+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
31
  Pénzfeldobással más világok felé
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
szerzö: Horvai Ferenc

Melyiket nehezebb elképzelni: azt, hogy az idő maga örökké létezik, vagy azt, hogy az óra egyszer csak megáll, s az idő nem múlik tovább? Amerikai kutatók a kérdés megválaszolását más világegyetemek létezésének lehetőségével kombinálták.

Az idő akár örökké is létezhetA világegyetem a különböző csillagászati megfigyelések szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás során alakult ki. De furcsamód úgy tűnik, túl tökéletesre sikeredett: az ősrobbanással kialakult tér-idő, a fizikai törvények, a különböző fizikai állandók egy kis eltérése esetén már életképtelen volna; nem lennének bolygók, de még talán az egyszerű részecskék sem alakultak volna ki.

így a világegyetem vagy megtervezett konstrukció, vagy a fizikai állandók hihetetlen kis valószí­nűsége mellett jött létre. A probléma feloldását sokan a multiverzum-elméletben látják. E szerint végtelen világegyetem létezik, s ebben az esetben már nem is annyira meglepő, hogy van közöttük olyan, amelyikben a kialakult fizikai állandók megfelelnek a mi világegyetemünkben mérhetőknek. A több univerzum létezésére nem csak „filozófiai” alapon gondolhatunk; a fekete lyukak elméleti vizsgálata arra enged következtetni, hogy a fekete lyuk élete is véges, a különös égitest halálakor pedig új világegyetem keletkezik. (Hangsúlyozzuk, hogy ez csak egy igen nehezen ellenőrizhető elmélet, már ha egyáltalán ellenőrizhető. Papí­ron mindenesetre működik.)

A többi világegyetem tanulmányozása, létük bizonyí­tása igen nehezen elképzelhető. Ezért a szakemberek a matematika eszköztárát elővéve sokszor csak különböző gondolatkí­sérletekkel, valószí­nűség-számí­tással igyekeznek kezelni a problémát.

Raphael Bousso (Kalifornia Egyetem) és munkatársai véges világegyetemmel számoltak, hogy a valószí­nűség-számí­tás matematikailag alkalmazható legyen. 2010-ben arra jutottak, hogy ez két esetben lehetséges: vagy valóban véges számú világegyetem létezik, vagy a világegyetemek száma ugyan végtelen, az idő azonban az univerzumokban egy idő után nem telik tovább. Hiába volna tehát végtelen világegyetem, ha az időnek mindegyikben van egy korlátja. így nem tudunk lottózni valamennyi univerzumban, s végtére is belátjuk: lottón csak kis eséllyel lehet nyerni. A matematika tehát nem sérül.

Boussóék még azt is megadták, hogy a mi világegyetemünknek hozzávetőleg ötmilliárd éve van még. (Későbbi számí­tásai azt mutatták, hogy a világegyetemnek, legalábbis az idő múlásának, tulajdonképp bármelyik pillanatban vége lehet.)

Persze maga Bousso is furcsállotta ezeket az eredményeket. S minthogy ezek igen meglepő kijelentések, idén tovább folytatta kutatásait a következő gondolatkí­sérletet állí­tva föl. Egy kaszinóban érméket dobunk fel. Minden alkalommal, ahogy az érme leérkezik, hirtelen mély álomba merülünk. A meglehetősen furcsa játékot vezető dí­ler, ha fej lett, egy perc múlva, ha í­rás, akkor egy óra múlva felébreszt. A fogadást közvetlenül ébredés után kötjük: ki kell találnunk, hogy a fej vagy az í­rás oldala nézett-e felfelé az érmének. Természetesen ébredéskor nem tudjuk, mennyit aludtunk, vagyis amí­g nem nézzük meg az időt vagy az érmét, akkor akár fejet vagy í­rást is dobhattunk.

Az esély tehát 50-50 százalék. De mi a helyzet akkor, ha a világegyetemnek bármelyik pillanatban vége lehet? Bousso szerint amikor felébredünk, egy új, extra információval gazdagodunk: még létezik a világegyetem. Az elalvásunkkor azt gondolhattuk, egy perc múlva nagyobb az esélye az univerzum létezésének, mint 59 perccel később. Azaz – anélkül, hogy az órára néznénk vagy megtudnánk, fejet dobtunk-e vagy í­rást – nagyobb az esélye annak, hogy csak egy percet aludtunk: tehát az érme nagyobb valószí­nűséggel mutatja fej oldalát. Egyetlen létező világegyetem esetén tehát nagyobb az esélye, hogy fejet dobtunk. De mi a helyzet a multiverzum létezése esetén?

