![]() |
Kezdőlap Fórum Kezdölap 2014 Epsion Tájékoztató A Mars titkai Zene | ![]() |
:: Fórumok :: Rejtélyek, Eltünt világok :: Vicus cikkek |
|
<< Előző téma | Következő téma >> |
Titokzatos kőtornyok - a nuraghék |
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
|
Szerző | Üzenet | ||
Vicus |
| ||
![]() ![]() Regisztrált tag #153 Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:15Üzenetek: 262 | Szardínia különleges építményei a nuraghék, melyek egy nagyrészt ismeretlen civilizáció emlékei a megalitikus korból. A nuraghék csonkolt, kúpalakú, koncentrikus köröket formázó erődítmények, amelyeket hatalmas bazalt és gránit kövek egymásra helyezésével építettek. Készítésükhöz kötőanyagot nem használtak, tetejüket a görög építészetből ismert kör alap- rajzú templom, a tholosz kupolájával fedték be. Ma a Világörökség részét képezik, de vajon mi lehet a titkuk? Ha Szardínián barangolunk, akkor könnyen találkozhatunk óriási, kör alakú tornyokkal, mint hogy nagyjából 12 ezer van belőlük. Az egymásra helyezett kövek súlyuknál fogva maradnak a helyükön. Méretük fél és egy méteres átmérő között változik, magasságuk alkalmasint eléri a 10, extrém esetben a 20 métert is. A nuraghék legkevesebb kétezer éve állnak itt egy letűnt kor hírmondóiként, dacolva az időjárás viszontagságaival. ![]() Funkciójukat nehéz meghatározni, mivel a nuraghéknak nevezett építmények mindenfelé meg- találhatók a partvidéktől a fennsíkokon át a szinte megközelíthetetlen sziklaszirtekig. Vajon mi vitte rá a hajdani itt lakókat arra, hogy ilyen építményeket kreáljanak? Európában Szardínián kívül több helyen is találunk kultikus jelentőségű kőköröket, de ezek valamelyest eltérnek a nuraghéktől. Egyes szakember Görögországból származtatják a nuraghékat, mivel ott találunk hozzájuk hasonló építményeket, amelyeket tholosznak neveznek. A tholosz különösen a bronzkori í‰geikumban volt elterjedt. A nuraghe kifejezés olyan ősi, hogy jelentését még nem sikerült megfejteni. Manapság Szardínián a nurra szót a rakás vagy halom értelemben használják. ![]() A nuraghék korának emberéről csak feltételezések keringenek. Az elnevezés szárd eredetű, először az i.e. 9. században találkozunk vele a föníciai iratokban. Innen ered a sziget őslakó- inak elnevezése: nuraghék. A nuraghe-kort i. e. 2000-től datálják. Több alkorszakra osztják. I.e. 1800-1500 az előnuraghék és a menhirek kora. I.e. 1500-1200 az egyszerű nuraghék időszaka az óriások sírjaival és szertartási oszlopokkal. I.e. 1200-900 a komplex nuraghék kialakulásának, valamint a nuraghikus templomok és szent kutak kora. I.e. 900-500 a nagyobb telepü- lések kialakulása, a kő- és a bronzszobrok megjelenése. A terrakotta-korszakból sok égetett váza maradt fenn. Az ún. Monte Carlo-korszakban készített vázákon rovátkolás található. ![]() A több ezer évesre becsült nuraghék többsége nem egyedül áll, hanem szinte komplex rend- szert alkot. A nyers terméskövekből épült tornyok talán erődítmények lehettek, valamint némelyi- kükben lakhattak is. Ennek valamelyest ellentmond a „barátságtalanâ€, előnytelen kialakításuk: sötétes és huzatosak. Nem zárható ki, hogy egyfajta napszentélyek voltak, illetve a Föld bizonyos neuralgikus pontjaira épültek, azaz olyan helyekre, ahol különleges energiák törtek a felszínre, melyeket szentnek tartottak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy nem véletlenszerűen emelték a nuraghékat, minthogy sokuk bejárata pontosan dél felé néz. Találunk olyan nuraghékat is, amelyeket a téli napforduló napján éppen a felkelő Nap iránya felé tájoltak, vagy kifejezetten egyes csillagok megjelenése szerint alakítottak ki. ![]() A szigeten található nuraghe közös sírok lényegében hosszú, földbe vájt, kőlapokkal fedett folyosók voltak, amelyek akár több száz tetemet is magukba zártak. A szárd elbeszélésekből tudjuk, hogy az ezek az emberek azért aludtak a sírok mellett, mert hitük szerint így kérhettek tanácsot és erőt az őseiktől. Az őslakosok bronzszobor-leletei arra engednek következtetni, hogy képesek voltak sziklából nyert fémekből bronzot előállítani. A kutatóknak feltűnt, hogy elsősorban harccal, kézművességgel és hajózással kapcsolatos életpillanatokat örökítettek meg, ellenben nomádságról szóló jeleneteket egyáltalán nem vagy alig. Vajon miért? Ez a megalitikus kultúra tagjai faragott köveket használta arra, hogy ülőhelyeit és egyéb hétköznapi kellékeit kialakítsák. Eközben kényesen ügyeltek arra, hogy minden tekintetben megfeleljenek a „keleti geometriánakâ€. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a nuraghéknak kapcsolatban kellett állniuk az ősi egyiptomiakkal, akik akkortájt a térség vitathatatlan nagyhatalmai voltak. A kíváncsi elme rögtön bizonyítékokat után kezd kutatni, s talál is. Jelesül, a szárd szó első, archaikus formájára éppen Egyiptomban bukkantak a tudósok. Akkoriban Shardan-ként hangzott. ![]() A másik kézenfekvő és bizonyított kulturális kapcsolatot a nuraghék és az etruszkok között találjuk. Rejtély, hogy miként hatott az egyik civilizáció a másikra. Mindenesetre az etruszkok lakta vidéken is találunk álkupolás, a nuraghékhoz hasonló sírokat, miként az ércmegmunkálás és fémmegmun- kálás magas színvonala is felbukkan. A labrüsz, ami szűk értelmezésben a minószi civilizáció jellegzetes kétfejű, kétélű, szimmetrikus fejszéje, feltűnik egyrészt az etruszkoknál, másrészt a nuraghéknál. Ez egyszerre volt mindennapi használati eszköz, hatalmi jelkép és rituális tárgy. Feltűnő egybeesés. A nuraghékat össze lehet hasonlítani a guancsoknak, a Kanári-szigetek első ismert őslakosainak az építményeivel. Pauszaniasz írja, hogy az őslakókhoz Szardosz vezetésével Líbiából vándoroltak arra a szigetre, aminek a vezér lett a névadója. (Szardosz - Szardínia) A múlt ezen szegmense egyelőre feltáratlan, úgyhogy a nuraghék egyelőre az örökkévalóság jelképei maradnak. | ||
Vissza az elejére | | ||