:: Fórumok :: Szellemek, kisértetek :: Kisértetek
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Szellemidézés
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
Zsuzska
cs jan 14 2010, 11:18
Regisztrált tag #8
Regisztrált: cs jan 14 2010, 07:44
Üzenetek: 247
"a tükör vmi átjáro"
Még most is azonnal minden tükröt letakarnak ahol valaki meghal, olyanok is akik nem hisznek a lélekvándorlásban. A szokás most is él, csak a magyarázata változgat, vagy csak annyi, hogy,"mert ugy kell".
Vissza az elejére
ffrreemmaann
p jan 15 2010, 08:16
Regisztrált tag #7
Regisztrált: h jan 11 2010, 12:03
Üzenetek: 21
szia zsuzska!
Vissza az elejére
Aless Feldman
v jan 24 2010, 11:13
Vendég
Reszkessetek. en


[ Módosítva v jan 24 2010, 11:27 ]
Vissza az elejére
Aless Feldman
v jan 24 2010, 12:10
Vendég
Azért ez a videó, azért frankó.
Vissza az elejére
Peety
v jan 24 2010, 01:55
Regisztrált tag #9
Regisztrált: sze jan 20 2010, 02:57
Üzenetek: 664
....a kis potyázó.... :p

[ Módosítva v jan 24 2010, 01:56 ]
Vissza az elejére
nathan
szo febr 13 2010, 05:46
földhözragadt
Regisztrált tag #17
Regisztrált: p febr 12 2010, 03:01
Üzenetek: 30
EZ A ZSUZSKA SZTORY-JA, DE EGY üVEG KOSER BORéRT BEPöTTYöGTETTEM...

de a tartalmához semmi közöm és messziröl elhatárolodom töle

A kisértetes video (amelyet alessys tett fel a másik topikon) juttatta eszembe. Ez velem megtörtént:
Halottunk volt, ravatalon. Ezért azon az éjszakán csillag se volt fent. Még a fehér templom se látszott, pedig magas dombra épült. Ez se tünt még igy el soha. Koromsötét volt kint. Nyüszitettek a kutyák. Bent a házban az í–regmama templomfehér arccal koporsóban a szoba közepén, rajta a gyönyörü diszmagyar menyecskeruhája, amit féltve örizgetett és csak ritkán mutatott meg nekünk, hogy öt majd abban temessék el, a karikagyürüjét meg le ne vegye senki, mert azt ö se huzta le soha. Ugy is tettek. Fejénél az ö í–regje, egy szót se szól, csak csorog az arcára a könnye. A lábánál apám, nyögve zokog, ölelgeti, csókolgatja a ...talán a lábait...?
Minden butor eltünt abból a szobából (lehet, hogy azok is meghaltak), cak a nagytükür volt a helyén, de a féhér lepedö még mindig rá volt teritve. Azt se engedték, hogy megnézzem magamat benne, pedig eddig mindig lehetett...mennyit tudtan én ott bohóckodni. Ezek most még azt se akarják, hogy megkacagtassam öket...Engem most mindenki csak magához szorongat, megpaskolgat, én meg türöm valahogy.
A falakat telerakták hatalmas müvirágkoszorukkal, nincs két egyforma. Szépek.
A koporsókörül lócákon ismerösök olyan furcsán osszeszoritott térddel. Alig szólnak egymáshoz. Olyan tompa hangon imádkoznak, aztán énekelnek, halkan, aztán hangosabban, megint halkan. Ujra imádkoznak, másik ének... még sose hallottam...í‰s ez igy megy, kezdik-végzik...
Egy ronda émelyitö festékszag ugy a torkomba ragadt, hogy se ki se be. Járkálni se engednek!
Döntöttem: én innen gyorsan elmegyek! Lábujjhegyen odasomfordáltam nagyapámhoz. Elsö szóra hazaengedett. Méghogy kisérö, dehogyis kell nekem kisérö! Itt lakunk majdnem szembem, künben pedig én már nagy vagyok, már nyolcéves is multam! Még a vénasszonyok is megkérdezték egy párszor, hogy "biztos, hogy nem félsz?" í‰n?! ( mit képzelnek ezek, csak már egyszer szabaduljak innen!...).
Kikisértek az utcajtóig, még utánam is néztek, én meg iszkiri keresztül az uton. Hátul, messziröl,elnyujtva vonit a kutya. Na, ez most nem jött velem... Mégjobban sietek, de valahogy nem visznek a lábaim...bele kell mindig lépnem a sötétbe...gyorsabban! Egyszerre csak egy tompa dohogást hallok a fülem mögött. Gyorsabban megyek, de ez csak egyre jobban közeledik. Biztosan el akar kapni. Mi lehet ez? Már szuszogni se merek...Mégközelebb van. Már nem tudok ellógni töle. Legyen ami lesz, muszáj hátranézni. í‰s ha addig körbejön és elébem kerül a sötétben, én meg nekimegyek? Akkor hirtelen megfordultam, de ugy, hogy egyik kezemet elöre nyujtottam ki, a másikat hátra. Körülöttem fent semmi, a bokámat se kapta még el. Lehajolni nem mertem, hátha ott van, de azért a biztonság kedvéért féllábon, a másikat kinyujtva mégegy kört gyorsan megcsináltam. Semmi...
í‰s akkor hirtelen megláttam az í–regmama szentlelkét a falu felett. Hát, földbegyökerezett a lábam és csak néztem-néztem. Kizárt dolog volt, hogy egyéb lett volna, mert a testét már elhagyta, azt a virrasztók is mondták, a házban sem volt már (mert a tükröt is letakarták), de még a menyorszába nem tudott bejutni (érte imádkoznak), tehát éppen uton van, én pedig azt most látom: egy fehérség fent, valahol eleggé messze. Mozog. Aztán erösen kifényesedik. Megáll. Eltünik. Mikor indulnék tovább, hirtelen visszajön, de már nem siet annyira. Táncol egy kicsit, megint megáll. Ez engem néz...Mégegykicsit mozog, aztán néz tovább, majd eltünik egészen. Háromszor is megnézett és jelt adott, hogy én is lássam. Aztán már nem jött vissza.
Hát, nehéz döntés elött álltam. Nem tudtam, hogy ezek után merre is induljak.Visszamenni,oda ahonnan már egyer eljöttem,nem hozna szerencsét, í–regmama meg már ugyis tudja, hogy otthagytam a virrasztóját, hátha nem haragszik meg rám nagyon... Még az is lehet, hogy ö akarta igy, hogy mi ketten külün találkozzunk. Na, akkor csak elöre. A lihegös már nem is jött tovább, de nagyon hosszu volt nekem az a félut még hazáig.
Nem szóltam senkinek a dologról, de másnap a temetés után a torban finoman puhatolózni kezdtem, hogy nem látta-e valaki a mama lelkét? Senki, csak bazsajogtak. Akkor ez csak a mi kettönk titka. Nem is lenne jó tovább feszegetni, ha ö csak egyedül engem választott és neheztelne rám a másvilágon ha kikotyognám. Attól is tartottam, hogy kikacagnak itt ezek.
í‰vek teltek el,ezzel nem is foglalkoztam, mig egyszer csak váratlanul, ugyanabban a faluban, ugyanazt láttam mégegyszer!
Mit gondoltok, mi volt?


