:: Fórumok :: Rejtélyek, Eltünt világok :: Vicus cikkek
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Titokzatos kőtornyok - a nuraghék
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, horpad, Róza
Szerző Üzenet
Vicus
szo máj 12 2012, 10:37
Regisztrált tag #153
Regisztrált: szo márc 26 2011, 07:15
Üzenetek: 262
Szardí­nia különleges épí­tményei a nuraghék, melyek egy nagyrészt ismeretlen civilizáció
emlékei a megalitikus korból. A nuraghék csonkolt, kúpalakú, koncentrikus köröket formázó
erődí­tmények, amelyeket hatalmas bazalt és gránit kövek egymásra helyezésével épí­tettek.
Készí­tésükhöz kötőanyagot nem használtak, tetejüket a görög épí­tészetből ismert kör alap-
rajzú templom, a tholosz kupolájával fedték be. Ma a Világörökség részét képezik, de vajon
mi lehet a titkuk?
Ha Szardí­nián barangolunk, akkor könnyen találkozhatunk óriási, kör alakú tornyokkal, mint
hogy nagyjából 12 ezer van belőlük. Az egymásra helyezett kövek súlyuknál fogva maradnak
a helyükön. Méretük fél és egy méteres átmérő között változik, magasságuk alkalmasint eléri
a 10, extrém esetben a 20 métert is. A nuraghék legkevesebb kétezer éve állnak itt egy letűnt
kor hí­rmondóiként, dacolva az időjárás viszontagságaival.



Funkciójukat nehéz meghatározni, mivel a nuraghéknak nevezett épí­tmények mindenfelé meg-
találhatók a partvidéktől a fennsí­kokon át a szinte megközelí­thetetlen sziklaszirtekig. Vajon mi
vitte rá a hajdani itt lakókat arra, hogy ilyen épí­tményeket kreáljanak? Európában Szardí­nián kí­vül
több helyen is találunk kultikus jelentőségű kőköröket, de ezek valamelyest eltérnek a nuraghéktől.

Egyes szakember Görögországból származtatják a nuraghékat, mivel ott találunk hozzájuk hasonló
épí­tményeket, amelyeket tholosznak neveznek. A tholosz különösen a bronzkori í‰geikumban volt
elterjedt. A nuraghe kifejezés olyan ősi, hogy jelentését még nem sikerült megfejteni. Manapság
Szardí­nián a nurra szót a rakás vagy halom értelemben használják.



A nuraghék korának emberéről csak feltételezések keringenek. Az elnevezés szárd eredetű,
először az i.e. 9. században találkozunk vele a föní­ciai iratokban. Innen ered a sziget őslakó-
inak elnevezése: nuraghék. A nuraghe-kort i. e. 2000-től datálják. Több alkorszakra osztják.
I.e. 1800-1500 az előnuraghék és a menhirek kora. I.e. 1500-1200
az egyszerű nuraghék időszaka az óriások sí­rjaival és szertartási oszlopokkal.
I.e. 1200-900 a komplex nuraghék kialakulásának, valamint a nuraghikus templomok és szent
kutak kora. I.e. 900-500 a nagyobb telepü-
lések kialakulása, a kő- és a bronzszobrok megjelenése. A terrakotta-korszakból sok égetett
váza maradt fenn. Az ún. Monte Carlo-korszakban készí­tett vázákon rovátkolás található.



A több ezer évesre becsült nuraghék többsége nem egyedül áll, hanem szinte komplex rend-
szert alkot. A nyers terméskövekből épült tornyok talán erődí­tmények lehettek, valamint némelyi-
kükben lakhattak is. Ennek valamelyest ellentmond a „barátságtalan”, előnytelen kialakí­tásuk:
sötétes és huzatosak.
Nem zárható ki, hogy egyfajta napszentélyek voltak, illetve a Föld bizonyos neuralgikus pontjaira
épültek, azaz olyan helyekre, ahol különleges energiák törtek a felszí­nre, melyeket szentnek
tartottak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy nem véletlenszerűen emelték a nuraghékat, minthogy
sokuk bejárata pontosan dél felé néz. Találunk olyan nuraghékat is, amelyeket a téli napforduló
napján éppen a felkelő Nap iránya felé tájoltak, vagy kifejezetten egyes csillagok megjelenése
szerint alakí­tottak ki.



A szigeten található nuraghe közös sí­rok lényegében hosszú, földbe vájt, kőlapokkal fedett folyosók
voltak, amelyek akár több száz tetemet is magukba zártak. A szárd elbeszélésekből tudjuk, hogy
az ezek az emberek azért aludtak a sí­rok mellett, mert hitük szerint í­gy kérhettek tanácsot és erőt
az őseiktől.
Az őslakosok bronzszobor-leletei arra engednek következtetni, hogy képesek voltak sziklából nyert
fémekből bronzot előállí­tani. A kutatóknak feltűnt, hogy elsősorban harccal, kézművességgel és
hajózással kapcsolatos életpillanatokat örökí­tettek meg, ellenben nomádságról szóló jeleneteket
egyáltalán nem vagy alig. Vajon miért?
Ez a megalitikus kultúra tagjai faragott köveket használta arra, hogy ülőhelyeit és egyéb hétköznapi
kellékeit kialakí­tsák. Eközben kényesen ügyeltek arra, hogy minden tekintetben megfeleljenek a
„keleti geometriának”. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a nuraghéknak kapcsolatban kellett állniuk
az ősi egyiptomiakkal, akik akkortájt a térség vitathatatlan nagyhatalmai voltak. A kí­váncsi elme rögtön
bizonyí­tékokat után kezd kutatni, s talál is. Jelesül, a szárd szó első, archaikus formájára éppen
Egyiptomban bukkantak a tudósok. Akkoriban Shardan-ként hangzott.



A másik kézenfekvő és bizonyí­tott kulturális kapcsolatot a nuraghék és az etruszkok között találjuk.
Rejtély, hogy miként hatott az egyik civilizáció a másikra. Mindenesetre az etruszkok lakta vidéken
is találunk álkupolás, a nuraghékhoz hasonló sí­rokat, miként az ércmegmunkálás és fémmegmun-
kálás magas szí­nvonala is felbukkan.
A labrüsz, ami szűk értelmezésben a minószi civilizáció jellegzetes kétfejű, kétélű, szimmetrikus
fejszéje, feltűnik egyrészt az etruszkoknál, másrészt a nuraghéknál. Ez egyszerre volt mindennapi
használati eszköz, hatalmi jelkép és rituális tárgy. Feltűnő egybeesés.

A nuraghékat össze lehet hasonlí­tani a guancsoknak, a Kanári-szigetek első ismert őslakosainak az
épí­tményeivel. Pauszaniasz í­rja, hogy az őslakókhoz Szardosz vezetésével Lí­biából vándoroltak arra
a szigetre, aminek a vezér lett a névadója. (Szardosz - Szardí­nia) A múlt ezen szegmense egyelőre
feltáratlan, úgyhogy a nuraghék egyelőre az örökkévalóság jelképei maradnak.
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System