:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
A szél a Marson
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
horpad
p dec 23 2011, 07:14
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
A Spirit a téli vakációját a sol 805 és sol 1026 között ácsorgással töltötte egy helyben, bőven volt ideje a bámészkodásra.
A szemközti domboldalon kergetőző porördögöket szerette volna lencsevégre kapni, végül csupán a porban hagyott lábnyomaikat sikerült megörökí­tenie.
A szél a látogatásával más maradandót nem is hagyott maga után ….


Vissza az elejére
horpad
p dec 23 2011, 09:40
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Valami ehhez hasonló felvételt próbált készí­teni (00:27), de nem jött össze …

Vissza az elejére
horpad
k dec 27 2011, 07:48
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Lokális porvihar a Marson az mroctx kamera figyelő tekintetétől követve.
Katt ide!



Vissza az elejére
horpad
k jan 03 2012, 03:32
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
A marsi szél elképzelhetetlen örvénylő portölcsérek, porördögök (dust devils) látványa nélkül.
A legelsőt a Viking1 Orbiternek már 1978 augusztusában sikerült befognia.
De amikor a Mars Global Surveyor évtizedekkel később arra járt, a MOC kamera már semmit sem látott belőle.


Viszont a duplázásnak köszönhetően elkészülhetett az alábbi animáció. (képek az msss.com oldalról).


Vissza az elejére
horpad
cs jan 05 2012, 11:41
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Az alábbi felvétel szintén az msss.com oldalról lett kölcsönözve Katt ide! .
Azt láthatjuk rajt, ahogy a marsi szél összevissza karistolta a felszí­nt.


Ahhoz, hogy a szél sikeresen fel tudja habzsolni a legfelső világosabb szí­nű porréteget, szüksége van egy kritikus sebesség átlépésére. Ezt a porördögök perdületéből mindenkor meg is szerzi. A nyomvonalakból pedig (dust devil streaks) még az is megfigyelhető, mennyire önjáróak. Körülbelül úgy, mint egy teszkós bevásárlókocsi.
De még ennél is árulkodóbbak azok a sötét párhuzamos nyomsávok ott középen (wind gust streaks), ami azt jelenti, hogy a szél időnként lineáris nyomvonal mentén, lamináris áramlással is képes átlépni a kritikus sebességhatárt. - í‰s ez nagyon fontos! - Mert magyarázatul szolgálhat a lejtők oldalában időnként megjelenő sötét ejtősávok (dark slopes) születésének körülményeire is.



[ Módosítva cs jan 05 2012, 11:43 ]
Vissza az elejére
horpad
szo jan 07 2012, 07:25
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Létezik a Marson ezenkivül még egy másfajta szél is, amit véleményem szerint méltatlanul mellőz a marskutatás.
Elsősorban a mindennapi termikus légáramlatokra gondolok. A Spirit által szerkesztett hődiagram szerint a napi hőmérsékletváltozások egy 80°C-os mezőt töltenek ki. Ennyi a hőmérséklet ingadozása minden 24 órában oda-vissza.



í‰s ez brutális légmozgásokat kell hogy előidézzen. A termikus feláramlás – nevezhetjük akár radiátor effektusnak is – egy elszabadult hőlégballon szökési sebességével kapaszkodik fel a meredek partoldalakon, kráterfalakon, mindenütt elhelyezve a saját graffitijét. Továbbá megfigyelhető még, hogy a sötét ejtősávok (dark slopes) is mind ebbe az irányba sorolnak be…


Vissza az elejére
horpad
szo jan 07 2012, 09:56
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Ez a kép szemléltető módon mutatja a kráter aljából induló termikus széláramok nyomait.
Szemmel láthatóan magasról tesznek a dűnesor által jelzett ’kötelező’ szélirányra.



Vissza az elejére
horpad
sze jan 18 2012, 04:03
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
í‰vről évre ismétlődő jelenség új sötét nyomsávok születése a meredekebb lejtőkön, partfalakon.
A többszöri kamerázás lehetővé teszi ezek felismerését.



