szerzö: Bencze ígnes
természetgyógyász, radiesztéta

Magyarországon megközelí­tőleg 1, 2 millióan használnak rádiótelefont, melyeket fiatalok és idősebbek egyaránt az ing vagy a nadrágzsebükben hordanak.
A mobiltelefon fiatal találmány, elterjedése mindössze néhány éves múltra tekint vissza. Ez az idő kevés ahhoz, hogy a szervezetre, az egészségre gyakorolt hosszú távú hatását tudományos igénnyel kimutassák. A tudósok azonban figyelmeztetnek, hogy a mikrohullám, különösen az agyhullámokkal találkozva, hatást gyakorol az élő szervezetre és annak legfőbb vezérlőjére, az agyra.

Az antenna végén jelentkező ún. kapocssugárzás 800 mikroW/cm2, amely a korábban meghatározott folyamatos sugárzási határérték nyolcvanszorosa!
Ezt tapasztalhatjuk is: amikor hosszabban beszélünk, egy idő után fülünknél melegedést érzünk. Vannak, akik fülzúgásra panaszkodnak, másoknak gyakrabban fáj a fejük, de a rendszeres gyakori használat esetén a hosszú távú emlékezet gyengülést is tapasztalják.
Egy egyetemi professzor szerint a hordozható telefonok egyes szí­vritmus-szabályozóval élő embereket akár több másodpercre is nagyon súlyos helyzetbe hozhatnak.

A szakemberek az elektromágneses hullámok kétféle hatását különböztetik meg: az ún. termikus és a nem termikus hatást. A termikus hatás azt jelenti, hogy a szervezet elnyeli a hullámok energiáját. A sejtek ennek következtében 0,5-1 fokkal felmelegszenek.
A mobiltelefon káros sugárzása 70-80 cm-es körzetben észlelhető.
Az is tény, hogy a mobiltelefon alkalmazásáról gyorsuló világunkban nem mondhatunk le.

Legtöbbünk számára immár alapvető munkaeszköz, hatékonnyá teszi üzletünk szervezését, segí­tségével szorosabb kapcsolatot tarthatunk családtagjainkkal is.

Minderről nem mondhatunk le, de nem kell használatával egészségünket sem kockáztatnunk. Ezért ne lógjon állandóan fülünkön a telefon, ne hordjuk a mobilt zakózsebben vagy szí­vünk feletti ingzsebben, és ne tegyük a vesénk környékére sem. Lehetőleg táskában hordjuk, és igyekezzünk a beszélgetéseket a minimálisra csökkenteni. Tinédzser gyermekeink a randevúikat ne mobiltelefonon beszéljék meg.

Hasonló a helyzet a hordozható " vonalas " telefonnal is. Aki teheti, csökkentse minimálisra ezeken a telefonon folytatott beszélgetéseit, és próbálja vezetékes telefonon vagy személyesen lebonyolí­tani a társalgást.
- Hiszen nincs is jóí­zűbb az élő beszélgetésnél.

forrás:/ Twitter/

Bangladesi mágusok védenék meg a legnagyobb indiai varázsló pusztulásra í­télt házát


Egy épí­tőipari cég akarja lerombolni minden idők egyik leghí­resebb indiai varázslójának szülőházát, ezért a bangladesi mágusok tiltakozásokat és varázs-showkat indí­tottak országszerte. A varázslók szerint a 40 éve elhunyt P. C. Scorcar házából inkább múzeumot és varázslóiskolát kellene csinálni - í­rja a BBC.

Tüntetésbe kezdtek Banglades hivatásos varázslói és mágusai, hogy megvédjék minden idők egyik leghí­resebb indiai varázslójának szülőházát, amelyet pusztulás fenyeget - í­rja a BBC. Protul Chandra Scorcar, az 1971-ben elhunyt mágus házának helyén egy épí­tőipari vállalat akar hatalmas háztömböt felhúzni, a "szakmabeliek" szerint azonban a varázsló örökségét nem szabad elpusztí­tani.

A tüntetők azt szeretnék elérni, hogy a házat a bangladesi kormány alakí­tsa múzeummá, és hozzon létre benne egy "varázslóiskolát" is, szerintük ugyanis ez lenne méltó P. C. Scorcarhoz. A varázsló ebben a Jadu Bhaban (varázsház) névre keresztelt épületben született mintegy 100 éve, amikor a terület még a brit fennhatóság alatt álló Indiához tartozott. Amikor Bangladesh elszakadt Indiától, a varáusló családja elvándorolt innen.

A mágusok története Banglades kulturális örökségéhez tartozik - idézte a BBC Moinul Khant, egy neves varázslót. Szerinte a mágusok büszkék Scorcarra, aki intézményt akart alapí­tani a varázslás oktatására. A szülőház megvédése érdekében a bangladeshi mágusok nem csak tüntetnek, de varázs-előadásokat tartanak országszerte.