Ezt vizsgálta meg Bousso munkáiból kiindulva Alan Guth (Massachusetts Egyetem) és Vitalij Vancsurin (Stanford Egyetem) is. Ők a multiverzum-elméletben figyelembe vették, hogy minél idősebb egy világegyetem, annál nagyobb a „mérete”, s annál gyakrabban hoz létre újabb világegyetemeket. Mindez már önmagában is befolyással lehet az érme oldalának valószí­nűségére.

Vagyis nem abból indultak ki, hogy véges vagy végtelen számú tagot számlál-e a multiverzum, hanem abból, hogy a világegyetemek „gyakorisága” egyre csak nő, ahogyan az idő telik. S mí­g Bousso eredetileg véges számú világegyetemből kiindulva jutott arra a következtetésre, hogy az időnek egyszer vége szakad, Guth és Vancsurin elméleti úton kimutatták, hogy multiverzum esetén az idő akár örökké is létezhet.

A multiverzum valószí­nűség-számí­tással és gondolatkí­sérletekkel történő kutatása minden bizonnyal érdekes. Azonban sajnos a kutatók egy része sokszor elfelejti megemlí­teni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy léteznek más világegyetemek. Mert ha nem léteznének, s a mi világegyetemünk sem szűnne egyszer csak meg, akkor a valószí­nűség-számí­tással sem lennének problémák…


forrás:/nol.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
31
  Holdporon akart meggazdagodni
Kategória: Egyéb őrültségek - Közzétette: fulldragon
Egy kaliforniai nagymama Holdról származó kőzetdarabokkal akart üzletelni. Egy amerikai 74 éves idős hölgynek - Joann Davisnek - négy évtizeddel ezelőtt holdtörmeléket adományozott mérnök férje egy papí­rnehezékben. Egészen a mai napig nem tulajdoní­tott neki nagy jelentőséget, amikor is úgy döntött meg szeretne válni tőle, vagy legalábbis valahogyan pénzre cserélni.
Mivel a becslések szerint a holdpor akár egymillió dollárt - nagyjából 214 millió forintot is érhet - í­gy jó üzletnek nézett elébe.


Fel is vette a kapcsolatot a NASA-val annak reményében, hogy a szervezet segí­t neki megtalálni a vevőt. Rosszul tette. A hivatal állami tulajdon lopásával gyanúsí­totta meg.
Amikor szerette volna az üzletet lebonyolí­tani a vevő helyett szövetségi ügynökök várták, és elvették tőle "földönkí­vüli kincseit".

A nagymamát azóta is lopással vádolják, pedig az ügyvédje Peter Schlüeter szerint nincs olyan törvény, mely szerint a Hold-kőzetek az USA kormányának tulajdonát képezték.

Az 1967-es Világűr egyezmény alapján a Hold olyan státuszú, akár a tengerek nemzetközi vizei. A Hold egyezmény pedig eleve korlátozza a holdi erőforrások egy nemzet részéről történő egyoldalú kiaknázását. Utóbbit igaz az Egyesült íllamok pont nem fogadja el.

Azért a hetvennégy éves idős hölgy reméli, visszakapja a régóta otthonában őrizgetett holdport. íœgyvédjével jogi lépéseket fontolgatnak.

Forrás: The Register
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2011. okt.
31
  Zombikonferenciát tartottak a Winchesteri Egyetemen
Kategória: Egyéb őrültségek - Közzétette: fulldragon
Winchesterben rendezték a világ egyik első tudományos zombikonferenciáját. Zombosium - í­gy hí­vják azt a rendezvényt, amely 17 előadót vonzott szerte a világ minden tájáról, hogy a zombitudományt népszerűsí­tse.

Nem viccről van szó, az Egyesült Királyságban tényleg összegezték a zombi kultúrával kapcsolatos kutatásokat.
Kiderült, miért olyan népszerűek a zombifilmek manapság olyan széles körben, miért zombisodik a közösségi média, a játékipar, a képregények, és természetesen az irodalmi szövegek is.

A zombikonferencia vitaindí­tó előadását Dr. Ian Conrich a Journal of British Cinema and Television kortárs filmfolyóirat szerkesztője tartotta.

A konferencia többek között foglalkozott a zombik kultúrájával, a zombi B-filmekkel, a zombik és a népirtás problematikájával, a zombi földrajzzal, a zombi apokalipszissel, és azzal is, miként zombisodik a közösségi média.

Az egynapos konferenciát végül a Holtak hajnala cí­mű klasszikus zombifilm remake-jével zárták.

Forrás: BBC NEWS

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák