![]() |
Kezdőlap Fórum Kezdölap 2014 Epsion Tájékoztató A Mars titkai Zene | ![]() |
:: Fórumok :: Rejtélyek, Eltünt világok :: Vicus cikkek |
|
<< Előző téma | Következő téma >> |
íœzenet a föld alól |
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
|
Szerző | Üzenet | ||
Vicus |
| ||
![]() ![]() Regisztrált tag #153 Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:15Üzenetek: 262 | A középkorban egy francia városka lakóinak hihetetlen találkozásuk volt. Egy napon nagyszakállú, piszkos bőrű, furkós botot szorongató idegenek bukkantak fel a patak szélén, amely a közeli hegyből csordogált alá. Két férfi és egy nő jött a vízhez inni, de amikor a parasztok odagyűltek, ijedten elinaltak onnan. Egy barlangban veszett nyomuk. A parasztok még hetekig őrizték a nyílást abban a hiszemben, hogy elemózsia és víz nélkül nem bírják sokáig, de sosem kerültek elő. ![]() 1915-ben egy dél-franciaországi falu nyugalmát kavarta fel egy különös halott. A hegyi út mellett egy bozontos hajú, nagyszakállú, szőrös atyafi testét találták meg. Az illető 30 éves lehetett, és ami a legfurcsább, a ruházata csak egy vakondbőrből készült, állatinakkal összevarrt, kezdetleges ágyékkötő volt. A halál okát nem tudták megállapítani, de a falu orvosa és patikusa egyhangúlag állította, hogy rendkívül széles lába volt, amelyen valószínűleg sohasem volt cipő. Åsember benyomását keltette, de hogyan került a faluba? A háborús viszonyok között szigorúan ellenőrizték a határokat és az utakat, így más országból nem jöhetett. Később előkerült egy tanú, aki két nappal korábban még élve látta az idegent, amint egy barlangból előbukkant. ![]() 1960-ban egy skandináv orvos - ki szenvedélyes amatőr fotós is volt -, különös kalandról számolt be egy angol újságnak. Szerette a lakott településektől távoli vadregényes tájat fényképezni. Az útja éppen egy hegyoldal mentén vezetett, amikor az egyik szikla megmozdult, és kissé odébbgördült. A résből két kistermetű, félmeztelen ember bújt elő. A szemtanú nem volt rest, nyomban két képet készített róluk. Többre nem volt lehetősége, mert azok ahogyan meghallották a fényképezőgép kattogását, eltűntek a nehezen járható sziklás-bozótos terepen. Az orvos nem merte őket üldözni, mivel azok ketten voltak, és botokkal voltak felfegyverkezve. Sajnos a képeket nem volt hajlandó közzétenni, mert erről a felfedezéséről könyvet akart írni. Azt gondolta, hogy kellően felszerelkezve visszamegy a helyszínre, leereszkedik a barlangba, hogy további információkat gyűjtsön erről a világról. úgy látszik, megtette, mivel az újság később beszámolt róla, hogy az orvos nyomtalanul eltűnt, és azóta senki sem látta. ![]() 1971-ben a spanyol-francia határ mellett, nem messze Andorrától, sajátos módon került felszínre a föld alatti világok egyike. Egy hegyi falu kőbányájában éppen leomlasztották a soron következő földréteget, amikor az eloszlott porfelhőben egy üreg tárult a falusiak szeme elé. Benne négy kistermetű ember, kik a detonációtól és a hirtelen rájuk ömlő napfénytől kábultan álltak ott. Amint felocsúdtak, csivitelő kiáltásokat hallatva eltűntek egy alagútszerű járatban. Eközben valamilyen módon gyorsan beomlasztották maguk mögött az alacsony folyosót. Az omlásveszély miatt a helybeliek nem merték őket követni. Egy szemtanú szerint széles talpuk volt, és mintha bőrkeményedés lett volna a térdükön, valamint a könyökükön. Még annyit meg tudtak állapítani róluk, hogy ápolatlan volt a hajuk, és néhány különös szerszám volt a kezükben. 1947-ben Jugoszláviában, a Dinári Alpok egyik hasadékában különös csoportba botlottak a helyi favágók. Ezek szintén alacsony termetű, bozontos, szürkés bőrű emberek voltak, és két gyerek is volt közöttük. í–ten-hatan lehettek, és csivitelő nyelven beszéltek, amikor egy ösvényen szembetalálkoztak a favágókkal. Amint a két csoport megpillantotta egymást, kölcsönös volt a rémület. Az idegeneken levő állatbőrruhák, valamint a kezükben tartott kő- és fabunkók alapján a favágók azt hitték, hogy ősemberekkel találkoztak. A primitív lények ijedelme nagyobb lehetett, mert gyorsan elszaladtak. A favágók még sokáig tanácskoztak, hogy kövessék-e őket, és mire eldöntötték, hogy utánuk mennek, már nyomuk veszett. ![]() A legkülönösebb eset 1887. augusztus közepén történt, amikor a spanyolországi Banjos falu közelében a mezőn dolgozó parasztok két tizenéves korú gyereket