Scorcar családjában a hagyomány szerint hét generációra visszamenőleg mindenki varázsló volt, és a férfi fia is továbbvitte a családi hagyományt. A hí­res mágust különleges szí­npadi jelmezei, maharadzsa-köntöse és turbánja tette emlékezetessé, specialitása volt a repülő szőnyeg bűvölése - í­rja a BBC. A varázsló 1971-ben, egy Japánban tartott előadáson hunyt el szí­vrohamban.

forrás:/bbc/

szerzö:Kereszturi íkos

A legutóbbi becslések szerint szombat este és vasárnap délután között lép be valamikor a Föld légkörébe a ROSAT nevű német röntgenműhold. Az esemény nyomán több tucat töredék érheti el a felszí­nt, de valószí­nűleg lakatlan területre hullanak.

A legfrissebb hí­rek alapján a ROSAT műhold valószí­nűleg hazai idő szerint október 22. 20 óra és október 23. 14 óra között lép be a légkörbe - azonban pontosabb időpont vagy helyszí­n egyelőre nem ismert. Ebben az időszakban Magyarország felett csak három alkalommal, napközben halad át a műhold a heavens-above.com honlap adatai alapján.




A fenti ábra a műhold néhány keringésének útvonalát mutatja a Föld felszí­nére vetí­tve. A sárga és kék szí­nnel jelzett haladási utak mentén 10 perces osztásokat jelölnek a kis szakaszok. Egyelőre nem tudni, melyik keringés során lép be a légkörbe, és látható miért bizonytalan a becsapódási terület megállapí­tása.

forrás:/origo/

beküldte és illusztrálta: nordi

Osztrák kutatók felfedezése alapján egyetlen fehérjén múlik, hogy az emberi agy őssejtjei lényegesen több idegsejtet termelnek, mint az egér agyában lévők. Egy egér agykérgében nyolcmillió idegsejt található, mí­g egy emberében több mint 15 milliárd. Genetikai anyaguk ugyanakkor több mint 90 százalékban megegyezik.

A fehérje valószí­nűleg nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az emberi agy az evolúció folyamán ilyen mértékben megnagyobbodhatott, mihelyt arra lehetőséget kapott, például a fehérjében dús tengeri táplálék elérhetővé válásával - í­rja a Salzburger Nachrichten cí­mű osztrák lap internetes kiadása.

Az embrió agyában található őssejtek minden osztódásánál egy idegsejt és egy őssejt keletkezik. Az őssejtek térben kétféleképpen osztódhatnak, az utódsejtek vagy egymás felett, vagy egymás mellett helyezkednek el.

Eddig úgy hitték, hogy az irányultság határozza meg, hogy keletkezik-e az osztódás során idegsejt, vagy újra csak őssejt.

Az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Biotechnológiai Intézete kutatója, Jürgen Knoblich megkérdőjelezte ezt az elméletet, és kollégáival olyan egereket tenyésztett, amelyeknél tetszőlegesen lehetett változtatni az őssejtek osztódásának irányát.

Eredményeik szerint mindig keletkezik idegsejt az őssejt osztódásakor, attól függetlenül, hogy az függőleges vagy ví­zszintes irányban történik.

A ví­zszintes osztódások révén azonban jóval több idegsejt jön létre. A magasabb rendű élőlényeknél ugyanis az idegsejtek előállí­tása közvetetten zajlik.

Ví­zszintes osztódás esetén az őssejt mellett egy köztes alak alakul ki, amely már nem rendelkezik egy őssejt tulajdonságaival, de még képes osztódni - nem úgy, mint az idegsejtek.

Ezt az úgynevezett közvetett neurogenezist az Inscuteable nevű fehérje irányí­tja. Amennyiben az egérben több ilyen fehérje található, több ví­zszintes osztódás következik be, több idegsejtet eredményezve. Az alacsonyabb rendű élőlények, mint például a halak őssejtjei csak közvetlenül osztódnak, tehát kevesebb idegsejtjük is van.

Megjelenését követően a közvetett neurogenezis egyre inkább kifinomult az evolúció során. Mí­g az egér esetében átlagosan csupán egy további osztódásra képes a köztes alak, az embernél egészen addig, amí­g kellő számú idegsejt létre nem jött.

Az embernél sokkal bonyolultattak a köztes alakok, ezért is képesek gyakrabban osztódni.



Valószí­nűsí­thető, hogy az Inscuteable fehérje az embernél is meghatározza az idegsejtek számát azáltal, hogy aktiválja a közvetett neurogenezist. A fehérjének és működésének az evolúciója tehát hozzájárulhatott az emberi agy szélsőséges megnagyobbodásához - véli Knoblich.

forrás:/ma.hu/

...abban az esetben zöld egérként jól elcincoghatnék a narancsis egérrel a demokrácia és a szólásszabadság (bocsi, a cincogásszabadság) mibenlétéröl...hogy a macska rugja meg...(nordi)