íltalában leomló porlavináknak tekintik őket, és a kutatás éppen ezért keveset foglakozik velük.
De ha közelről is szemügyre vesszük, egészen más a kép. Csupán a felszí­n legfelső világos és nagyon vékony rétege hiányzik, valahogy úgy, mintha valaki fölporszivózta volna. Az alsó végpontoknál összegyűlt port, anyagfelhalmozódást soha nem sikerült találni.



A Holdon évtizedek óta figyelnek meg porfelhőket … Egy majdnem teljesen légkörhiányos környezetben!!!
A jelenség titka a ”dust electrification” effektus, melynek során az uv sugárzás hatására a talaj mikroszemcséi elektromos töltésre tesznek szert, és a sztatikus erőhatásoknak engedelmeskedve felemelkednek. Ennek alátámasztására most csak egy régebbi sg.hu cikket idéznék: Katt ide! . Kok és Renno a dolgozatukban Katt ide! interpretálják a jelenséget a szélcsiszolta marsfelszí­nre is, nagyon helyesen. Sajnálatos viszont, hogy a porördögökön ők sem lépnek túl.



Számos felvételen látható nyomsávok igazolják, hogy a szélnek a kritikus sebesség eléréséhez nem feltétlen szükséges dugóhúzóba csavarodnia. Időnként lineáris áramlás mentén is képes apró porszemcsék felragadására és cipelésére. Főleg, ha azt elekrosztatikus erőhatások dobják a karjaiba … Hát valami hasonló történhet a ’dark slope’-ok esetében is.
Csupán a szerencsés csillagzatomnak köszönhető, hogy pár évvel ezelőtt ráakadtam erre a képre, és össze tudtam hasonlí­tani egy korábbi felvétellel. Száguldó porfüggönyt láthatunk a Dao Vallis aljában. Lamináris széláram mentén.


Vissza az elejére
horpad
cs jan 26 2012, 05:55
horpad

Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 808
Döbbenet, hogy ezek a sötét nyomsávok mindenütt ott vannak! Még a spájzban is!
Még az Ulysses Patera kalderájának belső oldalán is! Igaz, ez csupán egy aprócska vulkán a Tharsis nagyjai között.
A magassága az elméleti tengerszint fölött mindössze 2-3 km, de a kaldera átmérője több, mint 50 km. Katt ide!


A látvány akkor válik sokkolóvá, amikor rádöbbenünk, hogy abszolut figyelmen kí­vül hagyják
a barázdák jelezte lejtőirányt. Teljesen a saját fejük után mennek…
Uraim! A jelenség nem működhetne elekrosztatikus hatások (dust electrification) segí­tsége nélkül. Véleményem szerint. Részben ugyanaz történik itt is, mint hűséges kisérőnk felszí­nén. Idézzük csak fel még egyszer a holdi ”elektromos szökőkutak” történetét: Katt ide!


Vissza az elejére
xiriux
p jan 27 2012, 10:56
Regisztrált tag #356
Regisztrált: cs dec 08 2011, 11:35
Üzenetek: 24
Te Horpad!
í‰n kételkedem ebben az elektrosztatikus porszippantásban. Egyrészt meglehetősen nagy térerő kellene, ami inkább elektromos kisülést okozna (ha van elég légköri molekula) mintsem hogy por aeroszolt szállí­tgasson ide-oda. Másrészt nézd meg a berakott képeket: a Mars felszí­nén jól láthatóan van egy vékony (becslésem szerint néhány mm) elég kemény, világosabb szí­nű kéreg, meglehetősen tömör. Alatta van a sötét porszerű anyag. Ahhoz, hogy ezt a világos kérget megbontsuk, hogy napvilágra kerüljön az alatta levő sötétebb anyag, hát meglehetősen nagy porszí­vónak kell lenni, vagy össze kell törni, mint a roverek tették.
A betett képeken elég világosan látszik ez a rétegződés.

<div class='spacer'></div>

<div class='spacer'></div>
Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System