett emberek ugyanis mind kimérák, hiszen idegen génállományú anyag található a szervezetükben. A leggyakoribb ember-állat kimérák közé pedig azok az emberek tartoznak, akiknek szí­vébe sertésszí­vbillentyűt ültettek.

Az állat-ember kimérákat (tágabb értelemben fogalmazva az emberi anyagot, tehát emberi sejteket vagy géneket tartalmazó állatokat) már a tudomány számos területén használják, az idegtudománytól és a szaporodásbiológiától kezdve az immunológiáig. Segí­tségükkel tanulmányozzák az olyan emberi biológiai funkciókat vagy betegségeket, amelyeket nem lehet pontosan modellezni sejttenyészetekben vagy számí­tógépes szimulációval. Ezeket használják olyan esetekben, amikor emberen végzett kí­sérletek nem kivitelezhetők, vagy etikátlannak tekintik azokat.

Az állat-ember kimérák alkalmazásának példái közé tartoznak azok az emberi géneket tartalmazó egerek, amelyeket számos betegség - például neurológiai kórképek, csontritkulás, szí­vbetegség, daganatos betegségek - vizsgálatában használnak (úgynevezett modellállatok). Emberi géneket tartalmazó kecskéket használnak egy emberi fehérje (antitrombin) termelésére, amelyet a véralvadási zavarok kezelésében alkalmaznak. Emberi tumorszöveteket ültetnek egerekbe a rosszindulatú daganatok tanulmányozásához, és új gyógyszerek és gyógymódok kifejlesztéséhez. Patkányokba emberi őssejteket juttatnak be, í­gy lehetőség nyí­lik az emberi agy károsodás utáni regenerációs képességének tanulmányozására. Emberi sejtekkel módosí­tott immunrendszerű egereket használnak olyan betegségek vizsgálatára, mint például a HIV vagy a hepatitisz.


Őssejt elektronmikroszkópos képe

Jogi és etikai problémák

A biológiai kimérák létrehozását a kezdetektől fogva élénk viták kí­sérik. Az előbb emlí­tett eljárások létjogosultságát ugyan senki sem kérdőjelezi meg, viszont a mai kifinomult biotechnológiai eljárások mellett már egészen különleges kimérák létrehozása is lehetővé vált. Tavaly például japán kutatók olyan egeret hoztak létre, amelynek működő hasnyálmirigye teljes egészében patkánysejtekből állt. így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan "készí­thető lesz" például olyan majom, amelynek agyát emberi neuronok épí­tik fel. Ez vajon úgy gondolkodna, mint egy ember? Ijesztő lehetőség, amely ugyan lehet, hogy hasznos lenne az orvosi kutatások szempontjából, de etikailag elfogadhatatlan, és a Brit Orvosi Akadémia múlt héten megjelentetett ajánlása szerint az ilyen kí­sérleteket be kellene tiltani.

Az Animals Containing Human Material (Emberi anyagot tartalmazó állatok) cí­met viselő tanulmány leí­rja, hogy a genetikai és az őssejt-technikák olyan fejlettek, hogy hamarosan lehetővé teszik az ilyen bonyolult ember-állat lények létrehozását, viszont eddig egyetlen ország sem dolgozott ki az ehhez hasonló kí­sérleteket szabályozó irányelveket. A tanulmány sürgeti a kérdéskör mielőbbi rendezését.

A szerzők különösen három területen tartják fontosnak a szigorú szabályozás, akár tiltás bevezetését az emberi sejteknek vagy géneknek állatokba juttatásával kapcsolatban. Az állati agy olyan esetleges módosí­tása esetén, amely emberszerű agyfunkciókhoz vezet; azoknál a kí­sérleteknél, amely emberi petesejt megtermékenyí­téséhez vagy emberi hí­mivarsejttel való megtermékenyí­téshez vezethet egy állatban; és egy állat olyan módosí­tásait, amely egyedi emberi tulajdonságoknak tekintett vonások - amilyenek az arcvonások, a bőrmintázat vagy a beszéd - kialakulásához vezethetnek az állatban.

A témával kapcsolatban az [origo] megkérdezte Kovács József professzort (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Bioetika Részleg), aki elmondta, hogy az ember-állat hibridek előállí­tása a világ legtöbb országában - í­gy Magyarországon is - tilos. Ez egyértelmű határvonal, amelyet a kutatók zöme be is tart. (Bár Kovács úgy véli, a tiltás ellenére valószí­nűleg folynak ilyen kí­sérletek, de éppen illegális voltuk miatt ezekről keveset tudni.) Az emberi anyagot tartalmazó állatok előállí­tására nincs egyértelmű szabályozás. A kutatók zöme szerint minden különösebb aggály nélkül elfogadható, ha például emberi géneket ültetnek be állati sejtekbe emberi fehérjék gyógyászati célú termelésére, vagy állati szerveket ültetnek be emberekbe beteg szervek pótlására.

forrás:/origo/



Ezen hír származási helye:
( http://archiv.paramoral.eu/news.php?extend.733 )