[ Módosítva szo febr 13 2010, 07:50 ]
Vissza az elejére
Zsuzska
szo febr 13 2010, 08:59
Regisztrált tag #8
Regisztrált: cs jan 14 2010, 07:44
Üzenetek: 247
Nathi! Beléd meg mi ütött? Méghogy elhatárolódni :O! Ráadásul messzirül en en en ???
Mesugom neked, hogy az a bor nem is volt kóser. Látom, hogy betojtál a szentlélektöl is, akkor ehhez mit szólsz majd ha kimegy a fejedböl? !lol
Vissza az elejére
Latyoo
v febr 14 2010, 06:14
Regisztrált tag #13
Regisztrált: h febr 01 2010, 04:03
Üzenetek: 268
Ez tényleg megtörtént veled Zsuzska? Ha igen, mikor láttad másodszorra a nagymamát lebegni a falu felett?
Vissza az elejére
Zsuzska
v febr 14 2010, 10:33
Regisztrált tag #8
Regisztrált: cs jan 14 2010, 07:44
Üzenetek: 247
Ez tényleg megtörtént velem. Addig igazából csak a rézfaszubagolytól féltem, de az nem volt annyira veszélyes, mert csak a sötétben vitte el a rossz gyereket (én meg akkor voltam jó mikor aludtam), azt is csak ha egyedül mászkál kint, na és a bengáktól, azok meg a padláson tanyáztak, sokszor hallottuk a hancurozásukat, oda pedig nem jártam egyedül, nappal se.
Na, de ettöl fogva már én lettem a célpont mindenféle ismeretlen, sötét, leginkább légnemü gonosztevöknek, akik akármikor elkaphattak volna, hogy magukkal hurcoljanak, ha nem figyelek oda. Ha egyedül voltam füleltem minden kis neszre, értelmeztem minden árnyékot. Felkuporodtam az asztal közepére, minél kissebbre összehuztam magam, hogy ne érjenek el ha leakarnak huzni, de ez se volt elég biztonságos. Persze, mikor meghallottam, hogy jönnek be a nagyok, gyorsan lesipirceltem a helyemre, nehogy rájöjjenek, hogy én félek.

[ Módosítva p febr 19 2010, 03:00 ]
Vissza az elejére
Zsuzska
v febr 14 2010, 10:37
Regisztrált tag #8
Regisztrált: cs jan 14 2010, 07:44
Üzenetek: 247
Ez tényleg megtörtént velem.
Elöször se a nagymamát láttam én a falu felett lebegni, hanem egy olyan fényt, amelyröl akkor az volt a meggyözödésem, hogy az ö lelke amely a testét már elhagyta, de még a menyországba nem érkezett meg.
Olyan jó öt év telhetett el közben, mikor mégegyszer ugyanazt a fényt láttam. Akkor percekig le voltam döbbenve, aztán azonnal rájöttem a nyitjára.
í‰rdekli valakit, hogy mi volt?

[ Módosítva h febr 15 2010, 03:36 ]
Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System