pillantottak meg. A furcsa öltözetű kisfiú és kislány egy barlangból lépett elő. Szemmel láthatóan zavarta őket az erős napfény. A legmeghökkentőbb az volt rajtuk, hogy olyan zöld volt a bőrük, mint a falevél színe. Amikor a parasztok megszólították őket, különös nyelven szólaltak meg. Beszédüket később a nyelvészeknek sem sikerült azonosítaniuk. A két gyereket a helyi bíró házába vitték, aki megpróbálta lemosni róluk a zöld festéket, de hamar rájött, hogy ilyen a bőrük színe. Ezt követően alapos orvosi vizsgálatnak vették alá őket. Fajbeli besorolásuk azonban nem járt sikerrel. Alapvetően negroid vonásúak voltak, de a szemük inkább ázsiai jellegűnek tűnt. Hiába kínálták őket különböző ételekkel, italokkal, semmit sem fogadtak el. Csak a frissen szedett zöldborsót voltak hajlandóak megenni. Emiatt hamarosan legyengültek, kiszáradtak. A kisfiú öt nap múlva meghalt, de addigra a bőre kifakult. A kislány még öt évig élt. A napfény hatására az ő bőre is elvesztette eredeti színét, és a miénkhez vált hasonlóvá. A bíró házában cselédként dolgozott. Közben valamennyire elsajátította a spanyol nyelvet. így elmondta, hogy az ő titokzatos világa a föld alatt van. Országukban örök homály uralkodik, és sohasem süt a nap. Egy hatalmas szélvihar ragadta el őket, és egy nagy, széles folyón túl sodorva a banjosi barlangban találták magukat. A XII. század közepén egy farkasok elleni veremcsapdában két síró gyereket találtak a Suffolk-i Woolpit mellett. Ruhájuk és érthetetlen beszédük itt is nagy megrökönyödést váltott ki a helybeliekben. A leginkább azonban az egzotikus formájú szemük, és a teljesen zöld bőrük váltott ki csodálkozást. Itt szintén egy kisfiút és egy kislányt találtak, akiket a helyi földbirtokoshoz, Sir Richard de Calne-hoz vittek, aki befogadta őket a kastélyába. Ez esetben sem tudtak semmilyen kedvükre való étellel, itallal szolgálni nekik. Åk csak a nyers zöldbabot fogadták el. Ez esetben a kisfiú még egy évig élt, de a kislány felnőtt, és a környéken telepedett le. Az ő bőre is kifakult, és később férjhez ment egy Lynn-ből származó norfolki nemeshez. Valamennyire megtanult angolul, és elmesélte, hogy egy Szent Martin nevű országból érkeztetek, ahol nincs napsütés, csak állandó félhomály. í‰ppen a nyájukat legeltették, amikor kíváncsiságból bemerészkedtek egy barlangba. Belezuhantak egy gödörbe, és a fényes Angliában kötöttek ki. [ Módosítva p júl 15 2011, 03:42 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Gombi |
| ||
![]() ![]() Regisztrált tag #154 Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:21Üzenetek: 65 | Hihetetlen mik vannak . í‰rdemes ide ellátogatni | ||
Vissza az elejére | | ||
nordi |
| ||
a ' r e b e l l i s![]() ![]() ![]() Regisztrált tag #4 Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14Üzenetek: 960 | Nagyon jó a cikk Vicus, és a szerkesztés is tökéletes ![]() | ||
Vissza az elejére | | ||
Vicus |
| ||
![]() ![]() Regisztrált tag #153 Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:15Üzenetek: 262 | Köszönöm Nordi ![]() | ||
Vissza az elejére | | ||
Roland |
| ||
![]() ![]() Regisztrált tag #62 Regisztrált: v okt 03 2010, 03:10Üzenetek: 119 | Mind jó törénet. tetszettek. í‰rdekes ez az 1971--es spanyol--francia eset, meg az 1947--es jugoszláviai. Az hogy csivitelő hangot hallatva menekültek a fura kis emberkék el. Meg hogy a favágók akik összefutottak velük, ősembernek hitték őket... hát nagyon meglepődhettek .... de ha egyszer kőbunkók voltak náluk, meg fa fukrósbotok, husángok .... így érthető már. ! Ezeket az eseteket nagyon kedvelem, mert érdekesnek tartom ! Régen én is mindig ilyeneket olvastam, gyűjtöttem, ezeken gondolkoztam, sokat. A legtöbb ember ezekről semmit nem is tud, vagy nem hiszi el őket. Mert olyan ritkán megtörténő, és eléggé hihetetlen esetek is ezek.. sokszor ha egy embek ezeket hallja, szkeptikus (kétkedő) vagy egyenesen nem is hiszi. ![]() ![]() [ Módosítva sze aug 03 2011, 08:28 ] | ||
Vissza az elejére | | ||
Roland |
| ||
![]() ![]() Regisztrált tag #62 Regisztrált: v okt 03 2010, 03:10Üzenetek: 119 | A XII. századi Woolpit-i zöld gyermekekről már hallottam ( olvastam ) egy Reader's Digest könyvben. Viszont az 1887. -- es esetet azt köszönöm Vicus, neked-- mert arról még azthiszem nem hallottam ! Ezek érdekes esetek, és szeretem őket ! Olyan "romantikusak" is ! | ||
Vissza az elejére | | ||